Főmenü megnyitása

Módosítások

9 forrás archiválása és 2 megjelölése halott linkként. #IABot (v2.0beta14)
Az országgyűlés a törvénnyel egyben érvénytelenítette az [[Aranybulla]] és a később rá hivatkozó törvények vonatkozó rendelkezéseit.
=== Az úrbériség eltörlése ===
A '''IX. tc.''' elrendelte az úrbéres szolgáltatások azonnali eltörlését, és egyben megszüntette az úriszék intézményét. Az érintett földbirtokosoknak állami kártérítést ígért és átmeneti védelmet nyújtott a hitelezőkkel szemben, míg a kártérítésről döntés születik.<ref>{{cite web| url = http://www.ajk.elte.hu/Tanszekek/Majt/Magyar%20JogtorteNET/magyarazatok/1848-9.htm| title = 1848:9. tc. Az urbér és azt pótló szerződések alapján eddig gyakorlatban volt szolgálatok (robot), dézma és pénzbeli fizetések megszüntetéséről| accessdate = 2009-08-22}}{{Halott link|url=http://www.ajk.elte.hu/Tanszekek/Majt/Magyar%20JogtorteNET/magyarazatok/1848-9.htm |date=2019-04 }}</ref> Az átmeneti időszak könnyebb átvészelését szolgálja a '''XIV. tc.''' által életre hívott [[bank|hitelintézet]] is, amely a kártérítés várható összegéig hitelt nyújtana a nehéz helyzetbe került nemeseknek.<ref>{{cite web| url = http://www.1000ev.hu/index.php?a=3&param=5282| title =1848. évi XIV. törvénycikk a hitelintézetről| accessdate = 2009-08-22}}</ref>
 
A törvény megszüntette a feudalizmus a társadalom és a gazdaság fejlődését leginkább akadályozó maradványát.<ref name = "Hoffman 9">{{cite book|title = Közjogi viták 1848-49-ben| first = István| last = Hoffman| pages = 9| url = http://www.jogiforum.hu/publikaciok/44|accessdate = 2009-08-21}}</ref>
A IX. cikkely 3. paragrafusának rendelkezését egészítette ki a '''X. tc.''', amely a közös legelők és a [[faizás]] kérdésével foglalkozik. Az országgyűlés jogosan számított arra, hogy felszabadult jobbágyok és korábbi földesuraik között a közös területek (legelők, erdők, stb.) használata viták tömegét fogja okozni. A cikkely minden ilyen ügyben indított pert az alispáni bíróságok elé utalt, külön felhívva a bíróságokat, hogy elsősorban a békés megegyezést próbálják elérni. (4. §) A megegyezés létrejöttéig a IX. tc. az eddigi szokások szerinti használat folytatását írta elő.
 
Ezzel sem sikerült azonban elejét venni az atrocitásoknak. Több helyen vezetett összetűzéshez, hogy a jobbágyok nem voltak hajlandók ráengedni a közös legelőre az uradalom állatait.<ref name = "Bukovszky László 3">{{cite book| title = Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc mátyusföldi eseményei| first = László| last = Bukovszky| pages = 3| url = http://www.foruminst.sk/publ/lokreg/4/lokreg4_93-121.pdf | accessdate = 2009-08-22}} {{Wayback|url=http://www.foruminst.sk/publ/lokreg/4/lokreg4_93-121.pdf |date=20071020105321 }}</ref> Az egyházi tized eltörlését követően néhány helyen a papoknak, lelkészeknek és tanítóknak járó, a tizedtől független fizetést sem voltak hajlandóak kifizetni.<ref name = "Bukovszky László 3"/><ref>{{cite web| url= http://www.uni-miskolc.hu/~egyhtort/cikkek/SZATMARI.HTM| title =A református egyház elõkészületei az 1848-as miniszteriális konferenciára | author = Szatmári Judit |accessdate= 2009-09-01}}</ref>
 
