„Cselgáncs” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a Visszaállítottam a lap korábbi változatát 2A01:36D:115:52E1:30DC:C85D:DA10:EE7A (vita) szerkesztéséről BenKor szerkesztésére Címke: Visszaállítás |
|||
12. sor:
Tehát a ''dzsúdó'' magyarul annyit jelent, hogy „lágy út”.
[[Fájl:Kano Jigoro.jpg|bélyegkép|jobbra|323x323px|
[[Fájl:Kodokan Jigoro Kano Statue.jpg|bélyegkép|jobbra|390x390px|
== A
[[Fájl:Haraigoshi.jpg|bélyegkép|Cselgáncsozók]]
1882-ben egy akkor 22 éves fiatalember, [[Kanó Dzsigoró
▲[[Kanó Dzsigoró|Kano]] (嘉納 治五郎, Hepburn: Kanō Jigorō) (1860–1938), többdanos [[karate]] mester, az addigi harcművészeti ismeretei alapján megalkotta a ma dzsúdóként ismert [[küzdősport]]ot. Ez a fiatalember elszomorodva látta, hogy az akkori [[Japán Birodalom|császárság]]i rendszer – amit ma [[Meidzsi-kor]]nak hívunk – mennyire háttérbe szorítja a régi [[szamuráj]]ok harcművészeteit, melyek évszázadokon keresztül meghatározták [[Japán]] egész társadalmi és szellemi értékét.
A szamurájok viselkedését, életfilozófiáját áthatotta az ún. [[busidó]], amely íratlan erkölcsi törvényük volt. Eszerint első helyen a hűség és bátorság állt. Az a szamuráj, aki komolyan vétett e szabályok ellen, az elvesztett minden megbecsülést, ami a szamurájok halált megvető rétegét megillette, sőt, nemcsak ő, hanem egész családja is megbélyegzetté vált, mert azt tartották, hogy a család rossz nevelése okozhatta csak, ha a harcos nem bizonyította hűségét uralkodója iránt. A vétkes szamuráj családja és saját becsületét azonban visszaszerezhette, ha [[Szeppuku|harakiri]]val, azaz rituális hasfelmetszéssel, majd a metszés után rögtön egy másik szamuráj által végrehajtott lefejezéssel, véget vetett saját életének.
34 ⟶ 32 sor:
Dzsigoró Kanónak szerencséje volt, mert az akkor még élő legnagyobb mesterektől, például [[Fukuda Hacsinoszuké]]től, [[Masatomo Iszó]]tól tanulhatott.
Amikor megalkotta rendszerét, amit
A dzsúdó ma már [[Olimpiai játékok|olimpiai]] sportág, ami hallatlanul emelkedő népszerűségét mutatja. Ahhoz azonban, hogy népszerűvé válhasson, sok japán mesternek kellett külföldön bebizonyítani azt, hogy a fizikailag kisebb ember is legyőzheti a nagyobbat.
44 ⟶ 42 sor:
== A küzdőtér ==
A küzdelem helyszíne a minimum 14 × 14 méteres, maximum 16 × 16 méteres tatami, melynél a küzdőtértől eltérő színnel kell jelölni a biztonsági zónát. A tatami régen [[közönséges nád|nádból]], illetve [[gyékényfélék|gyékényből]], hiszen ez borította a [[japán]] házak, illetve [[dódzsó
A '''belső tér''' magában foglalja a küzdőteret és a „veszélyzónát” is. A küzdőtér mérete minimum 8 × 8 méter, maximum 10 × 10 méter. A „veszélyzóna” színes (általában piros), kb. 1 méter széles, a szőnyeg szélét képezi, vagy a felületére van ragasztva és párhuzamos a küzdelem színhelyének oldalaival. Egy-egy kb. 10 cm széles és 50 cm hosszú kék és fehér öntapadó csíkot kell felragasztani a küzdőtér közepére, egymástól mintegy 4 méterre, melyek a versenyzők helyét hivatottak megjelölni a mérkőzés kezdetén, illetve befejezéskor. A kék jel a vezetőbíró jobb oldalán, a fehér a bal oldalán kell hogy legyen.
50 ⟶ 48 sor:
A '''biztonsági zóna''' minimum 3 méter széles. Amennyiben kettő vagy több küzdőtér van együttesen kialakítva, közös biztonsági zóna is használható, melynek 3-4 méter szélesség között kell lennie. A küzdőtér körül legalább 50 cm-es szabad területet kell hagyni.
== A
A
# Erős pamut- vagy hasonló anyagból kell készülnie, nem lehet olyan anyagból, amelynek keménysége, síkossága vagy vastagsága akadályozza azt, hogy az ellenfél megfogja.
