„Sebők Imre” változatai közötti eltérés

 
== Életrajz ==
Az ifjú Sebők Imre utcajárdára rajzolt képeit fedezte fel az arra sétáló [[Pólya Tibor]]. A paraszti családból származó fiatalembernek ez a találkozás fordulatot hozott életébe. Mint inas került a tehetségét felfedező [[Pólya Tibor]]hozTiborhoz, aki foglalkozott vele, és tanította. Állandóan a műteremben tartózkodott, ahol ez idő tájt egymásnak adták a kilincset a jobbnál jobb rajzolók, grafikusok. Sebők Imre pedig figyelte a munkáikat, és szüntelenül rajzolt, képezte magát. Pólya, [[Feiks Jenő]] híres rajziskolájába ajánlotta, ahol leginkább mágnások gyermekei, hatalmas pénzekért tanulhattak. Sebők rendkívül magabiztos rajztudása és Pólya közreműködése lehetővé tette, hogy ingyen vegyen részt az oktatásban. Ezt követően képzőműveszeti iskolába javasolták, ahol [[Glatz Oszkár]] és [[Bernáth Aurél]] tanítványa volt. Ezt az iskolát azonban nem tudta befejezni. Pénzt kellett keresnie, és két év után abbahagyta tanulmányait.
 
Nehéz anyagi helyzetén [[Tolnai Simon]], a ''Tolnai Világlapja'' című újság akkori és egyben utolsó tulajdonosa segített, és [[1932]]-ben szerződtette lapjainak illusztrálására. Ekkor került kapcsolatba a sajtóval, amely végül egész életét meghatározta. Illusztrálta a ''Magyar Cserkész'', az ''Ünnep'', a ''Délibáb'' és az ''Antenna'' című lapokat. Emellett több száz, akkor divatos 10-20 filléres, félpengős, pengős regénynek rajzolt, festett címlapot ([[1935]]-től [[1942]]-ig, majd [[1946]] és [[1947]] között, a magyar [[ponyvairodalom]] második virágkorában, az első az [[1910]]-[[1920|20]]-as években volt). Rengeteget dolgozott, ontotta a jobbnál jobb rajzokat, és rövid idő alatt rendkívül népszerű lett. A Hungária Rt. számára rengeteg ifjúsági regényt látott el illusztrációkkal és szebbnél szebb címlapokkal. Nem sokkal a háború kitörése előtt, egy kanadai újsághoz hívták, amibe Tarzan és a Maya istennő címmel képregényt kellett volna rajzolnia. Ő azonban nem akart elutazni, így ebből nem lett semmi (pár kockát és rajzot készített ugyan, de ezek elvesztek). Ezután Rómába kapott meghívást, de oda sem volt hajlandó elutazni.
 
Az ötvenes években olyan propagandakiadványokat illusztrált, mint a ''Rendőrség kiskönyvtára'', ''Belügyminisztérium kiskönyvtára'' stb. Az ötvenes évek második felében újonnan induló lapok folytatásos [[képregény]]eket kezdtek közölni. Sebők Imre képregényei [[1957]]-től a ''Magyar Ifjúság''ban hetente jelentek meg [[1967]] októberéig, a ''[[Népszava|Népszavában]]'' pedig naponta [[1962]] és [[1977]] között. Emellett rajzolt a ''Pajtás'', a ''Füles'', a ''Képes Nyelvmester'', a ''Magyar Rendőr'' és a ''Tolna Megyei Népújság'' számára is egy pár képregényt. Az általa rajzolt képregények nagy többségének a forgatókönyveit [[Cs. Horváth Tibor]] írta. Folyamatosan ellátta munkával, amit otthonában végezhetett. Ettől a naponként gyártott háromkockás képregényektől megcsömörlött, és [[1966]] után stílusa megkopott. A továbbra is míves kompozícióknak a kidolgozottsága komoly kívánnivalót hagyott maga után. [[1973]]-ban megszűnt a napi taposómalom, így élete utolsó hét képregényét ismét mesteri módon készítette el.
Főbb képregényei: A párizsi Notre Dame ([[1958]]), Ben Hur ([[1960]]), A mayák kincse ([[1962]]), Robin Hood ([[1963]]), Koldus és királyfi ([[1965]]), A kétéltű ember ([[1966]]), [[Odüsszeia]] ([[1975]]).
 
Készített egy ötvenkét lapos francia kártyát, amelyeken erotikus, lenge öltözetű hölgyek szerepeltek, és amit pár évvel később újra kiadtak amin, már hátteret is készített a nők mögé. Az [[1950]]-es [[1960|60]]-as években minden jelentősebb grafikust, köztük Sebők Imrét is felkértek diafilmek készítésére. Szívesen és örömmel vállalta el ezeket a munkákat, mert ő elsősorban festőnek tartotta magát. Összesen 14 diafilmet festett meg. Ezek közül kiemelkednek: A kőbaltás ember, Monte Cristo grófja, Ben Hur, Robinson Crusoe, Kincses sziget és a Nagymedve fiai.
 
Több művét is lefordították [[Német nyelv|németre]], az egykori [[NDK]]-ban megjelenő lapok számára.
 
Főbb képregényei: A párizsi Notre Dame ([[1958]]), Ben Hur ([[1960]]), A mayák kincse ([[1962]]), Robin Hood ([[1963]]), Koldus és királyfi ([[1965]]), A kétéltű ember ([[1966]]), [[Odüsszeia]] ([[1975]]).
 
== Képregényei ==