=== Az ősiség eltörlése ===
 
=== A feudális bíráskodás eltörlése ===
A '''XI. cikkely''' kimondta az [[úriszék]] eltörlését, így a földesúri bíróság megszűnt, szerepét kisebb ügyekben a szolgabírák, nagyobb horderejű kérdésekben a megyei bíróságok vették át.<ref name="ELTE igazságszolgáltatás">{{cite web|url = http://www.ajk.elte.hu/Tanszekek/Majt/Magyar%20JogtorteNET/torvenykezesijog/birosagiszervezet/aprilisitorvenyek.htm| title = Az áprilisi törvények és az igazságszolgáltatás rendje| accessdate = 2009-08-22|archiveurl = https://web.archive.org/web/20090605090657/http://www.ajk.elte.hu/Tanszekek/Majt/Magyar%20JogtorteNET/torvenykezesijog/birosagiszervezet/aprilisitorvenyek.htm|archivedate = 2009-06-05}}</ref>
 
== A közigazgatás szabályozása ==
:f) Igazságszolgáltatás és kegyelem; és
 
:g) Honvédelem osztályai.|1848:III. tc.<ref name = "3. tc.">{{cite web| url = http://www.ajk.elte.hu/Tanszekek/Majt/Magyar%20JogtorteNET/magyarazatok/1848-3.htm| title = 1848:3. tc. Független magyar felelős ministerium alakításáról| accessdate = 2009-08-22}}{{Halott link|url=http://www.ajk.elte.hu/Tanszekek/Majt/Magyar%20JogtorteNET/magyarazatok/1848-3.htm |date=2019-04 }}</ref>}}
Összesen tehát 8 miniszter (és egy elnök, amennyiben az nem vállal tárcát) alkotja a minisztertanácsot.
 
 
=== Választójog ===
Az 1848:'''V. tc.'''<ref name="5. tc.">{{cite web| url = http://www.ajk.elte.hu/Tanszekek/Majt/Magyar%20JogtorteNET/magyarazatok/1848-4.htm| title = 1848:4. tc. az országgyülés évenkénti üléseiről| accessdate = 2009-08-21| archiveurl = https://web.archive.org/web/20090616032014/http://www.ajk.elte.hu/Tanszekek/Majt/Magyar%20JogtorteNET/magyarazatok/1848-4.htm| archivedate = 2009-06-16}}</ref> határozta meg az országgyűlési választások menetét, a választásra jogosultak és a választhatók körét, valamint az országgyűlési mandátumok elosztását.
 
==== Választásra jogosultak ====
Vagyis bizonyos [[értelmiségi]] szakmákat kivéve a szavazáshoz bizonyos vagyonnal vagy állandó jövedelemmel kellett rendelkezni. Ez összhangban volt a korabeli európai gyakorlattal.A korabeli Európában a választási törvények többféle [[cenzus]] létezett, a leggyakoribb a vagyoni és a műveltségi cenzus volt.<ref name = "Hoffman 15">{{cite book|title = Közjogi viták 1848-49-ben| first = István| last = Hoffman| pages = 15| url = http://www.jogiforum.hu/publikaciok/44|accessdate = 2009-08-21}}</ref> Az 1848. [[március 5.]] előtti [[Franciaország történelme#A restauráció és a „polgárkirályság”|francia]] alkotmány és az [[1832]]-es [[Anglia történelme#Anglia modernkori történelme|angol]] [[Reform Bill]] tisztán vagyoni cenzust írt elő a választási joghoz, ezt azonban a magyar [[honorácior]] réteg, amely a reformkor politikájában meghatározó szerepet töltött be, élesen kritizálta ezt a rendszert. Sokan közülük ugyanis nem rendelkeztek jelentős anyagi erővel.<ref name = "Hoffman 15"/>
 