# Kék, fehér vagy majdnem fehér színűnek kell lennie.
# A hátoldalán fel kell tüntetni a nemzeti olimpiai rövidítést (pl. HUN), a betűknek 11 cm-eseknek kell lenniük.
# A nemzeti címer maximum 100 cm²-es lehet.
61 ⟶ 59 sor:
# A válljelölés maximum 25 cm hosszú és 5 cm széles lehet. Kizárólag ugyanaz a reklám vagy a nemzeti szín lehet mindkét oldalon.
# A kabátujjakon a 10 × 10 cm reklámfelület megengedett (lehetőség van más-más reklámok feltüntetésére). Ezek a 100 cm²-es felületek a vállakon viselhető 25 × 5 cm-es csíkok alatt, közvetlenül kapcsolódva lehetnek elhelyezve.
# Az olimpiai vagy világbajnoki helyezettek a
# A versenyzők nevüket viselhetik az övükön, a kabát elülső részén alul és a nadrág elülső részén felül, amely legfeljebb 3 × 10 cm lehet. Továbbá a név vagy rövidítés viselhető (nyomtatott vagy hímezett formában) a kabát hátán az olimpiai rövidítés felett úgy, hogy ez ne akadályozza az ellenfelet a fogás felvételében (a háton). A betűk magassága legfeljebb 7 cm, a név hossza 30 cm lehet. Ez a 7 × 30 cm téglalap 3 cm-rel a kabát nyak (gallér) része alatt helyezhető el, és ez alatt 4 cm-re található az olimpiai nemzeti rövidítés.
# A kabát legyen elég hosszú ahhoz, hogy érjen legalább az öklökig a test két oldalán teljesen kinyújtva leengedett karoknál. A kabát legyen elég bő (széles) ahhoz, hogy körülérje a mellkast – a lengőbordáknál legalább 20 cm-es átfedéssel. A kabátujj érjen legalább a csuklóízület fölött 5 cm-ig, legfeljebb a csuklóízületig. Egy 10–15 cm-es résnek kell lenni a kabátujj és a kar között (beleértve a bandázst is) a kabátujj teljes hosszában. A hajtókának és a gallérnak 1 cm vastagnak és 5 cm szélesnek kell lenni.
67 ⟶ 65 sor:
# A kabát összefogására egy 4–5 cm széles övet kell viselni, olyan színben, amely megegyezik a versenyző övfokozatával. Az övet deréknál kell megkötni négyszögletes kötéssel, elég szorosan ahhoz, hogy meggátolja a kabát alsó részének könnyű kicsúszását. Az övet kétszer kell a derék körül tekerni, és a négyszögletes kötés mindkét oldalán 20–30 cm-es övszakasznak kell lógnia.
Amennyiben a versenyző
A versenyző tartalék
Hogy megbizonyosodjunk a versenyző kabátujjának előírás szerinti hosszúságáról, a vezetőbíró – amikor az ellenőrzést végzi – utasítja a versenyzőt, hogy emelje fel mindkét karját teljesen kinyújtva előre a váll szintjéig.
75 ⟶ 73 sor:
A kék dzsúdó-gi hivatalos alapszíne (18–4051 és 18–4039 [[Pantone-kód]]ú között, illetve a [[TP]] (the print) [[Pantone-skála]] 285-ös vagy 286-os számúnak kell lennie.
==
===
* 6.
* 5.
* 4.
* 3.
* 2.
* 1.
Kodokan Judo megteremtése előtt nem létezett a maihoz hasonló övszín szerinti megkülönböztetés a hagyományos harcművészetek gyakorlói között /lásd még [[dan]] (段)/. Japánban 1907-re kialakul a maihoz hasonló öv /obi 帯/ és a judogi /
=== Dan ===
95 ⟶ 93 sor:
== Küzdelmi technikák ==
* Állásharc : tacsi-
* Földharc : ne-
* Dobások : nage-
* Állások :
* Megfogások : kumikata (組み方)
* Esések : ukemi-
== Dobások csoportosítása ==
* Kézdobások : te-
* Csípődobások :
* Lábdobások :
* Hátravetődés : ma-
* Oldalra vetődés : joko-
== Speciális csoportosítás ==
Go-
== Földharctechnikák csoportosítása ==
* Leszorítások :
* Fojtások : sime-
* Feszítések :
== Versenyvezényszavak ==
*
* Mate : állj (待て)
*
*
*
* Toketa : leszorítás megszűnt (解けた)
* Hantei : döntés (判定)
* Mate szoremade : a küzdelem vége (待て、それまで)
* Maitta : feladás (詣った)
*
== Pontozás ==
134 ⟶ 132 sor:
* Nevazaban: (寝技番) 1–14 másodpercig tartó leszorítás
* Koka (3 pont) (megszűnt)
*
* Nevazaban: 10–14 másodpercig tartó leszorítás (megszűnt)
*
* Nevazaban: 15–19 másodpercig tartó leszorítás
* Ippon (一本) (10 pont) teljes értékű győzelem
164 ⟶ 162 sor:
Második sidó: nincs büntetés (megintés)
Harmadik
== Lásd még ==
| |||