Főmenü megnyitása

Módosítások

nincs szerkesztési összefoglaló
A rendszer által vállalhatatlan szélsőséges (kommunista és hungarista) mozgalmak számos tagja került internálás alá. 1939. február 23-án a belügyminiszter a [[Nemzeti Szocialista Magyar Párt – Hungarista Mozgalom|Nemzeti Szocialista Magyar Pártot]] feloszlatta, vezetőségének közel száz tagját pedig a következő napokban letartóztatták és internálták.<ref>{{Cite web |url=https://library.hungaricana.hu/hu/view/BizalmasErtesitesek_1939_02/?pg=274&layout=s |title=Bizalmas Értesítések |accessdate=2018-08-15 |date=1939-02-28 |work=library.hungaricana.hu}}</ref><ref>{{Cite web |url=https://www.arcanum.hu/hu/online-kiadvanyok/Lexikonok-magyarorszag-a-masodik-vilaghaboruban-lexikon-a-zs-F062E/n-ny-F0C34/nyilaskeresztes-part-hungarista-mozgalom-F0C7F/ |title=Nyilaskeresztes Párt – Hungarista Mozgalom {{!}} Magyarország a második világháborúban • Lexikon A-ZS {{!}} Kézikönyvtár |accessdate=2018-08-15 |work=www.arcanum.hu}}</ref> [[Rajk László (politikus)|Rajk László]] későbbi belügyminisztert 1941. október 14-én tartóztatták le az illegális kommunista pártban végzett tevékenysége miatt, és szállították Kistarcsára.<ref>{{Cite web|url=http://tortenelemcikkek.hu/node/208|title=A Rajk-ügy története|accessdate=2017-02-13|work=tortenelemcikkek.hu}}</ref> Itt együtt raboskodott [[Apró Antal]]lal, aki több, mint egy évi internálást követően megszökött a toloncházból.<ref>{{Cite web |url=https://library.hungaricana.hu/hu/view/KulfBelfHirek_1948_10_szakszervezeti_kongr__001-123/?pg=101&layout=s |title=Apró Antal életrajza |accessdate=2018-08-16 |date=1948-10-20 |work=Külföldi-Belföldi Hírek}}</ref>
 
[https://library.hungaricana.hu/hu/view/OGYK_RT_1943/?pg=2182&layout=s A belügyminiszter 1943. október 29-én kelt 1943. évi 690. számú rendelete] alapján Kistarcsa területén a rendőrhatósági jogkört (melyet 1925-ben a [[csendőrség]]nek utaltak ki) a [[mátyásföld]]i rendőrkapitányság látja el november 15-től.<ref>{{Cite book|title=Két világháború között (1920 – 1944)|url=https://www.sulinet.hu/oroksegtar/data/magyarorszagi_nemzetisegek/nemetek/kerepes/kerepestarcsa_tortenete/pages/011_ket_vilaghaboru_kozott.htm|author=Horváth Lajos|editor=Lázits Gyula|format=HTM|accessdate=2019-02-03|publisher=Kerepestarcsa Nagyközségi Tanács|year=1988|location=Kerepestarcsa}}</ref><ref>{{Cite web |url=https://library.hungaricana.hu/hu/view/OGYK_RT_1943/?pg=2182&layout=s |title=A m. kir. belügyminiszter 1943. évi 690. számú rendelete |accessdate=2019-02-03 |year=1943 |format=PDF |work=Magyarországi Rendeletek Tára |pages=2183}}</ref> A mátyásföldi kapitányság személyi állományának tagjai voltak ekkor VasdényeiVasdényey István és Jámborffy Béla rendőr főfelügyelők is, akik később a toloncház vezetését (előbbi táborparancsnokként, utóbbi helyettesként) látták el.<ref>{{Cite book|title=Magyarország tiszti cím- és névtára|year=1944|page=156 – 157}}</ref> A Toloncházban működött a 145. számú rendőrőrszoba, a Deák Ferenc utca 1. szám alatt, Toloncház II. jelöléssel (a Toloncház I. a budapesti Mosonyi utcai Toloncház volt).<ref>{{Cite book|title=Rendőrségi zsebkönyv 24.|page=25, 41|year=1944}}</ref>
 