A törvény alapján a magyarországi felnőtt férfi népesség kb. 5%-a, a nemesség 10%-a,<ref name = "Hoffman 15"/> más vélemények szerint az ország összlakosságának 10%-a<ref name = "Bukovszky László 4">{{cite book| title = Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc mátyusföldi eseményei| first = László| last = Bukovszky| pages = 4| url = http://www.foruminst.sk/publ/lokreg/4/lokreg4_93-121.pdf | accessdate = 2009-08-22}} {{Wayback|url=http://www.foruminst.sk/publ/lokreg/4/lokreg4_93-121.pdf |date=20071020105321 }}</ref><ref>Akadnak ennél is magasabb becslések, Závodszky szerint például a felnőtt férfi lakosság 1/3-1/4-ed része lehetett választásra jogosult.({{cite book|title = Történelem III.|first=Géza | last= Závodszky| publisher = Nemzeti Tankönyvkiadó| city= Budapest| isbn=963 19 2311 8| pages = 134 }})</ref><ref name="vagyoni helyzet 48-ban">Összehasonlításul Arany János falusi jegyzői fizetése évi 300 forint, egy városi vezető tisztviselőé évi 1000 forint körül volt( lásd Hermann 38. o.), a debreceni nyomdászlegények évi fizetése 1807-ben 200 forint volt.(lásd Závodszky 126. o.)</ref> volt választásra jogosult, ami a kor viszonylatában elfogadható. Angliában például a Reform Bill a felnőtt férfi lakosság kb. 4,8%-át juttatta szavazathoz.<ref name = "Hoffman 15"/>
 
==== Választókörzetek ====
A '''XVI. cikkely''' ideiglenes jelleggel szabályozta a [[vármegye|vármegyék]] jogi helyzetét. A népképviselet bevezetéséről a végleges döntést a következő országgyűlésre hagyta.<ref name = "Hoffman 18"/> A vármegyék határát változatlanul hagyta, így az országban továbbra is 52 megye működött.
 
A hivatalban lévő [[Adminisztrátori rendszer|adminisztrátorokat]] és [[főispán]]okat leváltották, és 1848 májusára összehívatták a megyei közgyűléseket, ahol már a jobbágyközösségek képviselői is jelen voltak.<ref name="Bukovszky László 4"/><ref>{{cite web | url=http://fejer.archivportal.hu/id-235-7_kozigazgatas_atszervezese.html | title = A közigazgatás átszervezése (1848-49, Fejér megye) | accessdate= 2009-08-22 | archiveurl=https://web.archive.org/web/20140819084451/http://fejer.archivportal.hu/id-235-7_kozigazgatas_atszervezese.html | archivedate=2014-08-19 }}</ref> Itt kihirdették az áprilisi törvényeket, és megválasztották az „állandó bizottmányt”,<ref name="Bukovszky László 4"/> amely átvette a közgyűlés feladatait.<ref name = "Hoffman 18"/> Ennek keretében a törvénycikk nemesi dominanciájú korlátozott népképviseleti rendszert hozott létre.<ref name = "Hoffman 18"/>
 
A megyének az ősiség eltörlésével összhangban ezután nem tagjai, hanem lakosai voltak. A vármegye joghatósága kiterjedt minden, a területén található személyre.<ref name = "Bódi Ferenc">{{cite book|first=Ferenc|last=Bódi|title=A települési önkormányzatok érdekérvényesítése a területpolitikában| publisher= Budapesti Közgazdaságtudományi és Államigazgatási Egyetem| city=Budapest| year = 2001| pages= 34 | url=http://phd.lib.uni-corvinus.hu/73/01/bodi_ferenc.pdf}}</ref> Megszűnt azonban a vármegye követküldési, követmegbízási jogosultsága, ezzel lehetőség nyílt arra, hogy ne helyi, hanem országos érdekeket követve politizáljanak az országgyűlési képviselők.<ref name = "Bódi Ferenc"/>
 
==== Szabad királyi városok közigazgatási reformja ====
A [[szabad királyi város]]ok közigazgatása és országgyűlési képviselete a [[urbanizáció|városodás]] előrehaladta ellenére gyakorlatilag a [[A középkori Magyar Királyság története|középkor]] óta változatlan maradt,<ref name = "Hoffman 18">{{cite book|title = Közjogi viták 1848-49-ben| first = István| last = Hoffman| pages = 18| url = http://www.jogiforum.hu/publikaciok/44|accessdate = 2009-08-21}}</ref> ezért ez a téma már többször felmerült a reformországgyűléseken is. A liberálisok csak a városi igazgatás reformja esetén voltak hajlandók belemenni a városok súlyának növelésébe, hiszen a városok életét ekkoriban egy szűk, [[Habsburg Birodalom|Habsburg]]-hű - és általában [[Magyarországi németek|német]] polgári réteg irányította.<ref name = "Hoffman 18"/> Ezt a reformot valósította meg a '''XXIII. cikkely'''.<ref name="23. tc.">{{cite web| url = http://www.ajk.elte.hu/Tanszekek/Majt/Magyar%20JogtorteNET/magyarazatok/1848-23.htm| title = 1848:23. tc. A szabad királyi városokról| accessdate = 2009-08-21| archiveurl = https://web.archive.org/web/20110824201632/http://www.ajk.elte.hu/Tanszekek/Majt/Magyar%20JogtorteNET/magyarazatok/1848-23.htm| archivedate = 2011-08-24}}</ref>
 
