Wikipédia

„Baumhorn Lipót” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése
(Összes ellenőrzésre váró szerkesztés megjelenítése)
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
12akd (vitalap | szerkesztései)
166 310 szerkesztés
Voxfax (vitalap | szerkesztései)
71 795 szerkesztés
+kép
27. sor:
==Életpályája==
[[Fájl:Sinagoga Fabric Timisoara2.jpg|bélyegkép|200px|A temesvári zsinagóga (1899)]]
[[Fájl:Szegedzsinagóga1.jpg|bélyegkép|200px|A szegedi zsinagóga (1899-19031899–1903)]]
[[Fájl:NoviSadSynagogue014.jpg|bélyegkép|200px|Az újvidéki zsinagóga (1904-19091904–1909)]]
[[Fájl:Budapest Ujpesti zsinagoga 0416.jpg|bélyegkép|200px|Az Újpesti zsinagóga (1907-19081907–1908)]]
[[Fájl:Lučenec - synagóga (2016).jpg|bélyeg|200px|A losonci zsinagóga (1923–25)]]
[[Fájl:Baumhorn Lipót sírja.jpg|bélyegkép|200px|Baumhorn Lipót sírja [[Budapest]]en. [[Kozma utcai izraelita temető]]: 3 jobb-77-21.]]
 
Az [[1860]]-ban [[Kisbér]]en született Baumhorn kora egybeesett a magyar zsidóság [[emancipáció]]jával, a magyar zsidó polgár, a ''Gründerzeit'' addig soha nem látott gazdasági boom-jával (amely zsidóság nemcsak megrendelője de finanszírozója is a zsidó templomoknak), tágabb értelemben a magyar zsidóság [[asszimiláció (szociológia)|asszimilációjával]], amely soha nem sejtett lehetőséget teremtett az évszázados [[diszkrimináció]] és elnyomatás után.
 
E kor közhangulatát nagymértékben befolyásolta az [[1882]]-–[[1883|83]]-as [[tiszaeszlári per]] és az azt övező [[antiszemitizmus]], nemzetközi vonatkozásban a [[Dreyfus-ügy]], illetve annak negatív hatásaként a zsidóság bizonyos köreiben Herczl révén kibontakozó [[cionista mozgalom]]. A kor vallási vonatkozásban is megosztott: a magyar zsidóság kettő, illetve három részre szakad. Ilyen politikai-, társadalmi-, vallási [[Környezet (rendszer)|környezet]]ben szocializálódott Baumhorn Lipót, aki a [[bécs]]i Technische Hochschule-banHochschuléban Kőnig, Ferstel és Weyr neves építész professzorok tanítványaként folytatta tanulmányait. Hazatérve építészként szembesülnie kellett a magyarországi építészeten belüli két domináns irányzattal: a birodalmi megrendelésekre is számot tartó, akadémikus jellegű historikus irányzattal, amelyet [[Alpár Ignác]] neve fémjelzett, és a nemzeti stílus megfogalmazásán fáradozó [[Lechner Ödön]]nel és körével, a kor és a századforduló legkiválóbb építészeivel, [[Lajta Béla|Lajta Bélával]], [[Komor Marcell]]-lel, [[Jakab Dezső]]vel, akik a magyar [[szecesszió]] és a [[népművészet]] által ihletett nemzeti stílus kialakításán fáradoztak.
* Baumhorn Lipót [[1883]]-–[[1894]] között a Pártos és Lechner tervezőirodában dolgozott, amely időszak egész munkásságára meghatározó jelentőséggel bírt: nagyvonalú, könnyed rajzkészség, finom és gazdag részletképzés. 1899-ig több olaszországi tanulmányúton bővítette ismereteit.<ref name="e-epites">http://www.e-epites.hu/hirek/150-eve-szuletett-baumhorn-lipot-epitesz</ref> 1888-ban megnyerte az esztergomi zsinagógára kiírt tervpályázatot és a zsinagóga kivitelezését, ez volt első munkája. 1894-től önállóan dolgozott, később vejével, Somogyi Györggyel. Részt vett a fővárosi iskolaépítési program és több vidéki tanintézmény megvalósításában is (pl. a Gömb-Csata utcai iskola, 1910). .<ref name="e-epites" />
 
