Wikipédia

„Arisztotelész logikája” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
a ISBN link(ek) sablonba burkolása MediaWiki RfC alapján
5 forrás archiválása és 0 megjelölése halott linkként. #IABot (v2.0beta14)
102. sor:
 
A '''szubsztancia''' az ''Organon'' szövege alapján részben nyelvfilozófiai, részben ettől elválaszthatatlanul [[lételmélet|ontológiai]] fogalomként értelmezhető. A szöveg a szubsztanciára két vagy három, egymással többé-kevésbé összefüggő, definíciónak vehető meghatározást ad (valójában a szubsztancia jóval több, mint amit az ''Organon'' szűkszavúan ír róla, de erről később).
* [[Ontológia]]i értelemben a szubsztancia olyan név, amely „nincs alanyban”. Az „'''''alanyban van'''''” Arisztotelésznél azt jelenti, hogy ''„noha nem mint rész van meg valamiben, mégsem létezhetik külön attól, amiben mint alanyban megvan”.'' Például ''„egy bizonyos nyelvtudás'' a lélekben mint alanyban van” ''([[Katégoriák]],'' [https://web.archive.org/web/20050527172813/http://wikisource.org/wiki/Kat%c3%a9gori%c3%a1k#2._.5B_Alanyban_lev.C3.A9s_.C3.A9s_.C3.A1ll.C3.ADthat.C3.B3s.C3.A1g_.5D 2.fej.] ''1a, 1b).'' De példát is ad:
* Szubsztancia például ''„(egy bizonyos) ember”, „(egy bizonyos) ló”,'' melyek „egy alanyról sem állíthatóak”; meg ''„ember”, „ló”,'' melyek állíthatóak több más alanyról is. Úgy tűnik tehát, a nyelvben vannak olyan szavak, amik valami önállóan és kézzelfoghatóan létező dolgot jelölnek; míg mások ezzel ellentétben, mondhatni, ezeknek a valamijeit (tulajdonságait, vagy birtokait, vagy ilyesmilyeit: valamilyen hozzájuk tartozó, de nem „kézzelfogható” – hanem inkább „nyelvi” vagy „logikai” – részként tartozó részeit) jelölik.
** Az előbbiek a szubsztanciák, amelyek tehát „nincsenek alanyban”, vagyis létezhetnek „külön” attól a dologtól, amelyben mint alanyban megvannak (amelyről állíthatóak?); az utóbbiak az '''akcidensek''', utóbbiak tehát „alanyban vannak”, nem létezhetnek attól az alanytól elválasztva, melyről állítjuk őket.
** Mindennek ellentéteként az '''akcidentális''' (gör. szümbebékosz) nevek vagy jelöleteik – azok, melyek a 10-ből 9 db kategóriába tartozhatnak ''([[Katégoriák#A kategóriák rendszere|Katégoriák 4. fej.]])'' – olyasvalamik, amik csak mint másvalami valamilyen jellemzői léteznek. Például ''nyelvtudás'' mint olyan nem létezik, mert a tudás csak ''valaminek a'' tudása lehet. A ''fehérség'' szubsztanciája sem létezik, mert fehérség csak ''valaminek a'' fehérsége lehet, s.í.t. ''([https://web.archive.org/web/20050527172813/http://wikisource.org/wiki/Kat%c3%a9gori%c3%a1k#7._.5B_A_viszony_.5D Katégoriák 7.f.] 8a 20.-25.).'' Ugyanúgy, mint a szubsztancia, az akcidens is lehet azonban egyedi és általános („állítható”).
** Azonban nem mondhatjuk, hogy a szubsztanciák pontosan a tárgyak vagy az individuumok: sok szubsztancia nem létezik sem kézzelfoghatóan, sem egyedien (ellentétben olyanokkal, mint például ''Platón,'' vagy más adott ember), hanem éppenséggel elvont és általános minőségben, ámde mégis önállóan. Utóbbiak az '''általános („másodsorbani”) szubsztanciák''' ''(ember, ló'' stb.) – az „'''általános'''” definíciója Arisztotelésznél az, hogy állítható önmagától különböző dologról, míg az '''egyedi''' nem – ''„ember”'' állítható Arisztotelészről is meg Platónról is, azonban ''„Arisztotelész”'' másvalakiről/másvalamiről, mint Arisztotelész, nem állítható.
** A szubsztancia nem fizikailag, hanem egyszerre nyelvi és lételméleti szempontból önálló: az ember nem valakinek vagy valaminek az embere, hanem egyszerűen csak ember, légyen akár egyedi, akár általános; mégpedig Arisztotelész szerint már csak azért is önálló, mert az embert mint embert nem is mondjuk valaki vagy valami emberének ''[[Katégoriák#A szubsztancia viszonylagosságáról|Katégoriák]] [https://web.archive.org/web/20050527172813/http://wikisource.org/wiki/Kat%c3%a9gori%c3%a1k#7._.5B_A_viszony_.5D 7. f.].'' De tudjuk, hogy valójában még ennél is jóval többről van szó.
