„Világűr” változatai közötti eltérés

A '''világűr''' a [[világegyetem]] [[égitest]]ek közötti légüres térsége. A [[Föld]] [[légkör]]e és a világűr között nincs éles határ. A legáltalánosabban elfogadott határvonal a [[Nemzetközi Asztronautikai Szövetség]] által meghatározott 100 [[kilométer]]es magasság (a [[Kármán-vonal]]),<ref>{{cite web|url=http://www.fai.org/astronautics/100km.asp|title=100 km – Altitude Boundary for Astronautics|publisher=FAI|language=angol|accessdate=2009-11-10|archiveurl=https://www.webcitation.org/618QHms8h?url=http://www.fai.org/astronautics/100km.asp|archivedate=2011-08-22}}</ref> de a funkcionalizmus hívei szerint a világűr ott kezdődik, ahol már létezhet orbitális mozgás. Az [[Amerikai Egyesült Államok]]ban – éppen emiatt a funkcionalista nézet miatt – a 80&nbsp;km magasságig eljutott pilótákat már [[űrhajós|asztronautáknak]] nevezik és a világűrt megjárt egyénként jegyzik be őket.<ref>{{cite web|url=http://www.nasa.gov/centers/dryden/news/NewsReleases/2005/05-57.html|title=X-15 Space Pioneers Now Honored as Astronauts|publisher=NASA|language=angol|accessdate=2009-11-10}}</ref> Az [[űreszköz]]ök visszatérésekor 120&nbsp;km magasságtól válik jelentőssé a légkör fékező hatása, a visszaúton tehát itt ér véget a világűr. A világűr területi felosztása földközpontú: bolygónktól kifelé induló térségekre osztjuk a teret az alacsony Föld körüli pályától az univerzum határáig.

Neve ellenére a világűr nem teljesen üres. Apró porszemcsék, [[molekula|molekulák]] és [[atom]]ok formájában itt is van anyag, de sűrűsége olyan kicsi, amilyet a legjobb földi laboratóriumokban sem lehet előállítani.<ref>
{{cite web|url=http://scitation.aip.org/getabs/servlet/GetabsServlet?prog=normal&id=JVTAD6000007000003002439000001&idtype=cvips&gifs=yes|title=Ultimate pressure of the order of 10^–13 Torr in an aluminum alloy vacuum chamber|author=Hajime Ishimaru|publisher=National Laboratory for High Energy Physics, Japán|language=angol|accessdate=2009-11-10}}{{Halott link|url=http://scitation.aip.org/getabs/servlet/GetabsServlet?prog=normal&id=JVTAD6000007000003002439000001&idtype=cvips&gifs=yes |date=2019-04 }}

|publisher=National Laboratory for High Energy Physics, Japán|language=angol|accessdate=2009-11-10}}</ref> A világűrt 2,7 [[hőmérséklet#kelvin-skála|K]] [[hőmérséklet]]ű [[Kozmikus mikrohullámú háttérsugárzás|kozmikus háttérsugárzás]] tölti be,<ref>{{cite web|url=http://www.konkoly.hu/evkonyv/infra/infra.html|title=Az infravörös égi háttér|author=Kiss Csaba-Ábrahám Péter|publisher=MCSE|language=magyar|accessdate=2009-11-10}}</ref> amely az [[ősrobbanás]] egyik fontos következménye.

Az azonban tévhit, hogy ha egy test egyszer elérte az orbitális sebességet, akkor kering a Föld körül. A földfelszín közelében lehetetlen a mai technikával elérni az orbitális sebességet, mivel a levegő közegellenállása ehhez túl sok energiát igényelne (jelenleg 32 MJ/kg<ref>{{cite web|url=http://www.economicexpert.com/a/Edge:of:space.htm|title=Karman line|author=|publisher=EconomicExpert.com|language=angol|accessdate=2009-11-10|archiveurl=https://web.archive.org/web/20130731034337/http://www.economicexpert.com/a/Edge:of:space.htm|archivedate=2013-07-31}}</ref> energiát kell befektetni az űreszközök orbitális pályára bocsátásához). A legkisebb olyan magasság, amelyen a keringési sebesség viszonylag tartósan (néhány keringésig) elérhető, 80&nbsp;km. Itt már olyan ritka a légkör, hogy a technika mai színvonalán rendelkezésre álló tolóerővel elérhető a keringési sebesség, ám mégis van annyira sűrű, hogy a súrlódás fékező hatása az eszközt fokozatosan lelassítsa, és az végül lezuhanjon. A Kármán-féle 100 kilométeres magasság is ezért elméleti, mert ott a keringő tárgyak még nem maradnak fenn stabilan. A gyakorlatban egy pár napig stabil pályához (ahol a lassulás elég csekély ahhoz, hogy folyamatos gyorsítás és energiabefektetés nélkül akár néhány napig is fennmaradjon az űreszköz) legalább 200 kilométer magasság kell; az évekig stabil pályához 350&nbsp;km-re vagy e fölé kell eljutni.

