„Vásárlóerő” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
2 forrás archiválása és 0 megjelölése halott linkként. #IABot (v2.0beta10)
Javítás
1. sor:
{{nincsforrás}}
 
A '''vásárlóerő''' a vásárlóalap reálértéke, amely kifejezi, hogy a lakosság az adott nagyságú vásárlóalapért az áruk és a szolgáltatások milyen tömegét képes megszerezni. A vásárlóerőt a vásárlóalap nagysága mellett az áruk és szolgáltatások [[árszínvonal]]a határozza meg.
 
A vásárlóerő'''vásárlóalap''' [[pénz]]ben (például millió euróban[[euró]]ban) kifejezett értéke az adott területi egységre jutó éves összes elkölthető [[jövedelem|jövedelmet]] jelenti. A '''vásárlóerő index''' a vásárlóerő egy főre, illetve egy háztartásra vetített nagysága. A személyi és a háztartási vásárlóerő index számított értéke azért térhet el egymástól, mert az adott területi egységben a háztartások átlagos mérete eltér az átlagostól. Az egy főre jutó [[nagyságot mutató vásárlóerő index]] abban az esetben nagyobb, mint az egy háztartásra jutó index, ha a vizsgált területen az országos átlagnál kevesebb ember él egy háztartásban.
A GfK piackutató cég rendszeresen felméri Európai vásárlóerejét, melynek célja, hogy összehasonlítást adjon az európai „gazdag” és „szegény” régiói között fennálló egyenlőtlenségekről.
 
A [[GfK]] piackutató cég rendszeresen felméri Európai[[Európa]] vásárlóerejét, melynek célja, hogy összehasonlítást adjon az európai „gazdag” és „szegény” régiói között fennálló [[jövedelmi egyenlőtlenség|jövedelmi egyenlőtlenségekről]].
== [[Magyarország]] ==
 
== [[Magyarország]] ==
===Módszertan ===
Rendszeresen elkészül a magyarországi vásárlóerőről szóló tanulmány. Ennek elsődleges célja: pontos és a lehető legrészletesebb adatokat közreadni a [[Magyarok|magyar]] lakosság vásárlóerejének területi megoszlásáról, mindazon cégek, szervezetek számára, amelyeknek a területi elemzések, illetve tervezés során erre szükségük lehet.
 
Tanulmányuk a [[közigazgatás]] minden szintjét figyelembe veszi, az európai [[NUTS]] rendszerhez igazodva a régiókra (NUTS1 és NUTS2), [[Magyarország]] 19 megyéjére és a fővárosra (NUTS3), a statisztikai [[kistérség]]ekre (NUTS4), Magyarország összes településére és a főváros [[Kerület (közigazgatás)|kerületeire]] (NUTS5), valamint ezt kiegészítve, a négyjegyű postai [[irányítószám]] körzetekre vonatkozó vásárlóerő adatokat is tartalmazza. A számítás egész Európára egységes [[módszertan]] szerint készült, a többi ország adatai is hozzáférhetők, illetve a magyar adatsorok azokkal összevethetők. Részletesebb adatok: területi egységenként az egy főre, illetve az egy [[háztartás]]ra jutó európai vásárlóerő index.
 
A [[GfK VásárlóerőHungária]] vásárlóerő-adatai azt a rendelkezésre álló, elméletileg elkölthető jövedelmet jelentik, amellyel a lakosok és háztartások a szóban forgó területen rendelkeznek.
AzA [[Nemzeti Adó- és Vámhivatal|NAV]] (korábban [[APEH]]) jövedelemstatisztikája kizárólag a [[személyi jövedelemadó]] bevallásokból származó adatokat mutatja. A GfK által számolt vásárlóerő alapként ebből a forrásból indul ki, tehát a bevallott jövedelmek településenként, [[irányítószám]] körzetenként összegyűjtött adataiból, azonban figyelembe vesz sok egyéb tényezőt, például a településekre vonatkozó [[munkanélküliség]]i statisztikákat, a [[lakosság]] és [[háztartás]]ok számát, [[vendégéjszaká]]k számát, [[személygépkocsi]]-ellátottságot, [[vállalkozó]]k és [[vállalkozás]]ok számát, a vezetések telefonnal való ellátottságot stb., valamint a GfK [[cenzus]] adatait is. A magyarországi vásárlóerő regionális számításának alapja tehát a [[munkabér]]- és [[jövedelemstatisztika]], amelyek az önálló vagy nem önálló munkából és a [[mezőgazdaság]]ból származó jövedelmeket tükrözik. Mivel az [[adóstatisztika]] nem tartalmazza a háztartások összes bevételét, ez kiegészítésre szorul. Számításba veszik az [[állami transzfer]]eket (segélyek, [[gyes]], [[gyed]], [[nyugdíj]], stb.), [[tőkejövedelmek]]et és egyéb kiegészítő bevételeket, illetve becsüljük a [[szürkegazdaság]]ot is.
 