Baumhorn Lipót e bonyolult, lüktető, nagy kihívásokkal teli korban mind művészeti vonatkozásban, mind vállalkozói mivoltát tekintve jól tájékozódott. Az 1867-es kiegyezés után, a gazdasági fellendülés a zsidó templomépítészetre is kihatott. Ebben jelentős szerepe volt Baumhorn Lipótnak, aki nemcsak tervező művészként, de vállalkozóként is rendkívüli képességekkel rendelkezett.<ref name="e-epites"/>
44 ⟶ 45 sor:
Baumhorn Lipót a [[magyarország]]i [[zsinagóga]]építészet kétségtelenül legnagyobb egyénisége. Több évtizedes alkotói tevékenysége nagy részét zsinagógák tervezése és építése tette ki. Ilyen lenyűgöző számú és magas művészi színvonalú életművel talán csak a színházépítő Fellner és Helmer rendelkezik.
 
Stílusára rendkívül módon hatott a Lechner-ilechneri eklektikus komponálási mód, amelyhez keleties, illetve reneszánsz, barokk, nem ritkán szecessziós [[ornamentika|ornamentikát]] alkalmazott. Épületein szinte mindig megjelennek a Lechner és követői által alkalmazott téglaívek, a homlokzaton végigfutó hangsúlyos függőleges [[lizéna|lizénák]], amelyek túlemelkedve a főpárkányon a [[gótika]] égbetörő hatására emlékeztetnek.
 
===Zsinagógaépítészete===
===Zsinagóga-építészete===
 
Maga a zsinagógaépítészet a kor építésze számára viszonylag új terrénum. Bár olyan nagyszerű elődök szolgáltak modellül, mint a [[Dohány utcai zsinagóga|Dohány utcai zsinagógát]] építő bécsi [[Ludwig Förster]], vagy [[Rumbach utcai zsinagóga|Rumbach utcai zsinagógát]] építő fiatal [[Otto Wagner]], ezek stílusa már nem felelt meg a századvég modern szellemiségének. A neológ zsidóság [[Osztrák–Magyar Monarchia|monarchia]]szerte egyéni arculatú, individuális motívumokkal díszített, látványos zsinagógát akart, orgonazenével és [[bima|bimával]]. Baumhorn kitűnően ráérzett e sokféle igényt és szándékot képviselő zsidó közösség ízlésére, elvárásaira.
 
Egy zsinagógaépítő számára -– éljen bárhol és bármikor, valahol mindig a [[Biblia|Bibliából]] ismert [[Salamon temploma]] a főinspirátor, a modell, az irányadó, az [[etalon]]. Baumhorn Lipót és kortársai számára is fontos volt, hogy [[Jeruzsálem]] ókori építészetéről, a Salamon templomról valamiféle elképzelése legyen. Ennek kialakításában nagy szerepet játszottak a [[XIX. század]]i [[közel-kelet]]i ásatások, Moses E. Lilien varázslatos lírai-biblikus képei, amelyek az építészeti motívumok gazdag tárházát képviselték és analóg módon valószínűleg a legrégebbi izraeli templomépítészet alapjául is szolgáltak.
 
Baumhornnak azok a legsikerültebb és legkorszerűbb alkotásai, ahol a díszítő elemek kevésbé dominálnak és a sajátos hatást az épület nagy tömegében megjelenő tipikus keleti gyökerű formaelemek adják. A [[szecesszió]] határozott konstruktív vonulatának tekinthető a [[cegléd]]i, [[újvidék]]i, [[losonc]]i, [[Gyöngyös (település)|gyöngyösi]] és a [[budapest]]i Aréna úti zsinagóga. A [[szeged]]i, újvidéki, és a Páva utcai ezen felül részletképzésének gazdagsága, rendkívüli finomsága, mégis egységes megformálása révén emelhető ki. Mikor templomainak tervét precíz vallási kontextusba illeszti, mesterét, Förstert követi, ahol minden részlet pontosan kidolgozott [[ikonográfia]]i programnak van alávetve.
 