Voyager Csillagközi Küldetés|author=Boros-Oláh Mónika|publisher=Űrvilág.hu|language=magyar|accessdate=2009-11-10}}</ref> Átlépve ezen a határon a hatalmas távolságok helyett az elképzelhetetlen távolságok veszik át az uralmat, a legközelebbi csillag 4 [[fényév]]nyire van (mai űrhajóval több tízezer évnyire), és ez a távolság csak apró kőhajításnyi a [[Tejútrendszer]] {{szám|100000}} fényéves<ref>{{cite web|url=http://www.enc.hu/1enciklopedia/fogalmi/csillag/Tejutrendszer.htm|title=Magyar Virtuális Enciklopédia – Tejútrendszer|author=Szabados László|publisher=MTA|language=magyar|accessdate=2009-11-10|archiveurl=https://web.archive.org/web/20070624184906/http://www.enc.hu/1enciklopedia/fogalmi/csillag/Tejutrendszer.htm|archivedate=2007-06-24}}</ref> tányérján belül, vagy akár legközelebbi [[galaxis|extragalaxis]] több millió fényéves „közelségéhez” képest.

A Föld körüli térség jellemző űrobjektumai közé a [[kozmikus por]] és a kisebb-nagyobb [[meteor]]ok tartoznak. A Naprendszerben rengeteg, abból az ősi felhőből származó, a bolygók által még össze nem szedett poranyag kering, amiből maga a Naprendszer kialakult. Ez a por meglepően nagy mennyiségben záporozik a Földre, napi kb. 10 [[tonna|tonnányi]] por érkezik az űrből (a szemcsék a felső légkörben felizzanak és elpárolognak, a felszínig nem képesek leérni, viszont belőlük keletkezik a [[hullócsillag]] jelenség). A térségben előforduló másik, említésre méltó, nagyobb számban előforduló, méretben a por után következő (kavicstól a szikla méretig terjedő) objektumok a [[meteor]]ok. Ezek némelyike már képes leérni a felszínre, ezek alkotják a [[meteorit]]okat.<ref>{{cite web|url=http://www.enc.hu/1enciklopedia/fogalmi/csillag/meteorit_b.htm|title=Meteor|author=Illés Erzsébet|publisher=MTA|language=magyar|accessdate=2009-11-10|archiveurl=https://web.archive.org/web/20120126215740/http://www.enc.hu/1enciklopedia/fogalmi/csillag/meteorit_b.htm|archivedate=2012-01-26}}</ref> (A meteor és meteorit tehát ugyanaz a fogalom, csak abban különböznek, hogy utóbbi képes volt leérni a Föld felszínére, ez előbbi pedig nem.)

A bolygóközi tér leglátványosabb objektumai természetesen a Nap, a [[bolygó]]k és [[hold (égitesttípus)|holdjaik]]. A Nap a hozzánk legközelebb eső ún. fősorozati, G2-es [[csillagászati színképelemzés|színképű]] [[csillag]], egy hatalmas, hidrogénből és [[hélium]]ból álló gázgömb, amelyben [[magfúzió]]s folyamatok zajlanak, benne koncentrálódik a Naprendszer tömegének több mint 99%-a.<ref>{{cite web|url=http://www.cab.u-szeged.hu/local/naprendszer/nap.htm|title=Nap |author=|publisher=Szegedi Tudományegyetem|language=magyar|accessdate=2009-11-10|archiveurl=https://web.archive.org/web/20100304115204/http://www.cab.u-szeged.hu/local/naprendszer/nap.htm|archivedate=2010-03-04}}</ref> A bolygóközi tér meghatározó objektuma, [[gravitáció]]ja ural mindent, sugárzása is meghatározó a Naprendszer burkán belül.

A holdak zöme azonban kicsi, még csak nem is gömb alakú, általában a gazdabolygó gravitációja által befogott és keringési pályára kényszerített aszteroida. A holdak egy további nagyszámú csoportja maga is egy másik aszteroida körül kering (például az [[243 Ida|Ida]] kisbolygó [[Dactyl (hold)|Dactyl]] holdja). Létezik a holdaknak egy nagyon speciális esete, a gázbolygók – különösen a Szaturnusz – körül megfigyelhető gyűrűk, vagy gyűrűrendszer, amely a feltételezések szerint egy egykori hold, vagy holdak darabokra töréséből született.<ref>{{cite web|url=http://astro.elte.hu/icsip/planetologia/szaturnusz/index_in.html|title=Planetológia – A Naprendszer leírása|author=|publisher=ELTE|language=magyar|accessdate=2009-11-10|archiveurl=https://web.archive.org/web/20090214125954/http://astro.elte.hu/icsip/planetologia/szaturnusz/index_in.html|archivedate=2009-02-14}}</ref>

