„Zelk Zoltán” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
képaláírás |
2 forrás archiválása és 0 megjelölése halott linkként. #IABot (v2.0beta14) |
||
32. sor:
== Életpályája ==
1906. december 18-án látta meg a napvilágot [[Érmihályfalva|Érmihályfalván]], egy szegény zsidó kántor, Zelkovits Ármin és Herskovits Mária gyermekeként Zelkovits Zoltán néven. Édesapját korán elvesztette. [[Miskolc]]on járt iskolába, ám tanulmányait nem fejezte be. Egy ideig inaskodott is, de nem tanult ki semmilyen szakmát. [[Magyarország]] területeinek elvesztését [[Erdély]]ben élte meg, alig 13 évesen. 1921-től [[Szatmárnémeti]]ben dolgozott. 1925-ben [[Budapest]]re költözött, tagja lett a ''Szocialista Munkásmozgalomnak'' és kommunistának vallotta magát, bár saját elmondása szerint nem ismerte sem [[Karl Marx|Marx]], sem [[Friedrich Engels|Engels]], sem [[Vlagyimir Iljics Lenin|Lenin]] ideológiáját.<ref name="hegedüs">{{hiv-web |url= http://mek.oszk.hu/01100/01149/html/zelk.htm |cím=A Magyar Irodalom arcképcsarnoka |elérés=2011-04-23 |szerző= Hegedüs Géza |szerzőhiv= Hegedüs Géza |dátum= |év=1991 |hónap=december 31. | kiadó =Magyar Elektronikus Könyvtár |formátum= |munka= }}</ref> Az [[Érmellék]], illetve a [[Partium]] ősi örökségével, a gazdag és ízes magyar nyelvvel felszerelkezve, szépen csengő, hangzatos, durvaságtól és trágárságtól mentes verseket írt. 1927-ben kitoloncolták [[Románia|Romániába]], ahonnan hamarosan visszaszökött Magyarországra. 1928-ban jelent meg először verse a [[Nyugat (folyóirat)|Nyugatban]].<ref name="hegedüs"/><ref name="cimbora">{{hiv-web |url=http://www.cimbora.hu/cimbora-archiv/html/main.php?page=egycikk&&hid=410 |cím=Zelk Zoltán: A három nyúl |elérés=2011-04-23 |munka=Költők, írók, versek |dátum=2007-07-09 |archívurl=https://web.archive.org/web/20141006112649/http://www.cimbora.hu/cimbora-archiv/html/main.php?page=egycikk&&hid=410 |archívdátum=2014-10-06 }}</ref><ref name="dorysmay">{{hiv-web |url=http://dorysmay.lapunk.hu/?modul=oldal&tartalom=603754 |cím=Zelk Zoltán költő prózaíró |szerző= Szuhár Csilla |elérés=2011-04-23 |munka=Dorys May Irodalmi Műhely |dátum=2007-07-09}}</ref>
Első verseskötetét 1930-ban adták ki ''Csuklódon kibuggyan a vér'' címmel, melyről [[Radnóti Miklós]] írt elismerő kritikát. Megismerkedett a [[Nyugat (folyóirat)|Nyugat]] második nemzedékével, köztük [[József Attila|József Attilával]] is, akik hamar maguk közé fogadták. 1937-ben letartóztatták, de az irodalmi kör közbenjárására kiengedték.<ref name="sulinet">{{hiv-web |url=
A kommunista rendszerben ünnepelt költő volt. A valódi helyzetet nem ismerve írt hangzatos költeményeket [[Joszif Visszarionovics Sztálin|Sztálin]] és [[Rákosi Mátyás]] dicsőítésére. 1948-ban [[Baumgarten-díj]]jal, 1949-ben és 1951-ben [[Kossuth-díj|Kossuth]]-, illetve [[József Attila-díj]]jal jutalmazták. Gyermeklapot is indított ''Kisdobos'' címmel (1952–1956), amelyben saját gyermekversei is megjelentek. Ekkor már tisztában volt a kommunizmus fonákságaival, és az [[1956-os forradalom]] lelkes híve lett. A forradalom leverését követően háromévi fogságra ítélték, de amnesztiával másfél év után, 1958. október 15-én szabadult.<ref name="hegedüs"/> Azonban ez nem tölthette el örömmel: felesége egy héttel szabadulása előtt meghalt, édesanyja pedig a halálos ágyán feküdt, és másnapra meg is halt. Zelk életében ez volt a mélypont, de lírájában egy új korszak kezdődött. 1963-ban jelent meg a ''Tűzből mentett hegedű'' című kötete, benne a feleségét sirató gyászdalával ''(Sirály)''. 1964-től karcolatokat, tárcákat, jegyzeteket írt az [[Élet és Irodalom]]ba, 1965–1967 között a [[Tükör (folyóirat)|Tükörben]] is megjelentek írásai.
| |||