„Wolfgang Amadeus Mozart” változatai közötti eltérés

A ''Don Giovanni'' ezután Bécsben is nagy sikert aratott, ennek következtében [[II. József magyar király|II. József]] új operamegbízást adott a zeneszerzőnek. Ennek az eredménye az 1790-ben bemutatott ''[[Così fan tutte]]'' lett. Még ebben az évben meghalt a császár. Utódja, [[II. Lipót magyar király|II. Lipót]] nem hívta meg Mozartot a koronázási ünnepségeire, de a zeneszerző saját szakállára mégis elutazott arra [[Frankfurt am Main|Frankfurtba]]. Mivel nem tudta magára vonni az uralkodó figyelmét, végül csalódottan utazott haza. Közben egyre többet betegeskedett. Nem sokkal Bécsbe való visszatérése után [[Emanuel Schikaneder]] színházigazgató rendelt tőle új operát, aminek ő maga írta a [[librettó]]ját. Közben Prágából is felkérést kapott: operát rendeltek tőle II. Lipót cseh királlyá koronázására. Mozart eleget tett a kérésnek, minden más munkáját félbe hagyva megkomponálta a ''[[Titus kegyelme|Titus kegyelmét]]'', amely szép sikert aratott. Nem sokkal utolsó operája, ''[[A varázsfuvola (opera)|A varázsfuvola]]'' bemutatója után ágynak esett. Egy rövid időre jobban lett, de 1791. november 20. után már nem volt képes elhagyni otthonát. December 5-én hajnali egy óra körül hunyt el.

 

=== Családja és származása ===

A Mozart vezetéknevet először 1331-ben jegyezték fel egy bizonyos Heinrich Mozartharttal kapcsolatban, aki [[Fischach]]ban élt. A név más, [[Augsburg]] körzetében lévő falvakban is felbukkant a 14. századtól. Többféle helyesírással is írták: Mozarth, Mozhard, Mozer. A zeneszerző családjának legrégebbi ismert felmenője egy bizonyos Ändris Mozatzhart, aki 1486-ban szintén Augsburg körzetében élt. A Mozart család legkorábbi ismert tagjai építőmesterek, kőművesek, szobrászok, kézművesek voltak. A zeneszerző dédapja David Mozart (1620 körül–1685) kőművesmester volt Augsburgban, nagyapja, Johann Georg Mozart (1679–1736) pedig ugyanott könyvkötőmester. A család más apai felmenői [[Baden-Baden]]ből és [[Ober Puschtain]]ból származtak.<ref name="csal" />