A Fiumei zsinagógánál ([[1895]]) már markánsan jelentkeznek a Baumhorn-ibaumhorni templomépítészet formajegyei. Ez élete fő művének, a Szegedi zsinagógának mintegy előzményének tekinthető: az iszlám- mór és az itáliai reneszánsz építészetet idéző gazdag rajzolat a Lechner-féle díszes diadalív, a frigyszekrény fölötti kissé bizáncias, kissé indiai hangulatot árasztó kupola.
A Temesvári zsinagóga ([[1899]]), a Fiumeihez, a Szegedihez és a Szolnokihoz hasonlóan két korábbi itáliai tanulmányútja hatását viselik.
A [[Szegedi zsinagóga]] -– a szakirodalom szerint is „a világ talán legszebb zsinagógája.” „Fantasztikusan káprázatos, megannyi bonyolult részletétől megszédül a fej és elakad a lélegzet.”<ref>Susan Birnbaum: Jewish Telegraphic Agency</ref>
A már évtizedek óta tervezett zsinagógát [[Lőw Immánuel]] szegedi fő[[rabbi]] ösztönzésére és aktív közreműködésével 1903-ban avatták fel. Építészettörténeti előzményeként a [[firenzei dóm|firenzei reneszánsz]] dóm gazdag felületi díszítésű, mégis tektonikus méltóságát, a [[Pisa (település)|pisa]]i [[Dóm tér (Pisa)|román-gót dóm]] szinte anyagtalan légiességű plasztikáját említhetjük.
 
63 ⟶ 64 sor:
A következő, a Szegedi zsinagógához hasonló monumentális alkotása a Budapesti [[Lipótváros]]i zsinagóga pályázatára benyújtott tervezete ([[1899]]). A pályázat előzményei és visszhangja egyaránt ambivalens volt. A kor építészeinek krémjét felvonultatott pályázókat általános fanyalgás fogadta. E pályázatban csúcsosodott ki a kor vallásos és szekularizált zsidóságát feszítő ellentmondások bonyolult viszonya. A hivatalos akadémizmus és a művészeti és építészeti szempontból valóságos [[paradigmaváltás]]ként értelmezhető szecesszió küzdött itt egymással. Baumhorn Lipót III. díjas pályaműve a többivel együtt a fiókban maradt.
 
Az [[Újpesti zsinagóga]] bővítése után [[1908]]-–[[1909]]-ben megépíti a viszonylag kis mérete ellenére is monumentális hatást keltő budapesti Aréna úti zsinagógát. Sajátos, nagyvonalú homlokzatformálásával egyrészt megőrzi a Lechner-iskola jegyeit, de már letisztultabb formavilágával előrevetíti az életmű későbbi karakterét.
 
A Budapesti Páva utcai zsinagógával ([[1923]]) Baumhorn különleges feladatra vállalkozott: az udvarra néző monumentális épület úgy jött létre, hogy a szabálytalan négyszög alaprajz átlója lett a templom igen finom, keleties díszítésű főhomlokzata. Az [[iszlám építészet]] [[buhara]]i, [[híva]]i [[medresze|medreszéire]] emlékeztet a [[kerámia]]berakás anyaga és mintája. A Tűzoltó utca felől a zsinagóga zárt épületkomplexum benyomását kelti. Ezzel éles kontrasztban áll a gazdag kiképzésű festett belső tér és az egyedi tervezésű tóraszekrény. A belső teret díszítő virágmotívumok és [[Héber nyelv|héber]] feliratok átgondolt vallási koncepcióról tanúskodnak.
 
A Csáky utcai zsinagóga ([[1925]]-–[[1927]])-es bővítése régi igényt pótolt, igaz, nem az eredeti elképzeléseknek megfelelően. Az "[[új- új zsidó negyed"]] mintegy 40&nbsp;000 környékbeli hívőjének a [[Lipótváros]]i, szabad térben álló, reprezentatív zsinagóga helyett -– talán a megváltozott történelmi kor negatív tapasztalatainak hatására is - –, egy szintén Baumhorn tervezte, kevésbé látványos, zárt, a városi szövetbe "[[belesimuló"]], egy lakóház udvarába beépített zsinagógával kellett beérnie.
 