A cikkely népképviseleti alapokra helyezte a városi igazgatást. A városi polgárság választja a ''tisztviselőket'' (a 15. § alatt felsorolt tisztségek: [[polgármester]], főbíró, [[főkapitány]], és alkapitányok, tanácsbeliek, [[jegyző]]k, [[tiszti ügyész]]ek, [[levéltárnok]], [[telekbíró]], számvevő, [[tiszti főorvos]], fősebész és főmérnök<ref name="23. tc."/>) és a városi ''tanácsot''(9. §) titkos szavazással (24. §). A szavazásra jogosultak meghatározása ugyanolyan módon történt, mint az országgyűlési választásokon, azonban valamivel magasabb cenzust határoztak meg, és az értelmiségi foglalkozást űzőknek is fel kellett mutatniuk bizonyos állandó bevételt.<ref>A bevételek közvetlen igazolása helyett (talán az ellenőrzés nehézségei miatt) elegendően magas házbér fizetését írta elő a törvény.</ref> Érdekes azonban, hogy a 20. § kimondta, hogy további intézkedésig ''„a város bármelly telepedett lakosa törvényesen bevett valláskülönbség nélkül, megválasztható.”''<ref name="23. tc."/> Vagyis itt nem szerepel a cenzus, mint kritérium.
* [[Bakar|Buccari]] szabad tengerkereskedési terület
 
A '''XXVIII. cikkely'''<ref>{{cite web| url = http://www.ajk.elte.hu/Tanszekek/Majt/Magyar%20JogtorteNET/magyarazatok/1848-28.htm| title = 1848:28. tc. A nádori méltósághoz kötött hivatalokról| accessdate = 2009-08-21| archiveurl = https://web.archive.org/web/20160304215549/http://www.ajk.elte.hu/Tanszekek/Majt/Magyar%20JogtorteNET/magyarazatok/1848-28.htm| archivedate = 2016-03-04}}</ref> rendelkezik róla, hogy a [[nádor]] méltóságához hozzátartozó hivatalokról („Pest, Pilis és Zsólt törvényesen egyesült vármegyék” [[főispán]]sága és „Jász-Kun kerületek” főispánsága) az a király távollétében lemondjon, így elkerülve, hogy a minisztériumnak alárendelt helyzetbe kerüljön.
 
=== Erdély és a Partium Magyarországhoz csatolása ===
 
== További információ ==
* {{cite web|url=http://dragon.unideb.hu/~kltegimn/CLASSES/12C/HTM/PZ/HU/APR21.HTM|title= Az áprilisi törvények rövid összefoglalója|accessdate=2011-08-17|archiveurl=https://web.archive.org/web/20110716180039/http://dragon.unideb.hu/~kltegimn/CLASSES/12C/HTM/PZ/HU/APR21.HTM|archivedate=2011-07-16}}
* {{cite web| url=http://www.sulinet.hu/tori/tananyag/ktetel/48_vivm.htm| title= Az áprilisi törvények a Sulineten (vázlatos)| 3=2011-08-17| accessdate=2008-01-09| archiveurl=https://web.archive.org/web/20071227073120/http://www.sulinet.hu/tori/tananyag/ktetel/48_vivm.htm| archivedate=2007-12-27}}
* {{cite web|url=http://www.epa.hu/00000/00030/02304/pdf/02304.pdf| title = Cikk a törvényekről a Vasárnapi Ujságban| date = 1898-04-10|accessdate=2011-08-17|format=PDF}}
* {{cite web|url=http://nmhh.hu/cikk/195366/80_eve_modositottak_az_1914_evi_sajtotorvenyt| title = 80 éve módosították az 1914. évi sajtótörvényt| date = 2018-05-07|accessdate=2019-03-26|format=html}}
160 693

szerkesztés