„Cannes-i fesztivál” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a Kékítés |
5 forrás archiválása és 1 megjelölése halott linkként. #IABot (v2.0beta14) |
||
59. sor:
=== Közelmúlt ===
[[1998-as cannes-i filmfesztivál|1998]]-ban hozták létre a [[Cinéfondation]] [[alapítvány]]t és a hivatalos válogatáson belül az azonos elnevezésű szekciót, hogy nemzetközi szinten támogassák a filmes alkotói munkát és segítsék a kezdő fiatalokat neves filmkészítőkkel való találkozásban. Minden évben több, fikciós rövidfilmet készítő fiatal látogathat el a fesztiválvárosba és mutathatja be alkotását. A Cinéfondation [[párizs]]i lakhatást biztosít egy tucatnyi külföldi fiatal részére a négy hónapos tanfolyam alatt, segít egy nagyjátékfilm [[forgatókönyv]]ének megírásában, havonta 800 [[euró]] költőpénzt ad, és ingyenes belépőt több párizsi [[filmszínház]]ba.<ref>{{Hiv-web |url=http://www.festival-cannes.fr/fr/archives/cms/cinefoundation.html |cím=Cinéfondation |szerző= |munka= |kiadó=Site officiel du Festival de Cannes |év=2008 |elérés=20080803 |archívurl=https://web.archive.org/web/20101203045102/http://www.festival-cannes.fr/fr/archives/cms/cinefoundation.html |archívdátum=2010-12-03 }} {{en}}, {{fr}}</ref> [[2005]]-ben a Cinéfondation keretében alapítottak egy ''Műhelyt'', mely összehozza a fiatalokat neves filmesekkel, továbbá segít filmjeik elkészítésében és forgalmazásában.
== A fesztivál megszervezése ==
152. sor:
* ''Francia filmeket válogató bizottság'' – összetétele változó, tagjainak kiléte nem nyilvános; a bizottság minimum három filmet választ ki.
E bizottságok naponta hat filmet tekintenek meg; sőt a [[dokumentumfilm]]ek, az [[animációs film]]ek és a zsánerfilmek versenyre engedésével a bizottságnak [[2005]]-ben közel 4000, [[2008]]-ban 4025 alkotást kellett megnéznie.<ref>{{Hiv-web |url=http://www.festival-cannes.fr/assets/File/Web/CONF%20PRESSE%202008/Dossier%20de%20presse_2008(16).pdf |cím=Dossier de presse du Festival de Cannes – 2008 |szerző= |munka= |kiadó=Site officiel du Festival de Cannes |formátum=pdf |év=2008 |elérés=20080803 |archívurl=https://web.archive.org/web/20120107172101/http://www.festival-cannes.fr/assets/File/Web/CONF%20PRESSE%202008/Dossier%20de%20presse_2008(16).pdf |archívdátum=2012-01-07 }} {{fr}}</ref>
Ahhoz, hogy egy film beválogatásra kerülhessen,
216. sor:
A fesztivált kritizáló filmkedvelők nehezményezik, hogy a díjakat is érinti a szponzorizáció. Az [[Arany Pálma|Arany Pálmát]] készítő [[svájc]]i ''Chopard'' cég – amely egyben a [[A cannes-i fesztivál díjai#Chopard Trófea|Chopard Trófea]] adományozója – filmprodukciókban érdekelt. De a különféle szekciók díjainak szponzorai között megtalálható a [[Mercedes-Benz]], a [[Eastman Kodak Company|Kodak]], a ''Gras Savoye'' biztosítási ügynökség stb. A fesztivál mindent megtesz, hogy szponzorálják, de a jelenség fordítva is igaz: a különböző szponzorok és médiumok versengenek a [[reklám]]ot jelentő jelenlétért.
Jól mutatja a fesztivál jelentőségét a [[2008-as cannes-i fesztivál|2008-as fesztiválon]] való médiajelenlét: 4268 újságíró, 1074 sajtótermék, 268 televíziós csatorna, 154 rádióállomás, 134 hírügynökség és 305 fényképész.<ref>{{Hiv-web |url=http://www.festival-cannes.fr/assets/File/Web/about/enchiffres/En%20chiffres_media_2008(1).pdf |cím=La couverture médiatique |szerző= |munka=A propos du Festival |kiadó=Site officiel du Festival de Cannes |formátum=pdf |év=2008 |elérés=20080803 }}{{Halott link|url=http://www.festival-cannes.fr/assets/File/Web/about/enchiffres/En%20chiffres_media_2008(1).pdf |date=2019-04 }} {{en}}, {{fr}}</ref>
=== A fesztivál hatása ===
228. sor:
=== A legtöbbször elismert személyek ===
[[Fájl:Emir Kusturica Bruxelles05.jpg|jobb|bélyegkép|200px|[[Emir Kusturica]] kétszer nyert [[Arany Pálma|Arany Pálmát]]]]
A [[Cannes]]-ban versenyző filmesek közül [[művészet]]ük, [[stílus]]uk vagy az általuk alkalmazott [[műfaj]]i elemek okán néhányan kitüntetett figyelemben részesültek, filmjeikkel több díjat is nyertek. A [[2007-es cannes-i fesztivál|60. fesztivál]] [[plakát]]ján<ref>{{Hiv-web |url=http://www.festival-cannes.fr/fr/archives/2007/posters.html |cím=Les affiches – 2007 |szerző= |munka=Les archives |kiadó=Site officiel du Festival de Cannes |év=2008 |elérés=20080803 |archívurl=https://web.archive.org/web/20110919075439/http://www.festival-cannes.fr/fr/archives/2007/posters.html |archívdátum=2011-09-19 }} {{en}}, {{fr}}</ref> egyébként csokorba szedték a kedvenc [[Filmrendező|rendezőket]] és [[színész]]eket: látható rajta [[Souleymane Cissé]], [[Penélope Cruz]], [[Wong Kar-wai]], [[Juliette Binoche]], [[Jane Campion]], [[Gérard Depardieu]], [[Bruce Willis]], [[Samuel L. Jackson]] és [[Pedro Almodóvar]].