Gyöngyösi zsinagógát ([[1929]]-–[[1931]]) már korszerű [[vasbeton]] szerkezet tartja. A szokásos boltozatokat a vasbeton gerendákra állított modern kupolaszerkezet váltotta fel: az összkép egy simább, összefogottabb tömegű, ugyanakkor részleteiben változatlanul a középkori és a keleti elemeket alkalmazó gyönyörű zsinagóga benyomását kelti.
 
Utolsó zsinagógáinak terveit és azok kivitelezését már vejével, Somogyi Györggyel közösen készítette. A Bethlen téri zsinagóga ([[1931]]-–[[1932]]) bővítése és átépítése is közös munkájuk eredménye. A Foch Antal által tervezett Izraelita Süketnémák Országos Intézetéhez Baumhorn könnyedén illesztette a templomot, amelynek belső tere a Csáky utcai zsinagóga térmegoldásait követi.
 
==Önálló művei==
77 ⟶ 78 sor:
===Világi épületek===
* [[Temes–Béga-palota]] ([[Temesvár]])
* [[Felsőbb leányiskola (Temesvár)|Felsőbb leányiskola]] (Temesvár, 1902-19041902–1904) (Klein Jakabbal közösen){{refhely |Bagyinszki-Gerle 2008|Szekernyés János: Állami felsőbb leányiskola. 190. o.}}
* [[Szeged-Csongrádi Takarékpénztár|Szeged-csongrádi takarékpénztár]] (Szeged, Széchenyi tér 7. -– Takarékpénztár u. 7. 1902-19031902–1903){{refhely |Tóth 2000|O. Csegezi Mónika: 511. Takarékpénztár. 527-528. o.}}
* [[Vasalóház (Szeged)|Vasalóház]] (Szeged, Horváth Mihály u. 9. -– Takarékpénztár u. 8. 1912-1913.1912–1913) {{refhely |Tóth 2000|O. Csegezi Mónika: 384. Vasalóház. 410-411. o.}}
* [[Wagner-palota]] (Szeged, Kölcsey u. 4. -– Kárász u. 14. 1904-19051904–1905){{refhely |Tóth 2000|O. Csegezi Mónika: 441. Wagner-palota. 450-451. o.}}
* [[Újvidéki Takarékpénztár palotája|Takarékpénztár palotája]] ([[Újvidék]], 1904)
* [[Csata utcai iskola]] (Budapest, XIII. ker. Csata utca 20.; 1909-19111909–1911){{refhely|Déry-Merényi 2000|104. o.}}
* Wagner-palota (Szeged, Feketesas u. 28. 1910-1911.1910–1911){{refhely|Tóth 2000|O. Csegezi Mónika: 364. Wagner-palota. 395-396. o.}}
* [[Forbát-ház]] (Szeged, Dugonics tér 11. -– Tisza Lajos krt. 60. 1911-1912.1911–1912){{refhely|Tóth Ferenc 2000|T. Knotik Márta: 354. Reizner-ház. 387. o. (A kötet nem tartalmazza az épület önálló ismertetését, a helyén korábban álló Reizner-ház kapcsán említik meg a Baumhorn Lipót általi tervezés tényét)}}
* [[Lloyd-palota]] (Temesvár, 1912){{refhely |Bagyinszki-Gerle 2008|Szekernyés János: Lloyd-palota és a kávéháza. 194. o.}}
* [[Fémkereskedelmi Részvénytársaság irodaháza]] (Budapest, XIII. ker. Balzac u. 5. 1922)
91 ⟶ 92 sor:
* [[Esztergomi zsinagóga]] ([[1888]])
* [[Fiumei zsinagóga]] ([[1895]])
* [[Nagybecskereki zsinagóga]] ([[1896]]-–[[1941]])
* [[Temesvári zsinagóga]] ([[1899]])
* [[Szolnoki zsinagóga]] ([[1898]])
* [[Új zsinagóga (Szeged)|Szegedi Új zsinagóga]] (Szeged, Gutenberg u. 13-1513–15. -– Jósika u. 6-106–10. -– Hajnóczy u. 14. 1900-19031900–1903){{refhely|Tóth 2000|O. Csegezi Mónika: 394. Új Zsinagóga. 415-417. o.}}
* [[Neológ zsinagóga (Brassó)|Brassói neológ zsinagóga]] ([[1901]])
* [[Szegedi Izraelita Hiközség székháza]] (Szeged, Gutenberg u. 20. -– Jósika u. 12. 1901-19031901–1903){{refhely|Tóth 2000|O. Csegezi Mónika: 370. A Szegedi Izraelita Hitközség székháza. 400-401. o.}}
* [[Kaposvári zsinagóga]] ([[1905]]-–[[1906]])
* [[Ceglédi zsinagóga]]
* [[Makói neológ zsinagóga]] (Makó, Eötvös u. 1. 1914.){{refhely|Tóth 2000|Tóth Ferenc: 197. Neológ zsinagóga. 197-198. o.}}
* [[Szatmári zsinagóga]]
* [[Újvidéki templom]] ([[1909]])
* [[Budapesti Aréna úti zsinagóga]] [[1908]]-–[[1909]]
* [[Nyitrai zsinagóga]] ([[1910]])
* [[Izraelita templom (Eger)|Egri zsinagóga]] ([[1911]]-–[[1913]])
* [[Liptószentmiklósi zsinagóga]] ([[1913]])
* [[Nyíregyházi zsinagóga]] ([[1918]]-–[[1923]])
* [[Budapesti Páva utcai zsinagóga]] ([[1923]])
* [[Gyöngyösi zsinagóga megépítése]] ([[1929]]-–[[1931]])
* [[Zsinagóga (Losonc)|Losonci zsinagóga]] ([[1924]]-–[[1926]])
 