== A vészkorszak idején (1944) ==
=== Július ===
[[Fájl:Zsidók Kistarcsán 1944-ben.jpg|bélyegkép|305px|Zsidó férfiak a táborban 1944 májusában]]
1944. július 12-én [[Adolf Eichmann]] [[A Waffen-SS rendfokozatai|SS-Obersturmbannführer]] ötven vagonból álló vasúti szerelvényt rendelt Kistarcsára július 14-re.<ref name=":25" /><ref name=":2" /><ref>Bródy Sándor visszaemlékezése: „1944. július 12-én (Eichmann) egy vasúti szerelvényt kért a kistarcsai pályaudvarra július 14-én reggelre. Amidőn az állomásfőnöktől Vasdényei ezt megtudta, július 12-én a késő esti órákban figyelmeztetett engem, hogy Eichmann megint készül valamire, hiszen 1500 ember számára 50 vagont rendelt Kistarcsára.” (Mementó - Magyarország 1944, 69. o.)</ref> Tervei szerint Kistarcsáról 1000 (a „D” és „E” pavilonokból, a „B” pavilonbeliekkel kivételeztek), a Rökk Szilárd utcai ideiglenes toloncházból pedig 500 zsidót a X. kerületi [[Budapesti Fegyház és Börtön|Budapesti Gyűjtőfogházba]], majd az [[Auschwitzi koncentrációs tábor]]ba szállíttatott.<ref name=":4">{{Cite book|title=Évkönyv 1973/74|editor=Scheiber Sándor|accessdate=2018-07-09|origyear=1974|location=Budapest|publisher=Magyar Izraeliták Országos Képviselete|chapter=Zsidó túszok - Kistarcsa 1944 „B” Pavilon|pages=340 – 351|author=Brámer Frigyes}}</ref> Mindezt annak ellenére tette, hogy [[Horthy Miklós (kormányzó)|Horthy]] a nemzetközi nyomás és a megváltozott katonai helyzet hatására végül [[Koszorús Ferenc|július 6-án leállította a deportálásokat]].<ref name=":3" /> A tábor parancsnoka, VasdényeiVasdényey István rendőr főfelügyelő a kistarcsai állomásfőnöktől értesült a különvonatról. Rövidesen értesítette Bródy Sándort, a Zsidó Tanács megbízottját, ő pedig [[Stern Samu]]t, a Tanács elnökét. Rajtuk keresztül Horthy Miklós is tudomást szerzett a készülő deportálásról, és utasította dr. Lulay Leó tartalékos [[Csendőrség|csendőr]] századost ([[Ferenczy László (csendőrtiszt)|Ferenczy László]] helyettesét), aki az elindított szerelvényt [[Hatvan]]nál utolérte, és visszafordíttatta Kistarcsára.<ref name=":3" /><ref name=":25" /><ref name=":2">{{Cite book|title=Mementó|subtitle=Magyarország 1944|last=Dr. Benoschofsky|first=Ilona|publisher=Kossuth Könyvkiadó|year=1975|chapter=Emberrablás Kistarcsán|isbn=963 09 0390 3|pages=62-75}}</ref><ref>{{Cite web |url=https://www.csendor.com/konyvtar/biografia/egyenek/2%20Csendortisztek%20biografiai%20adatai.pdf |title=Csendőrtisztek életrajzi adat-töredékei |accessdate=2019-02-03 |author=Perjesi György |format=PDF |pages=5}}</ref><ref>{{Cite book|title=A Magyar Királyi Csendőrség zsebkönyve|editor=Benedek Mihály|url=http://epa.oszk.hu/02900/02994/00053/pdf/EPA02994_mkir_csendroseg_zsebkonyve_1944_001-117.pdf|year=1944|publisher=Csendőrségi Lapok|page=40}}</ref>
 