A fentiek alapján érthető, hogy a GfK vásárlóerő jóval magasabb egy főre jutó értéket mutat az egyes területi egységek esetén, mint az adózott jövedelmek statisztikái, ugyanakkor pontosabb [[becslés]]t ad a ténylegesen elkölthető jövedelmekre. A korábbi vásárlóerő és az európi adatok is részét képezik a számításnak, különösen a [[bruttó]] és [[nettó]] havi keresetek, [[bruttó hazai termék]], új autó eladások, [[foglalkoztatottság]] [[gazdasági ágazat]]onként.
23 ⟶ 25 sor:
Vásárlóerő-mutatószám = Vásárlóerő-mutatószám (ezrelékben) / Lakónépesség száma (ezrelékben) * 100
 
=== Adatok ===
A vásárlóerő millió euróban kifejezett értéke az adott területi egységre jutó éves összes elkölthető jövedelmet jelenti. A vásárlóerő index egy főre, illetve egy háztartásra számított értéke azért térhet el egymástól, mert az adott területi egységben a háztartások átlagos mérete eltér az átlagostól. Az egy főre jutó [[vásárlóerő index]] abban az esetben nagyobb, mint az egy háztartásra jutó index, ha a vizsgált területen az országos átlagnál kevesebb ember él egy háztartásban.
 
Az európai [[vásárlóerő index]] a 41 európai ország átlagához viszonyított egy főre jutó vásárlóerőt jelenti. Ez a szám az összes európai országot magában foglalja, kivéve Oroszországot, de beleértve Törökország egészét.
 
[[Vásárlóerő Index]]: teljes [[Magyarország]] = 100
 
[[Fájl:Vásárlóerő magyarországon 2008-ban.jpg]]
 
A legmagasabb vásárlóerejű lakossággal rendelkező települések 2008-ban:
A legtehetősebbek 2008-ban:
*[[Budaörs]] 137,3
*[[Csopak]] 136,5
*[[Hévíz]] 135,8
*[[Törökbálint]] 133,1
*[[Tihany]] 128,1
 
A legkisebb vásárlóerejű lakossággal rendelkező települések 2008-ban:
A legszegényebbek 2008-ban:
*[[Rinyabesenyő]] 40,8
*[[Kiscsécs]] 40,8
*[[Szakácsi]] 40,2
*[[Gilvánfa]] 40,2
*[[Csenyéte]] 37,6
 
<small>Forrás: [[GfK Hungária,]]: ''Vásárlóerő Index Tanulmány, 2008-2009''</small>
 
2014-ben a magyar vásárlóerő 4949 eurós[[euró]]s értékével a 31. helyen áll a 42 európai országot felmérő Gfk felmérés alapján.<ref>{{cite web|url=http://www.metropol.hu/gazdasag/cikk/1250499-a-baltikum-is-lehagyta-mar-magyarorszagot|title=A Baltikum is lehagyta már Magyarországot|publisher=metropol.hu|accessdate=14-11-06|archiveurl=https://web.archive.org/web/20141220081129/http://www.metropol.hu/gazdasag/cikk/1250499-a-baltikum-is-lehagyta-mar-magyarorszagot#|archivedate=2014-12-20}}</ref>
 
== [[Európa]] ==
[[Fájl:GfK Kaufkraftindex Europa 2010.png|thumbbélyegkép|jobbra|Európa atérképe vásárlóerő alapján 2010-ben. A világostól a sötétebb színek felé haladva növekszik a lakosság vásárlóereje.]]
 
Az európai [[vásárlóerő index]] a 41 európai ország átlagához viszonyított egy főre jutó vásárlóerőt jelenti. Ez a szám az összes európai országot magában foglalja, kivéve Oroszországot[[Oroszország]]ot, de beleértve [[Törökország]] egészét.
Egy főre jutó vásárlóerő 2012-ben kelet-Európát tekintve [[Csehország]]ban, [[Szlovákia|Szlovákiában]], [[Lengyelország]]ban, [[Észtország]]ban, [[Oroszország]]ban csekély mértékben magasabb a [[Magyarország]]inál.<ref>http://www.numbeo.com/cost-of-living/rankings_by_country.jsp</ref>
 
Egy főre jutó vásárlóerő 2012-ben kelet[[Kelet-Európa|Kelet-Európát]] tekintve [[Csehország]]ban, [[Szlovákia|Szlovákiában]], [[Lengyelország]]ban, [[Észtország]]ban, [[Oroszország]]ban csekély mértékben magasabb a [[Magyarország]]inál.<ref>http://www.numbeo.com/cost-of-living/rankings_by_country.jsp</ref>
 
2014-ben Magyarország vásárlóereje (31. hely/ 42 ország, 4949 euró) alacsonyabb volt, mint Szlovénia, Szlovákia, Csehország, Lengyelország, Észtország, Lettország, Litvánia, valamint Törökország vásárlóereje. A hozzánk hasonló Közép- és Kelet-Európában fekvő országok vásárlóereje az alábbi felsorolásban szereplő adatok alapján haladják meg évek óta a magyar vásárlóerőt:
71 ⟶ 72 sor:
* [[Fogyasztói árindex]]
* [[Szabadkereskedelem]]
 
== Jegyzetek ==
{{jegyzetek}}
 
== Külső hivatkozások ==
* [http://www.geoindex.hu/temakorok/vasarloero/ Vásárlóerő és jövedelem]
 
== Források ==
{{források}}
 
[[Kategória:Közgazdaságtan]]