A törpebolygók után következő – százezres nagyságrendű<ref>{{cite web|url=http://hirek.csillagaszat.hu/asztroblog/20081118-ketszazezer-ksbolygo.html|title=A kétszázezredik kisbolygó|author=Sárneczky Krisztián|publisher=MCSE|language=magyar|accessdate=2009-11-10|archiveurl=https://web.archive.org/web/20090829235042/http://hirek.csillagaszat.hu/asztroblog/20081118-ketszazezer-ksbolygo.html|archivedate=2009-08-29}}</ref> tagot számláló – objektumtípust az [[kisbolygó|aszteroidák]], vagy más néven kisbolygók jelentik. Az '''aszteroidák''' olyan kisebb égitestek, amelyek nem érték el a bolygó méretet, illetve gömb alakot, legtöbbjük még a [[protoplanetáris korong]]ból állt össze, ám a Naprendszerben uralkodó gravitációs árapály erők miatt nem tudtak nagyobb égitestté összeállni. A kisbolygók egy szűk sávban, az aszteroida-övben, illetve a Jupiter pályáján, a Nap–Jupiter [[Lagrange-pont]]ok környékén, [[Trójai csoport|trójai kisbolygók]] gyűjtőnéven keringenek Nap körüli pályán. Ezen kívül, az előbbiektől sokkal kisebb számban, mindenféle szórványos irányokon is keringenek a Nap körül kisbolygók, ezek közül a csillagászat a kutatásaiban kitüntetettként kezeli<ref>{{cite web|url=http://www.ll.mit.edu/mission/space/linear/|title=LINEAR|author=|publisher=Massachusetts Institute of Technology|language=angol|accessdate=2009-11-10|archiveurl=https://web.archive.org/web/20170724185128/http://www.ll.mit.edu/mission/space/linear/|archivedate=2017-07-24}}</ref> a Föld pályáját keresztező, ezért potenciálisan veszélyes, ún. [[földsúroló kisbolygó]]kat.

A bolygóközi térben található kisebb objektumok közül a sorban az utolsók az [[üstökös]]ök. Az '''üstökösök''' a Naprendszer ősi anyagának megmaradt darabjai, főként porból és jégből álló anyagcsomók (a csillagász szleng „piszkos hógolyóként”<ref>{{cite web|url=http://www.nasa.gov/worldbook/comet_worldbook.html|title=World Book at NASA – Comet|author=Donald K. Yeomans (szerkesztő)|publisher=NASA|language=angol|accessdate=2009-11-10}}</ref> is szokta emlegetni őket), amelyek a Naprendszer legkülső peremén, az [[Oort-felhő]]ben keringenek a Nap körül. Időnként valamilyen kozmikus esemény (egy-egy ütközés, vagy valamelyik nagybolygó gravitációja) egyik-másik üstökösmagot a Naprendszer belseje felé löki, amely ilyenkor elnyújtott ellipszis pályára áll és így kerüli meg a Napot, a pályájának [[napközelpont]]ja drasztikusan lecsökken és néhány millió kilométerre is megközelíti központi csillagunkat, szélsőséges esetben bele is zuhan.<ref>{{cite web|url=http://www.origo.hu/tudomany/vilagur/20090323-napba-hullo-ustokos.html|title=A nap fotója: Napba hulló üstökös|author=|publisher=[[Origo.hu|Origo]]|language=magyar|accessdate=2009-11-10}}</ref> A Naphoz közel kerülve a hő hatására gázok törnek elő az üstökösmagból, némi port is magukkal rántva az űrbe, amelyet a napszél csóvába rendez, amit a megfigyelő látványos, hosszú, elnyúlt sávként lát. Az üstökösök között léteznek rövid periódusú és hosszú periódusú példányok is (a legismertebb hosszú periódusú üstökös a [[Halley-üstökös]]).<ref>{{cite web|url=http://www.urkutatas.eoldal.hu/cikkek/a-naprendszer/ustukos|title=Minden ami kapcsolatos a végtelen térrel és idővel – Üstökösök|author=|publisher=eOldal.hu|language=magyar|accessdate=2009-11-10|archiveurl=https://web.archive.org/web/20090709120755/http://www.urkutatas.eoldal.hu/cikkek/a-naprendszer/ustukos|archivedate=2009-07-09}}</ref>

* [https://web.archive.org/web/20070624210237/http://www.enc.hu/1enciklopedia/fogalmi/csillag/vilagur.htm Virtuális enciklopédia – Világűr]

* [https://web.archive.org/web/20071231055350/http://www.origo.hu/tudomany/vilagur/index.html [[Origo.hu|Origo]] – Tudomány/Világűr]

* [https://web.archive.org/web/20100208181007/http://hirek.csillagaszat.hu/ MCSE – Csillagászati hírek]

* [https://web.archive.org/web/20091016191958/http://www.nasa.gov/worldbook/index.html NASA World Book]