Stern visszaemlékezése szerint a kistarcsai tábor kiürítésének fő oka az volt, hogy Eichmann elfogadhatatlannak tartotta Horthy lépését, ugyanakkor nem akart nyíltan szembemenni a magyar vezetéssel.<ref name=":2" /> A Zsidó Tanács vezetőit július 19-én reggel 8 órára hosszas tárgyalásra hívatta a [[Svábhegy]]en található SS főhadiszállásra Otto Hunsche [[A Waffen-SS rendfokozatai|SS-Hauptsturmführerhez]].<ref name=":3" /><ref>Dr. Otto Hunsche Hauptsturmführer [százados] a visszaemlékezés szerint Eichmann helyettese volt, valójában Hunsche a csoport jogi szakértője (a helyettes vezető Hermann Krumey SS-Obersturmbannführer [alezredes] volt, de őt már áthelyezték ekkora Ausztriába.</ref><ref name=":32" />. Ezalatt Kistarcsán Ubrizsy Pál rendőr segédfogalmazó (a Rökk Szilárd utcai ideiglenes toloncház parancsnoka) [[Baky László]] államtitkártól a tábor kiürítésére kapott felhatalmazására hivatkozva követelte a zsidók kiadását.<ref name=":3" /><ref>{{Cite web |url=http://www.holokausztmagyarorszagon.hu/index.php?section=1&chapter=4_3_3&type=content |title=A holokauszt Magyarországon |accessdate=2017-02-13 |work=Budapesti Holokauszt Múzeum és Oktatási Központ}}</ref> Amikor VasdényeiVasdényey ezt a kormányzó általános tilalmára hivatkozva megtagadta, Franz Novak [[A Waffen-SS rendfokozatai|SS-Hauptsturmführer]] (Eichmann egyik főkoordinátora) a Sonderkommando három szakaszával bedöntette a tábor kapuját, a tábor udvarán gyorsan összeterelték, majd teherautókra pakolva elhurcoltak 1220 főt a korábban összeállított transzportból (280 főt július 17-én átszállítottak [[Sárvár]]ra).<ref name=":3" /><ref name=":6">{{Cite web |url= https://www.jewishvirtuallibrary.org/kistarcsa |title= Kistarcsa |accessdate= 2018-07-15 |work= www.jewishvirtuallibrary.org |language= angol}}</ref><ref>{{Cite web|url=http://hdke.hu/files/csatolmanyok/Laszaku.pdf|title=A deportálások leállítása és nemzetközi visszhangja|accessdate=2018-07-09|author=Laszák Ildikó|format=PDF|publisher=Holokauszt Emlékközpont}}</ref> Elővigyázatosságból minden fogvatartottról leszedették a [[sárga csillag]]ot, hogy még inkább feltűnésmentes legyen a deportálás folyamata. [[Rákoscsaba megállóhely|Rákoscsabán]] vasúti kocsikra pakolták a transzportot, és elindultak velük Auschwitz irányába.<ref name=":3" /> A Zsidó Tanács tagjait Hunsche este nyolc óra környékén engedte el, amikor telefonon értesítették, hogy a deportáló szerelvény már átlépte az országhatárt.<ref name=":3" /><ref name=":2" /><ref name=":4" /><ref name=":32">{{Cite web |url= http://irodalmiszemle.sk/2012/08/filep-tamas-gusztav-szabalyosan-rkiloptakl-bennuenket-magyarorszagrol/ |title= „...szabályosan »kiloptak« bennünket Magyarországról” |accessdate= 2017-02-13 |author= Filep Tamás Gusztáv |authorlink= Filep Tamás Gusztáv |publisher= [[Irodalmi Szemle]] (2012/8) |date= 2012-08-14}}</ref> VasdényeiVasdényey, bár nem tudta megakadályozni a deportálást, igyekezett humánus körülményeket kialakítani a táborban (szabad csomagforgalom, gyermekek szabadon bocsátása), amiért a [[Jad Vasem|Jad Vasem Intézet]] 1969. november 11-én a [[Világ Igaza]] címet adományozta számára.<ref>{{Cite web |url=http://hdke.hu/emlekezes/embermentok/embermentok-nevsora |title=Embermentők adatbázisa - Vasdényei István |accessdate=2019-01-21 |work=hdke.hu |publisher=Holokauszt Emlékközpont}}</ref><ref>{{Cite web |url=http://embermentok.eletmenete.hu/vasd%C3%A9nyei-istv%C3%A1n-0 |title=VasdényeiVasdényey István |accessdate=2017-02-13 |work=Élet Menete Alapítvány}}</ref><ref>{{Cite web |url=http://db.yadvashem.org/righteous/family.html?language=en&itemId=4018031 |title=VasdényeiVasdényey István (The Righteous Among The Nations) |accessdate=2019-03-02 |work=Jad Vashem}}</ref><ref name=":33" /> Habár későbbi deportálásról nincsenek információk, az ismert, április végén és július közepén végrehajtott tömeges elhurcolás után sem ismerte el a magyar kormány Kistarcsát zsidó gyűjtőtáborként.<ref name=":27">{{Cite book|title=Vádirat a nácizmus ellen|series=3. kötet, 1944. június 26. – 1944. október 15., A budapesti zsidóság deportálásának felfüggesztése|url=http://www.balassikiado.hu/BB/NET/Vadirat_3jav.pdf|format=PDF|subtitle=Dokumentumok a magyarországi zsidóüldözés történetéhez|year=2017|origyear=1958|publisher=Balassi Kiadó|editor=Karsai Elek|location=Budapest|page=54, 215–216, 303–304, 394}}</ref>
 
