„Magas-Tátra” változatai közötti eltérés

A hegység nevének eredetével kapcsolatban többféle vélekedés látott napvilágot. Először 675-ben, a görög ''Karpathos'' elnevezésként találkozhatunk a hegyvonulatra történő utalással. A következő utalás a római időkből származik, amikor ''Montes nivium'', vagyis „Havas-hegység” néven jelölték. A [[IV. Béla magyar király|IV. Béla]] korából fennmaradt első magyar oklevelek ''Tarczal'' vagy ''Tatur'' néven említik, míg a magát „a néhai Béla király” jegyzőjeként aposztrofáló Névtelen ([[Anonymus]]) [[Gesta Hungarorum]] ([[A magyarok cselekedetei]]) c., 1210 körül megjelent, a [[honfoglalás]] regényes históriáját közreadó művében ''Trytur'' néven említi az ország e részét, míg a későbbi [[Szepesség]]et ''Zepus'' néven jelöli. Kosmas cseh krónikás [[1125]]-ből származó, kézzel írott művében ''Tritri'' vagy ''Tryti'' néven szerepel. A [[12. század|12]]-[[14. század]] között kelt magyar források ''Turtur, Turtul, Tortol, Tarczal'' elnevezéseket használnak, míg egy [[1255]]-ből fennmaradt lengyel okirat mai nevén, ''Tatryjrzj,rz,rz,r,zdrz,rjrzj,rzrzrTatry'' név alatt említi a hegységet. [[Georgius Wernher]] (1497–1567) német származású lengyel tudós és költő [[1549]]-ben kiadott ''De admirandis Hungariae aquis hypomnemation'' című munkájában találkozunk először a ''Tatri'' elnevezéssel. Ezt a névhasználatot erősíti meg [[Frölich Dávid]] [[1639]]-ben megjelent ''Medulla geographiae practicae'' című műve, amelyből megtudhatjuk, hogy a hegységet a szláv népek ''Tatry''-nak, a szepességi németek pedig ''Schnee-Gebürgnek'' hívták. Egy [[1778]]-ban megjelent latin nyelvű kiadvány ''Tatur,'' magyarul ''Tátra'' néven említi a hegységet.budapest Bakony.