„Konitzi csata (1454)” változatai közötti eltérés

Konitznál több csata is volt
(Új oldal, tartalma: „{{Csata|név=Konitzi ütközet (1454)|konfliktus=A Német Lovagrend háborúi: Tizenhárom éves háború |időpont=1454. szeptember 18.|helyszín=[[Chojni...”)
 
(Konitznál több csata is volt)
'''Konitzi csata'''
{{Csata|név=Konitzi ütközet (1454)|konfliktus=[[A Német Lovagrend háborúi]]: [[Tizenhárom éves háború]]
* [[Konitzi csata (1433)]] - a [[Német Lovagrend]] összecsapása a [[lengyelek|lengyel]]-[[husziták|huszita]] sereg ellen
|időpont=[[1454]]. [[szeptember 18]].|helyszín=[[Chojnice]], [[Lengyelország]], [[Pomeránia]] területén|eredmény=[[Lengyelország|lengyel]] vereség|egyik fél=[[Kép:Lengyel Királyság címere.png|22px]] [[Lengyelország|Lengyel Királyság]]<br>[[Porosz Szövetség]]<br>[[Kép:Gdańsk coa great.png|20px]] [[Kép:Flaga torunia.gif|20px]] [[Kép:POL Elbląg COA.svg|20px]] [[Kép:Flag of Kaliningrad.png|20px]] [[Kép:Małbork címere.png|20px]]|másik fél=[[Kép:Teutonic order COA drawing.png|22px]] [[Német Lovagrend]]|parancsnokok1=[[Kép:Herb Jagiellonów.PNG|22px]] [[IV. Kázmér lengyel király|IV. Kázmér András lengyel király]]<br>[[Kép:Lengyel kancellárok címere.png|22px]] [[Jan Taszka Koniecpolski]]<br>[[Kép:Lengyel kancellárok címere.png|22px]] [[Szczekociny Piotr]]&nbsp;†|parancsnokok2=[[Bernard von Zinnenberg]]<br>[[Kaspar Nostyc]]<br>[[Kép:Żagań címere.png|22px]] [[Rudolf sagani herceg]]&nbsp;† |erők1=16&nbsp;000 lovas<br>kb. 500 gyalogos<br>2000 [[poroszok|porosz]]<br>500 [[Gdańsk|gdański]] zsoldos és polgár|erők2=9000 lovas<br>6000 gyalogos|veszteségek1=több mint 3000 fő|veszteségek2=kb. 100 fő }}
* [[Konitzi csata (1454)]] - a [[Német Lovagrend]] összecsapása a [[lengyelek|lengyel]] és [[Porosz Szövetség|porosz konföderált]] sereg ellen
A '''Konitzi csata''' [[1454]]. [[szeptember 18]]-án a történeti [[Poroszország]]ban lezajlott ütközet [[Lengyelország]] és a [[Német Lovagrend]] között, a hosszú [[tizenhárom éves háború]] keretében, amely háborúnak az első megmérettetése volt. ''Konitz'' neve ma [[Chojnice]] ([[Lengyelország]]).
* [[Chojnicei csata|Konitzi (Chojnicei) csata]] - a [[svédek]] és a [[lengyelek]] összecsapása az [[északi háború (1655–60)|1655-60-as északi háborúban]]
 
{{egyért}}
== A Porosz Konföderáció megkötése ==
{{kategóriaszócikk|Porosz Szövetség}}
 
A [[grünwaldi csata|Grünewald]] véget vetett egyszersmindenkorra a [[Német Lovagrend]] terjeszkedésének, mellyel [[Kelet-Európa|Kelet-Európá]]t akarták meghódítani. Az a potenciális gazdasági erő, mely a hadakozásokra épült, most elvesztette alapját és a [[Hanza-szövetség|Hanza]] [[baltikum]]i uralmát is gyengítette, emiatt az már nem támogatta a lovagrendet.
 
