„Szekrény” változatai közötti eltérés

kis bőv
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Nincs szerkesztési összefoglaló
(kis bőv)
A '''szekrény''' bútordarab, mely használati tárgyak tárolására szolgál.
A '''szekrény''' bútordarab, mely használati tárgyak tárolására szolgál. A szekrények eleinte egyszerű ládák voltak, amelyekben az [[ókor]] népei drágább holmijukat, ékszereiket, később ruhát is tartottak. A tulajdonképpeni szekrényt (polccal majd [[ajtó]]val) a [[rómaiak]]nál találjuk. Alakját és szerkezetét a szekrény nem építészeti motívumokból nyerte, hanem egyszerűen rendeltetéséből, amennyiben a [[polc]]okat, [[fiók]]okat és a tárgyak felakasztásához szükséges térségeket kellően egymás mellé és pontosan osztották be. A szekrény ilyenformán megtartott bizonyos mobilitást, tehát igazi bútorjelleget. Bútorjellegét teljesen elvesztette a szekrény a [[középkor]]ban, midőn a [[fal]]ban fülkének alakították, vagy pedig a falhoz szilárdan odakötötték, úgyhogy az [[épület]] alkotórészét képezte. A szekrény építészeti jellege még fokozódott azáltal is, hogy külsőleg valóságos [[palotahomlokzat]]tal látták el. Ezt a jelleget a szekrény a [[reneszánsz]] korában is megtartotta, és csak néha akadunk ez időből származó szekrénybútorokon oly alakokra, melyek tisztán a szekrény rendeltetéséből kapták külső alakjokat. Építészeti jellege csak annyiban csökkent, amennyiben íngóságát alacsonyabb vagy magasabb lábakkal fejezték ki, miáltal a szekrény aztán félbutorrá lett.
 
== Története ==
A '''szekrény''' bútordarab, mely használati tárgyak tárolására szolgál. A szekrények eleinte egyszerű ládák voltak, amelyekben az [[ókor]] népei drágább holmijukat, ékszereiket, később ruhát is tartottak. A tulajdonképpeni szekrényt (polccal majd [[ajtó]]val) a [[rómaiak]]nál találjuk. Alakját és szerkezetét a szekrény nem építészeti motívumokból nyerte, hanem egyszerűen rendeltetéséből, amennyiben a [[polc]]okat, [[fiók]]okat és a tárgyak felakasztásához szükséges térségeket kellően egymás mellé és pontosan osztották be. A szekrény ilyenformán megtartott bizonyos mobilitást, tehát igazi bútorjelleget. Bútorjellegét teljesen elvesztette a szekrény a [[középkor]]ban, midőn a [[fal]]ban fülkének alakították, vagy pedig a falhoz szilárdan odakötötték, úgyhogy az [[épület]] alkotórészét képezte. A szekrény építészeti jellege még fokozódott azáltal is, hogy külsőleg valóságos [[palotahomlokzat]]tal látták el. Ezt a jelleget a szekrény a [[reneszánsz]] korában is megtartotta, és csak néha akadunk ez időből származó szekrénybútorokon oly alakokra, melyek tisztán a szekrény rendeltetéséből kapták külső alakjokatalakjukat. Építészeti jellege csak annyiban csökkent, amennyiben íngóságát alacsonyabb vagy magasabb lábakkal fejezték ki, miáltal a szekrény aztán félbutorrá lett.
 
<gallery widths="160" heights="220px" perrow="4">
Fájl:Schrank(1825).JPG|1800 körül készült ruhásszekrény
* [http://www.mek.iif.hu/porta/szint/egyeb/lexikon/pallas/html/017/pc001723.html#10 A Pallas nagy lexikona]
 
== Kapcsolódó szócikkek ==
* [[Beépített szekrény]]
[[Kategória:Bútorok]]