Két [[Arany Pálma|Arany Pálmát]], illetve [[Arany Pálma|nagydíjat]] vihetett haza [[Alf Sjöberg]] ''(Hets; Júlia kisasszony)'', [[Francis Ford Coppola]] ''(Magánbeszélgetés; Apokalipszis most)'', [[Imamura Sóhei]] ''(Narajama balladája; Az angolna)'', [[Emir Kusturica]] ''(A papa szolgálati útra ment; Underground)'', [[Bille August]] ''(Hódító Pelle; A legjobb szándékok)'', valamint a [[Luc Dardenne|Luc]] és [[Jean-Pierre Dardenne]] testvérpáros ''(Rosetta, [[A gyermek (film, 2005)|A gyermek]])''. Megjegyzendő, hogy a két Arany Pálmán felül Emir Kusturica megkapta Cannes-ban a [[Legjobb rendezés díja (cannes-i fesztivál)|legjobb rendezés díját]] a ''(Cigányok ideje)'' és a [[A cannes-i fesztivál díjai#Közoktatás díja|Közoktatás díját]] is ''(Az élet egy csoda)''.
284. sor:
=== A politika, illetve cenzúra miatt ===
Az, hogy a fesztivál filmjeinek kiválasztása kezdetekben a beküldő állam feladatát képezte,<ref>Lásd e szócikk vonatkozó alfejezetét: [[#A_filmek_kiválasztása|A filmek kiválasztása]]</ref> időnként a [[diplomácia]]i és [[politika]]i szempontok térnyerését eredményezte a döntés meghozatalakor, s ez komolyabb esetekben a film [[cenzúra|cenzúrázásához]] vezetett a fesztiválrendezők részéről. A fesztivál akkori alapszabálya kimondta, hogy a filmek vetítése nem sértheti a Cannes-ban jelen lévő más országok érzékenységét (alapszabály 5. cikkelye<ref name="obs"/>). Így [[1951-es cannes-i filmfesztivál|1951]]-ben kivették a versenyfilmek közül [[Szergej Geraszimov]] ''Oszvobozsgyennij Kitaj'' című [[dokumentumfilm]]jét, a [[Szovjetunió|szovjet rezsim]] melletti [[propaganda]] miatt. Máskor a cenzúra külső politikai nyomásgyakorlás eredménye volt. [[1956-os cannes-i filmfesztivál|1956]]-ban a franciák engedtek [[Németország]] kérésének<ref>Jacques Mandelbaum francia filmtörténész állítása szerint [[Franciaország]] ''elébe ment'' ennek a kérésnek. Lásd: {{Hiv-web |url=http://www.lemonde.fr/web/article/0,1-0,36-805056,0.html |cím=« Nuit et Brouillard », affaire trouble |szerző=Jacques Mandelbaum |munka= |kiadó=Le Monde |formátum= |dátum=20060822 |elérés=20080803 }}{{Halott link|url=http://www.lemonde.fr/web/article/0,1-0,36-805056,0.html |date=2019-02 }} {{fr}}</ref> és visszahívták a hivatalos válogatásból [[Alain Resnais]] ''Sötétség és köd'' című [[dokumentumfilm]]jét, melyet a [[holokauszt]]ról, [[a Harmadik Birodalom koncentrációs táborai]]ról készített. Ez a cenzúra élénk tiltakozást váltott ki mind Franciaországban, mind pedig Németországban.<ref>{{Hiv-web |url=http://www.cndp.fr/Tice/Teledoc/dossiers/dossier_brouillard.htm |cím=Nuit et Brouillard |szerző= |munka= |kiadó=Centre National de la Documentation Pédagogique |formátum= |dátum=20050114 |elérés=20080803
A felháborodások végül nem maradtak következmények nélkül: e fesztivál óta ilyen okokból többé nem lehetett kivenni filmet a már közzétett válogatásból. [[2007-es cannes-i fesztivál|2007]]-ben az [[irán]]i kulturális minisztériumhoz köthető ''Farabi Filmalapítvány'' tiltakozott levélben a [[teherán]]i [[Franciaország|francia]] kultúrattasénál, mert szerintük [[Marjane Satrapi]] ''Persepolis'' című [[animációs film]]jének beválogatása ''„politikai, sőt kultúraellenes cselekedet volt”'', amely az ''„iszlám forradalom sikereinek és következményeinek valóságtól eltérő képét”'' festette le.<ref>{{Hiv-web|url=http://www.liberation.fr/actualite/monde/255105.FR.php|cím=Téhéran dénonce la présence de Persepolis à Cannes|szerző=AFP|munka=|kiadó=Libération|formátum=|dátum=20070521|év=|hónap=|nap=|elérés=20080803}}{{Halott link|url=http://www.liberation.fr/actualite/monde/255105.FR.php |date=2018-07 }} {{fr}}</ref> A helyzet tehát 1959 óta sokat változott, a cenzúra szemmel láthatóan eltűnt, de a diplomáciai nyomásgyakorlás kísérlete még előfordul.