===Bővítések, átalakítások===
* [[Kass Vígadó]] átalakítása szállodává (Szeged, Dózsa u. 1. – Stefánia 8. – Arany János u. 2-42–4. 1916){{refhely|Tóth 2000|O. Csegezi Mónika: 345. Kass Vígadó. 379-380. o.}}
* [[Pécsi zsinagóga]] kibővítése ([[1905]])
* [[Szegedi Régi zsinagóga]] rekonstruálása, kisebb átalakítása ([[1906]]){{refhely|Tóth 2000|T. Knotik Márta: 374. Régi zsinagóga. 403-404. o.}}
* Az [[Újpesti zsinagóga]] bővítése
* A [[Hegedűs Gyula utcai zsinagóga|Csáky utcai zsinagóga]] ([[1925]]-–[[1927]])-es bővítése
* [[Nagykanizsai zsinagóga]] átépítése ([[1928]])
 
===Meg nem valósult művek, pályázatok===
* Budapesti [[Lipótváros]]i zsinagóga pályázatára benyújtott -– papíron maradt -– tervezete ([[1899]]).
 
==Jegyzetek==▼
 
▲==Jegyzetek==
{{jegyzetek}}
 
==Források==
*{{hely|Déry-Merényi 2000}} Déry Attila – Merényi Ferenc: Magyar építészet. Budapest: Urbino, 2000. Baumhorn Lipót lásd 63, 103-104, 162. o.&nbsp; {{ISBN|963 003490 5}}
*{{hely|Tóth 2000}} ''Csongrád megye építészeti emlékei.'' Szerk.: Tóth Ferenc. Szeged: Csongrád Megyei Önkormányzat, 2000.
*{{hely|Bagyinszki-Gerle 2008}} ''Alföldi szecesszió.'' Szerk.: Bagyinszki Zoltán és Gerle János. Debrecen: Tóth Könyvkereskedés és Kiadó Kft., 2008.
*{{Művlex|1|182}}
{{Nemzetközi katalógusok}}
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Baumhorn_Lipót”