A rend, minthogy már nem tudott keresztesekből hadat toborozni [[Németek|német]] zsoldosokat kellett, hogy fogadjon, ha meg akarta tartani hatalmát és megvédhesse magát a terjeszkedő [[lengyelek]]kel szemben. Ez óriási pénzt emésztett el, s elapasztotta az állami kincstár vagyonát, így meg kellett, hogy emeljék az adókat, amelyet áthárítottak a polgárságra, a parasztságra és a nemességre. Az adók annyira magasak lettek már, hogy azt [[Poroszország (történeti)|porosz]] és [[livónia]]i lakosság már nem tudta megfizetni.
 
[[1440]] a [[Poroszország (történeti)|poroszországi]] és [[pomeránia]]i városok, a polgárok és a nemesek ([[poroszok|poroszok]] és [[németek]] együtt) megkötötték a [[Porosz Szövetség]]et, amely az ország a [[Német Lovagrend|német lovagrend]] uralma alóli felszabadítását tűzte ki célul, s ehhez támogatást keresett a szomszédos országoknál, mint a legközelebbi hatalomnál, [[Lengyelország]]nál.
 
[[1452]]-ben [[Ludwig von Erlichshausen]] nagymester ([[1450]]–[[1467|67]]) felszólította a lázongókat, hogy oszlassák fel szervezetüket és ismerjék el a rend államát, de a vezetők ezt kereken megtagadták, s fellázadtak ellene ([[1453]]). A felkelők [[IV. Kázmér lengyel király]]hoz fordultak segítségért.
 
== A csata ==
[[1454]]-ben [[IV. Kázmér lengyel király|Kázmér]], hadat üzent a lovagrendnek, s benyomult [[Poroszország (történeti)|Poroszország]]ba.
 
=== A lovagrendi erők ===
A [[Német Lovagrend]] 15 ezer [[Németek|német]] zsoldosból (9000 lovas, 6000 gyalogos) álló haderővel állt fel, ennek vezére a [[Morvaország|morva]] [[Bernard von Zinnenberg]] ([[lengyel nyelv|lengyelesen]]: ''Bernard Szumborski'', [[magyar nyelv|magyarul]]: ''Zinnenbergi Bernát'') parancsnok volt, helyettese [[Kaspar Nostyc]].
 
=== A lengyel erők ===
A zsoldosokkal szemben [[IV. Kázmér lengyel király|Kázmér]] és [[Jan Taszka Koniecpolski|Jan Koniecpolski]], valamint [[Szczekociny Piotr]] kancellárok több mint 18 000 fős sereget vezettek, ebből 16 ezer lovas, több száz gyalogos, 500 [[danzig]]i zsoldos, vagy polgár és 2000 [[Porosz Szövetség|porosz konföderáns]] volt (utóbbi kettő szintén gyalogos).
 
=== Az ütközet menete ===
Ebben a korban már alkalmazta a tűzfegyvereket a lengyel sereg, de inkább nagyobb előnyben részesítette a megszokott, hagyományos hadakozási módszert, amelyben nagyobb súly helyeződik a lovasságra. Ez a harcmodor – mint azt [[Csehország]]ban már mutatta a történelem majdnem negyven évvel ezelőtt a [[huszita háborúk]]ban –, elavult volt, hasznavehetetlen, s a modern harci technikában a tűzfegyverekre és a gyalogságra fektettek komolyabb erőt. A rendi sereg katonái ugyancsak ezekkel az új módszerekkel rendelkeztek, képzetebbek, harcedzetebbek voltak és vezérük nem utolsó sorban kivételés tehetségű katona volt.
 
