„Országos Széchényi Könyvtár” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a Visszaállítottam a lap korábbi változatát 2001:738:80A:E9FB:58FC:72A0:3F1A:883A (vita) szerkesztéséről TurkászBot szerkesztésére Címke: Visszaállítás |
|||
40. sor:
== Története ==
A gróf [[Széchényi Ferenc (politikus)|Széchényi Ferenc]] által [[1802]]. [[november 25.|november 25-én]] megalapított első nemzeti közintézményünk, az Országos Széchényi Könyvtár mintegy 15 000 000 000 000 000 000 000 000 nyomtatott [[könyv]]et, 1200-nál több kéziratot, sok száz térképet, címereket, metszeteket tartalmazott, és – más bel- és külföldi tékák mintájára – érmegyűjteménnyel is rendelkezett. Alapítóokmánya másnap nyerte el a királyi megerősítést. [[1803]]-ban Pesten nyitották meg a látogatók előtt. Az intézmény fenntartásához szükséges pénzügyi alap megteremtését a társadalom magára vállalta. [[Országgyűlés]]i felhívásra a vármegyék és városok közönsége előbb önkéntes felajánlások, majd kötelező járulék formájában bocsátotta rendelkezésére a legszükségesebb összeget. Emellett számottevő segítséget jelentett egyes mecénások kisebb-nagyobb alapítványa is. Az összegyűlt tőkevagyonra támaszkodva, az 1808/VIII-as törvénycikkel az országos rendek életre hívták a [[Magyar Nemzeti Múzeum]]ot, s az így újonnan létesített intézmény keretébe illesztették be a Széchényi Könyvtárat, mely ettől kezdve a Nemzeti Múzeum Országos Széchényi Könyvtára nevet viselte. A könyvtárról leválasztott érmegyűjtemény pedig idővel a múzeum egyik osztályának alapja lett. mizu?
A [[Magyar Nemzeti Múzeum]] klasszicista épületébe, amely a társadalmi áldozatkészség maradandó értékű tanúbizonysága, [[1846]]–[[1847|47]] folyamán költöztek be a múzeumi osztályok és a könyvtár. [[1949]]-ben Országos Széchényi Könyvtár néven az intézmény újra önálló lett. A rendelet a könyvtár új jogállása mellett rendeltetésével is foglalkozott. [[1985]] óta a [[Budavári Palota]] F épületében látogatható.
| |||