* A fentieken kívül a szubsztanciának ugyanis van egy másik, az előbbieknél sokkal fontosabb tulajdonsága is, ti. hogy ellentétes tulajdonságai lehetnek ''([https://web.archive.org/web/20060913000000/http://wikisource.org/wiki/Kateg?ri%C3%B3ri%C3%A1k3Fk#15._.5B_A_birtokl.C3.A1s_posztpredikamentuma_.5D Katégoriák 15. f. 4a 10.-25.]).'' Persze nem egyszerre és ugyanazon tekintetben, hanem egymás után, váltakozva, úgy, hogy közben maga a szubsztancia „ugyanaz” marad, s Arisztotelész szerint éppen ez a szubsztancia karakterisztikus, rá kizárólagosan jellemző ismérve. Mindenképp felvetődik persze a kérdés, hogy mitől függ az, hogy valami változandót ugyanannak ismerünk fel – azaz változik is, de ugyanaz is marad. Már ennek a kijelentése is [[paradoxon|paradox]] (hiszen ha valami megváltozik, akkor mássá lesz, s ami más, mint önmaga, az lehet-e ugyanaz? Miért mondhatjuk, hogy ugyanaz?). Erre a kérdésre két-háromezer év óta nemigen tudunk mindenkit kielégítő és teljesen biztos választ adni, mert többféle megoldás elképzelhető, de mindegyiknek vannak furcsa következményei. Arisztotelész realizmusa abban áll, hogy egyszerűen elismeri ezt a paradox tényt: a szubsztancia épp az, amit változásai ellenére még azonosnak vagyunk képesek értelmezni.
* Az ''Organon''ban nagyjából ennyi szerepel a szubsztanciáról, azonban a ''Metafiziká''ban (ami a [[filológus]]ok szerint nagyjából, részben az ''Organon''nal egy időben íródhatott) a szubsztanciafogalom bővebb leírása, kiegészítése is szerepel. Röviden leírva – csak hogy látszódjon, e fogalomnak tényleg adott [[metafizika]]i megalapozást – ez a következő: hogy a szubsztancia miféle, azt akcidensei révén tapasztaljuk.
** Például egy tehenet látva, érzékelhetjük a színét, a négylábúságát, vagy a szagát. Ezek között az akcidensek között vannak lényegesek (későbbi kifejezéssel '''proprietás'''ok), melyek alapjául szolgálnak annak, hogy a tehenet részint tehénként, részint ''ama bizonyos tehén''ként ismerhessük fel; vannak továbbá esetlegesek (szűkebb értelemben véve akcidentálisak), például a tehén foltjainak a Nap felhő mögé vonulásának hatására bekövetkező színárnyalatai, melyek megváltozhatnak anélkül, hogy maga a tehén mint szubsztancia változását okoznák.
120. sor:
(A hülé/anyag fogalma persze nem egészen azonos a mai [[természettudomány]]os anyagfogalommal, inkább az arisztotelészi [[Katégoriák#A kategóriaelmélet|kategóriaelmélet]] egy metafizikai értelmezése és továbbfejlesztése a szintén arisztotelészi [[aktus-potencia tan]] alapján (mely utóbbit most csak említjük). Megjegyezzük, Arisztotelész felhasználta az anyagfogalmat [[kozmológia]]i [[Arisztotelész természetfilozófiája#Kozmológia|elméleteiben]] is: szerinte a négy ''őselem'' (tűz, víz, föld, levegő) az anyag legprimitívebb megjelenési formája, a tárgyak pedig ezek keverékének valamilyen differenciálódásával, összerendeződésével. Az anyagfogalom azonban önmagában puszta [[absztrakció]], mely mindig csak valamilyen '''formá'''t (morfé) öltve lesz érzékelhető. Az anyag és forma tehát a létezők két egymástól elválaszthatatlan, csak együttesen elgondolható (dialektikus) gondolati összetevője” … Lásd még [[Arisztotelész metafizikája]]).
 
A szubsztanciáról itt és a következő részben elsősorban a [[formális logika]] szempontjából írtunk, bővebben és egyéb vonatkozásokról lehet még olvasni [[Katégoriák#A szubsztancia és az akcidens|például itt]], [[Katégoriák#A szubsztancia tulajdonságai|még többet itt]] és [https://web.archive.org/web/20060913000000/http://wikisource.org/wiki/Kateg?ri%c3%b3ri%c3%a1k3Fk#5._.5B_A_szubsztancia_.5D (Arisztotelész eredeti megfogalmazásában) itt].
 
== Az arisztotelészi terminus- és mondatlogika ==
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Arisztotelész_logikája”