„1956-os forradalom” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
1 forrás archiválása és 0 megjelölése halott linkként. #IABot (v2.0beta14) |
|||
238. sor:
A kormányzáshoz egy szűkebb, az [[1945]]-ös [[koalíció]]s pártokat tömörítő ideiglenes Nemzeti Kormányt állítottak fel. Ennek tagjai Nagy Imre, Losonczy Géza, Kádár János (MDP), [[Tildy Zoltán (politikus)|Tildy Zoltán]], [[Kovács Béla (politikus, 1908–1959)|Kovács Béla]] (FKGP) és [[Erdei Ferenc (szociológus)|Erdei Ferenc]] (NPP) voltak. A szociáldemokraták számára fenntartott helyet [[Kéthly Anna]] és az újjáalakult MSZDP többi vezetője vonakodása miatt egyelőre nem töltötték be, Nagy Imre azonban velük is tárgyalást folytatott a széles nemzeti egységkormány létrehozásáról.
Nagy Imre tárgyalt a fegyveres felkelők vezetőivel is, és megállapodott velük az új nemzeti karhatalomban való részvételükről. Ennek megszervezésével a kormány [[Király Béla (katonatiszt)|Király Béla]] volt tábornokot bízta meg, aki ezekben a napokban szabadult a börtönből, mivel a forradalom előtt politikai fogolyként életfogytiglani büntetését töltötte. Október 29-én, a Budapesti Rendőr-főkapitányságon megalakult a Forradalmi Karhatalmi Bizottság.<ref>[http://beszelo.c3.hu/cikkek/torteneszi-tenykedes-tenyek-nelkul Király Béla és a Forradalmi Honvédelmi Bizottmány], beszelo.c3.hu</ref> Másnap a fegyveres erők vezetői közös ülést tartottak a Kilián laktanyában. Az ülésen úgy döntöttek, hogy a [[Nemzetőrség (1956)|Nemzetőrség]] válik a hadsereget, a rendőrséget, a felkelők csoportjait és a nemzetőröket egyesítő egységes karhatalommá, és hogy a Király Béla vezetésével létrehozott irányító szervben, a Forradalmi Karhatalmi Bizottságban a felkelőcsoportok és a katonatanácsok küldöttei közösen vesznek részt.<ref>
[[október 31.|Október 31-én]] a média hírül adta a leginkább várt hírt: a szovjet kormány határozatot hozott csapatainak Magyarországról történő kivonásáról (nem sejtve, hogy ez csupán taktika, és a szovjetek ugyanezen a napon döntöttek Moszkvában a végső katonai invázióról). Nagy Imre kora délután beszédet mondott a Kossuth téren, amelyben bejelentette, hogy tárgyalások kezdődtek az országnak a Varsói Szerződésből való kilépéséről és hogy október 23-a nemzeti ünnep lesz.
|