{{Idézet|A magyar kormánynak elvileg nincsen észrevétele az ellen, hogy a Vöröskereszt megbízottja látogatást tegyen a sárvári vagy kistarcsai táborokban, bár ez a két tábor nem úgynevezett zsidó gyűjtőtábor, mert ilyen jelenleg az országban nincsen, és más jellegű internáltak is el vannak ott helyezve. A magyar kormánynak ugyancsak nincsen észrevétele az ellen, ha a magyar Vöröskereszt élelmezési és ruházati cikkeket tartalmazó csomagokat küldet e táborokban levő zsidóknak.|Csopey Béla követségi tanácsos 1944. július 23-án kelt feljegyzése Schirmer Vöröskereszt megbízottal folytatott tárgyalásáról|szerk.: Karsai Elek: Vádirat a nácizmus ellen, 3. kötet}}
 
=== A háború után ===
Jámborffy (Zachar) Béla rendőr főfelügyelő, 1943-tól a toloncház osztályparancsnoka (VasdényeiVasdényey helyettese) kevésbé járt el humánusan a fogva tartottakkal.<ref name=":3" /><ref name=":4" /><ref>{{Cite web|url=http://mek.oszk.hu/16100/16180/16180.pdf|title=A magyarországi holokauszt bibliográfiája|accessdate=2018-07-15|author=Randolph L. Braham|year=2010|format=PDF|publisher=Park Könyvkiadó|pages=289}}</ref> 1947 májusában az államvédelmi osztály népügyészsége felhívást tett közzé, amelyben kérte azoknak a jelentkezését, akiknek volt tudomása Jámborffy túlkapásairól. A vád szerint karhatalmi erőket biztosított Novak SS-alakulatának megsegítésére, így aktívan hozzájárult ahhoz, hogy a zsidó foglyokat a július 19-i, második akcióban sikeresen elindítsák Auschwitz irányába, önmaga pedig közben gumibottal verte a foglyokat. Egy másik alkalommal pedig 240 internált zsidót kísértetett gyalogmenetben [[Komárom (Magyarország)|Komáromba]], ami közben többen összeestek és meghaltak. Mindezekért végül 1947. november 26-án a [[Népbíróságok Magyarországon|népbíróság]] jogerősen életfogytiglani fegyházbüntetésre ítélte.<ref>{{Cite web |url=https://library.hungaricana.hu/hu/view/MOT_1947_05/?pg=395&layout=s |title=Az államvédelmi osztály népügyészségének felhívása |accessdate=2018-08-16 |date=1947-05-19 |format=PDF |work=library.hungaricana.hu |publisher=Magyar Országos Tudósító}}</ref><ref name=":28">{{Cite web |url=https://library.hungaricana.hu/hu/view/MOT_1947_11/?query=j%C3%A1mborfy%20b%C3%A9la&pg=476&layout=s |title=Életfogytiglani fegyházra ítelték a kistarcsai internálótábor volt osztályparancsnokát |accessdate=2018-07-09 |date=1947-11-26 |month=november |format=PDF |work=library.hungaricana.hu |publisher=Magyar Országos Tudósító}}</ref>
 
