„Számítástudomány” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló Címke: 2017-es forrásszöveg-szerkesztő |
2 forrás archiválása és 1 megjelölése halott linkként. #IABot (v2.0beta14) |
||
6. sor:
== Vizsgálati területei ==
=== Számítástudomány ===
A ''számítástudomány''<ref>Katona Gyula – Recski András – Szabó Csaba: ''A számítástudomány alapjai''. Typotex Kft., 2002.; {{ISBN|978-963-9664-19-7}}; {{ISBN|963-9664-19-7}}.</ref><ref>[http://www.cs.bme.hu/ A [[BME]] számítástudományi és információelméleti tanszékének honlapja]. Hiv. beill.: 2011. 12. 19.</ref> a [[matematika]] egyik, igen fiatal tudományága, amely az [[információfeldolgozó gép]]ek (például [[számítógép]]ek) tervezésének és működtetésének elméleti, matematikai alapjaival foglalkozik.<ref>''[http://www.nitrd.gov/pubs/bluebooks/1995/section.5.html Computer science]'' - Szótári bejegyzés az [[Amerikai Egyesült Államok|amerikai]] [[NITRD]] (''A Hálózati és Információs Technológia Nemzeti Együttműködést Irányító Hivatala'' - ''National Coordination Office for Networking and Information Technology'') honlapján.</ref> Némileg elnagyoltan az [[algoritmus]]ok általános elméletének is nevezhető.<ref>''[http://daytoncodebreakers.com/elect/glossary.htm Dayton Codebreakers.com]{{Halott link|url=http://daytoncodebreakers.com/elect/glossary.htm |date=2019-04 }}''</ref>
„A számítógépek megjelenése, a mechanikus számítási eljárások megindították az algoritmus definíciójának és a programok írásmódjának formalizálását, az algoritmusok és programok szintaktikai (utasítások, vezérlési struktúra), szemantikai (helyesség, ekvivalencia), valamint kiszámíthatósági (a bemeneti értékekhez tartozó kiszámítási idő és memóriaszükséglet) tulajdonságainak mélyreható vizsgálatát. E kutatási területeket összefoglalóan matematikai számítástudománynak nevezzük.”<ref name="ausiello">Giorgio Ausiello: ''Algoritmusok és rekurzív függvények bonyolultságelmélete''. Műszaki Könyvkiadó, Bp., 1984. {{ISBN|963-10-5159-5}}. 14. o.</ref><!-- Talán helyesebb lenne számítástudományról beszélni és ezt mint a [[jel]]feldolgozó gépek [[absztrakció|absztrakt]] matematikai elméleteként meghatározni, ahogyan ezt néhány szerző és előadó teszi. --><ref name="USNRCCetc">U. S. National Research Council Committee on the Fundamentals of Computer Science <!-- le nem fordítom G.-->: ''[https://books.google.hu/books?id=sTlPLMq6ZdYC&printsec=frontcover&dq=computer+science&hl=hu&ei=MFk7TP_XNJWSjAfUqP3dAw&sa=X&oi=book_result&ct=result&resnum=2&ved=0CDIQ6AEwAQ#v=onepage&q&f=false Computer Science]''. [[Google, Inc.|Google]] elektronikus könyv ([[Portable Document Format|PDF]]), (erősen) korlátozott előnézet. Hiv. beill. 2010. július 12.; 11.-13. o.<!--ehelyett majd lehet bővebb és magyar forrás-->Hiv. beillesztése: 2011. 12. 19.</ref>
40. sor:
A számítógép-tudomány a matematika egyik legkésőbb, mintegy fél évszázada önállósult ága. Keletkezését 1936-tól, [[Alan Turing]] angol matematikus automata- és algoritmuselméleti cikkeinek megjelenésétől, illetve [[Neumann János]], [[Stephen Cole Kleene]], [[Andrej Markov]], [[George H. Mealy]], [[Edward Forrest Moore]], [[Emil Post]], [[Kurt Gödel]], [[John McCarthy]] és más kutatók hasonló jellegű munkáinak napvilágra kerülésétől kezdve számíthatjuk.
A számítógép-tudomány fejlődése rendkívül gyors, a legtöbb al-ágnak azonban már van kialakult és közmegegyezéses jellegű elnevezése és feladatköre. Néhány al-ága, elméletcsoportja:<ref>
* ''[[kiszámíthatóságelmélet]]'', ''rekurzióelmélet'': az algoritmusok futásának befejeződését, eredményes lefutásának lehetőségét és viszonyait vizsgálja,<ref>{{cite web|url= http://www.tankonyvtar.hu/en/tartalom/tamop425/0005_22_algoritmizalas_alapjai_scorm_09/91_clkitzs.html |title=Algoritmizálás alapjai |year=2011 |accessdate=2016-01-13 |publisher=tankonyvtar.hu}}</ref> más szavakkal: egyes függvényeknek, műveleteknek más függvényekkel való kiszámíthatóságával foglalkozik, tekinthető a számításelmélet egy olyan ágának vagy testvérterületének is; mely Turing-gépek és automaták helyett hagyományos matematikai fogalmakra (függvény, generált struktúra stb.) alapoz. E terület úttörője [[Stephen Cole Kleene]] volt (érdekesség, hogy tekinthető a [[matematikai logika]] részének is).<ref>
* A ''bonyolultságelmélet'' a kiszámíthatóságelmélet kiterjesztése. Azt vizsgálja, hogyan lehet osztályozni az algoritmikusan megoldható problémákat, feladatokat a megoldásukhoz szükséges erőforrások mennyisége szerint.<ref>{{cite book|url=http://piciurl.hu/85w|title=A számítástudomány alapjai |first=Zoltán |last=Ésik |year=2011 |pages=5 |accessdate=2016-01-13 |publisher=TypotexKiadó}}</ref>
* ''automataelmélet'',<ref name="ralston" /> számításelmélet, bonyolultságelmélet, vagy komplexitáselmélet: [[formális nyelv]]ek, formális nyelvtanok és [[absztrakt automata|automaták]] elmélete: ide sorolhatóak a [[generatív nyelvtan]]ok, általánosabban a [[produkciós rendszerek]], az automatatípusok által generált és elfogadott nyelvek vizsgálata, az egyes automatatípusok összehasonlítása; ennek az al-ágnak rengeteg fontos kutatója volt mind nyugaton, mind a [[Szovjetunió]]ban, ill. [[Oroszország]]ban; fontos terület a [[Turing-gép]]ek és hasonló automaták elmélete, mégpedig az ezek által futtatott [[algoritmus]]ok idő-és memóriaigényének vizsgálata, központi problémája a hatékonysági vagy bonyolultsági osztályok (P, NP stb.) közti kapcsolatok megállapítása, illetve az indeterminisztikus algoritmusok vizsgálata és alkalmazása;
| |||