Kezdetben minden jól alakult: a [[Lengyelek|lengyel]] lovasság rohamával csaknem áttörte a [[Németek|német]] arcvonalat, s elesett az egyik seregvezér [[Rudolf sagani herceg|Rudolf herceg]], ráadásul [[Bernard von Zinnenberg|Zinnenberg]]t is foglyul ejtették. A lovagrendi haderő lovassága [[Chojnice|Konitz]] irányába menekült, átverekedve magát a [[lengyelek]] sorain, viszont gyalogságuk, egy roppant ügyes taktikával a [[szekérvár]]ral (németül: ''Wangeburg''), rendezte sorait és [[Chojnice|Konitz]] felől váratlanul hátba támadta az ellenséget. A [[Lengyelek|lengyeleken]] pánik lett ekkor úrrá és fejvesztve menekültek. A menekülők közül sokat levágtak, mások a közeli mocsarakban lelték halálukat. A halottak közt volt [[Szczekociny Piotr]] is, s maga a király is csak nehezen tudott kijutni.
A [[lengyelek]] 3000 halotatt hagytak a csatatéren, 300 fogságba estek, köztük három vezér is: Mikołaj Szarlejski, Łukasz Górka és Wojciech Kostka. A [[Német Lovagrend|német lovagok]] zsoldosai összesen 100 embert vesztettek.
[[Bernard von Zinnenberg|Zinnenbergi]] noha fogoly volt, a győzelemről szóló jelentést megírhatta a [[Lengyelek|lengyel]] táborban.
 
Ugyanezen a helyen több mint húsz évvel ezelőtt szenvedett vereséget a lovagrendi sereg a lengyelektől és a huszitáktól.
 
[[1410]]-ben a [[grünwaldi csata|grünwaldi csatá]]ban a [[lengyelek]] [[Csehek|cseh]] és [[Románok|román]] katonái bevetették a harcban a [[szekérvár]] módszert, s ez is segítette a győzelem kivívását. A harcmodor a [[huszita háborúk]] óta más európai országoknál is elterjedt, ide a [[Németek|német]] zsoldosok hozták be.
 
==Győzelem után vereségek==
A rend nem sokáig örülhetett a győzelmének, mert elfogyott a hadi kiadásokra kiutalt összes pénze és a kincstár is üresen tátongott. Minthogy a [[Német-római Birodalom|német-római]] császártól nem kapták meg a kért segítséget, újból zsoldossereget állított ki, akik fizetetlenül kóboroltak ide-oda az országban és fosztogattak, olykor lázadoztak, s ez mégjobban ösztönözte az ellenállást és felbátorította [[IV. Kázmér lengyel király|Kázmért]] a harc folytatására, aki soraiba később toborzott [[Csehek|cseh]], [[Magyarok|magyar]] és [[szilézia]]i zsoldosokat, s a [[Porosz Szövetség|porosz szövetség]] anyagilag támogatta ebben, amit Kázmér nagyméretű kiváltságok adományozásával honorált.
 
Gyors egymást követő csatákban a lovagrend sorozatos vereséget szenvedett, városai és várai sorra nyitották meg kapuikat a lengyelek előtt.
 
====[[Tizenhárom éves háború|A Tizenhárom éves háború csatái]]====
* '''Konitz''', [[1454]]. [[szeptember 18]].
* [[Eylaui csata (1455)|Eylau]], [[1455]]. [[május 25]].
* [[Rheini csata|Rhein]], [[1456]]. [[január 30]].
* [[Máriavár ostroma (1457–58)|Máriavár (Marienburg)]], [[1457]]. [[június 8]]. – [[1458]]. [[augusztus 16]].
* [[Bornholmi csata (1457)|Bornholm]], [[1457]]. [[augusztus 14]]-[[augusztus 15|15]].
* [[Schippenbeil ostroma|Schippenbeil]], [[1460]]. [[szeptember|szeptembere]]
* [[Prausti csata|Praust]], [[1460]]. [[augusztus|augusztus vége]]
* [[Schwetzi csata|Schwetz]], [[1462]]. [[szeptember 17]].
* [[Frisches Haffi csata|Friches Haff]], [[1463]]. [[szeptember 15]].
 
==Források==
* Az angol wikipedia szócikkei:
[[:en:Battle of Chojnice]] and [[:en:Thirteen Years'War]]
 
[[Kategória:Középkori csaták]]
[[Kategória:A Német Lovagrend csatái]]
[[Kategória:Lengyelország történelme]]
[[Kategória:Németország történelme]]
[[de:Schlacht von Konitz]] [[en:Battle of Konitz]] [[pl:Bitwa pod Chojnicami]]