Bródy tanúként részt vett 1961-ben az Eichmann ellen indított perben, amely kapcsán a Kistarcsán történtekről kérdezte a bíróság, többek között VasdényeiVasdényey táborparancsnokként tanúsított viselkedéséről.<ref name=":33">{{Cite web |url=http://www.nizkor.org/hweb/people/e/eichmann-adolf/transcripts/Sessions/Session-053-01.html |title=The Trial of Adolf Eichmann (Session 53) |accessdate=2019-03-02 |date=1961-05-25 |format=HTML |work=The Nizkor Project |language=angol |quote=VasdenyeiVasdenyey helped us right from the first moment, from the time I was released. Thanks to him, children up to the age of 14 were entrusted to me. Thanks to him, the establishment of a hospital, in Bethlen Square, was made possible for the sick people who were entrusted to my care.}}</ref>
 
{{Idézet|VasdényeiVasdényey első perctől, amióta kint voltam, segített. Neki köszönhettük, hogy a 14 éven aluli gyerekeket átadták nekem. Neki köszönhettük, hogy berendezhettem a [[Bethlen Gábor tér|Bethlen tér]]en egy kórházat a második emeleten, és a betegeket átadták nekem.|Dr. Bródy Sándor vallomása az Eichmann-perben|Az Eichmann-per 53. ülésének jegyzőkönyve (1961. május 25.)}}
 
== Átmeneti időszak (1945–1950) ==
** Dr. Fehér Mihály rendőr főfelügyelő (1940 körül)<ref name=":16" />
**vitéz Papp József rendőr főfelügyelő (1942)<ref>A Budapesti Közlöny 1942. február 20-án kelt számában szereplő versenytárgyalási hirdetménynél vitéz Papp szerepel a toloncház parancsnokaként</ref><ref>{{Cite book|title=Rendőrségi zsebkönyv 21.|year=1941|page=66}}</ref>
**VasdényeiVasdényey István rendőr főfelügyelő (1942-1944)<ref name=":2" /><ref>A Budapesti Közlöny 1942. augusztus 15-én kelt számában szereplő versenytárgyalási hirdetménynél Vasdényei szerepel a toloncház parancsnokaként</ref><ref>{{Cite journal|author=Tálas Géza|date=1964-12-13|title=Ne szépítsünk|journal=Magyarország|publisher=Hírlapkiadó|volume=1964|issue=46|pages=22|quote=A táborparancsnok neve helyesen Vasdényei István, (nem csendőrőrnagy, hanem rendőrfelügyelő), és Budapesten él. Ő volt a kistarcsai internálótábor harmadik parancsnoka.}}</ref>
* 1945 után:
** Ruscsák Lajos rendőr alezredes (1949 márciusától szeptemberig), korábban a Buda-déli Központi Internálótábor parancsnoka<ref name="rubicon" /><ref name=":19" />
732

szerkesztés