Főmenü megnyitása

Módosítások

nincs szerkesztési összefoglaló
| vágányhálózati kép aláírása =
}}
 
A '''Ferencváros pályaudvar'''<ref>A Földrajzinév-bizottság 57/555. határozata alapján</ref> vasútforgalom és elfoglalt területnagyság alapján egyaránt [[Magyarország]] legnagyobb állomása. Középponti szerepe az [[Összekötő vasúti híd]] megépítése során alakult ki, ugyanis ezen a hídon keresztül halad át Magyarország keleti és nyugati országrésze közötti vasútforgalom mintegy 90%-a.
 
 
==Története==
 
{{csonk-szakasz}}
Az [[1870-es évek]] végén [[Budapest]]en már három nagy [[fejpályaudvar]] működött: az [[Osztrák (–Magyar) Államvasút-Társaság|Osztrák Államvasút Társaság]] (OÁVT) ''[[Nyugati pályaudvar|Nyugati]]'', a [[MÁV Magyar Államvasutak Zrt.|MÁV]] ''Losonci'' (később [[Józsefvárosi pályaudvar|Józsefvárosi]]) és a [[Déli Vasút]] ''Budai'' (ma [[Déli pályaudvar (Budapest)|Déli]]) pályaudvarai, azonban azokat nem kötötte össze vágány, kivéve egyetlen kapcsolatot, amely az OÁVT [[Kőbánya-Teher]] állomását kötötte össze az Északi Vasút [[Kőbánya felső vasútállomás|Kőbánya felső]] állomásával. A vágány ma is létezik, ez az úgynevezett ''Királyvágány''.
Már az első kapcsolódó vonalak előrevetítették Ferencváros állomás teherforgalomban betöltött jövőbeli szerepét. Megépült a Dunaparti teherpályaudvaron át a Fővámházig vezető vágány, amelyen keresztül a vidékről, főleg az Alföldről származó élelmet szállították a [[Központi Vásárcsarnok|vásárcsarnokba]], ellátva az egyre nagyobb lélekszámú Budapestet.
 
Ezzel egy időben megépült a Kőbánya-hizlalón keresztül Szentlőrinc átrakó állomásig (amely nem azonos a mai Pestszentlőrinc, sem a baranya megyei Szentlőrinc állomással) vezető vágányt.
 
1882 végére megépült a MÁV által épített Pest-Zimony vasútvonal, amelynek kezdő szakasza eleinte a Dunaparti teherpályaudvarról indult ki, amelyet a fent említett mellékvágány kötött össze Ferencvárossal.
 
==Kapcsolódó vonalak==
Ferencvárost a pályaudvartól keletre lévő vágányok [[Józsefvárosi pályaudvar|Józsefvárost]], [[Keleti pályaudvar]]t, [[Kőbánya felső vasútállomás|Kőbánya felsőt]] és [[Kőbánya-Kispest vasútállomás|Kőbánya-Kispestet]] kötik össze. Magyarországon egyedülálló módon itt fut hat nyíltvonali vágány egymás mellett.
A nyugatra lévő vágányok [[Kelenföld vasútállomás|Kelenföld állomást]] kötik össze a pályaudvarral az [[Összekötő vasúti híd]]on át.
Déli irányban a [[Budapest–Kunszentmiklós-Tass–Kelebia-vasútvonal]] indul, [[Soroksári út vasútállomás|Soroksári út állomásig]] két vágánnyal.
 
{{s-end}}
[[Kép:Ferencváros Rola.jpg|bélyegkép|Egy [[RoLa]] vonat indulásra készen Ferencváros állomáson]]
 
===Személyforgalom===
 
Az állomáson a [[Budapest–Kunszentmiklós-Tass–Kelebia-vasútvonal]] személyvonatai, a [[SzabadbattyánSzékesfehérvár vasútállomás|SzabadbattyánSzékesfehérvár]] és [[Kőbánya-Kispest vasútállomás|Kőbánya-Kispest]] között közlekedő [[gyorsított vonat|gyorsított személyvonat]]ok és a [[Tárnok vasútállomás|tárnoki]] személyvonatok[[személyvonat]]ok állnak meg, valamint nyári időszakban egy-két, a [[Balaton]] felé közlekedő távolsági fürdővonat áll meg., {{forrás?melyek közül az egyik [[Záhony vasútállomás|Záhonyból]] [[Tapolca vasútállomás|Tapolcára]] közlekedik. 2014 decemberétől}} két nemzetközi vonat, a Debrecen és Bécs között közlekedő [[Hortobágy EuroCity]], valamint a Bécs és Belgrád között közlekedő [[Avala EuroCity]] is megáll Ferencvárosban.
 
===Teherforgalom===
 
Rendező pályaudvari szerepe miatt éjjel-nappal, az év minden időszakában jelentős a teherforgalom. Naponta átlagosan <sup>(adat)</sup> tehervonat közlekedik le, viszont [[a 2008-ban kirobbant gazdasági világválság]] következtében volt olyan nap, amikor a pályaudvar külső része teljesen üres volt.
 
== Megközelítés budapesti tömegközlekedéssel ==
 
* Busz: {{ikonBKK|b|bp|281}}
* Villamos: {{ikonBKK|v|bp|1|51A}}
 
== Jegyzetek ==
 
{{jegyzetek}}
 
== Források ==
 
* {{CitLib |tit=Magyar vasúttörténet |loc=Budapest |red=Közdok |ann=1996 |isbn=963-552-314-9}}
 
Névtelen felhasználó