314. sor:
{{bővebben|Magyar filmek Cannes-ban}}
[[Fájl:Kósa Ferenc & Jancsó Miklós 1975 cropped.jpg|bélyegkép|200px|<center>[[Kósa Ferenc (rendező)|Kósa Ferenc]] és [[Jancsó Miklós (filmrendező)|Jancsó Miklós]] [[1975]]-ben]]
Az [[1939-es cannes-i filmfesztivál|1939-ben tervezett fesztiválra]] a [[Franciaország|francia]] külügyminisztérium [[Magyarország]] részére is küldött meghívót, azonban a hivatalos válasz szerint kevés versenyeztetésre alkalmas filmet gyártottunk,<ref>Az eredeti kiírás szerint több filmmel kellett volna nevezni.</ref> és – hivatalos szakmai szervezet híján – az elkészült filmek sem indulhattak nemzetközi versenyeken.<ref name="reszvet"/> Az első magyar alkotást végül [[1947-es cannes-i filmfesztivál|1947]]-ben mutatták be [[Cannes]]-ban: [[Keleti Márton]] [[Bródy Sándor (író)|Bródy Sándor]] színművéből készített<ref>{{Hiv-web |url=http://mek.oszk.hu/00600/00629/00629.htm |cím=A tanítónő |szerző=Bródy Sándor |munka= |kiadó=[[Magyar Elektronikus Könyvtár|MEK]] [[OSZK]] |formátum= |dátum= |év= |hónap= |nap= |elérés=20080803}}</ref> filmjét, ''A tanítónőt''. Az [[1950-es évek]]ben Keleti további három alkotással képviselhette hazánkat, de már nevezték [[Makk Károly]] ''(Liliomfi)'' és [[Fábri Zoltán (rendező)|Fábri Zoltán]] ''(Körhinta, Édes Anna, Dúvad)'' filmjeit is. A nagyjátékfilmeket illetően az első hivatalos magyar elismerést [[Páger Antal (színművész)|Páger Antal]] kapta [[1964-es cannes-i filmfesztivál|1964]]-ben, a ''Pacsirta'' című filmdrámában nyújtott alakításáét. Rá egy évre [[Banovich Tamás]] kapott [[Technikai-művészi Vulcain-díj|technikai nagydíjat]] táncfilmjéért, ''Az életbe táncoltatott leányért'',<ref>Jellemző a korra, hogy a művésznek idő előtt haza kellett indulnia a fesztiválvárosból; az elismerésről csak újságból értesült, s mint később kiderült, a díjat az őt hazaküldő Dósai István Hungarofilm-igazgatóhelyettes vette át. Lásd: {{cite interview |last=Banovich |first=Tamás |subjectlink= |interviewer=Barabás Klára |url=http://www.filmkultura.hu/2006/articles/profiles/banovich.hu.html |title=Szép magyar komédia |callsign=Filmkultúra |city= |date=2006-03-27 |program= |accessdate=2008-08-03 |archiveurl=https://web.archive.org/web/20060527115329/http://www.filmkultura.hu/2006/articles/profiles/banovich.hu.html |archivedate=2006-05-27 }} {{Wayback|url=http://www.filmkultura.hu/2006/articles/profiles/banovich.hu.html |date=20060527115329 }}</ref> [[filmrendező]]ként pedig [[1967-es cannes-i filmfesztivál|1967]]-ben [[Kósa Ferenc (rendező)|Kósa Ferenc]] kapott elismerést ''Tízezer nap'' című alkotásáért. Az [[1960-as évek]] második felétől szinte majdnem minden évben jelen volt Cannes-ban [[Jancsó Miklós (filmrendező)|Jancsó Miklós]]: a ''[[Szegénylegények]]'' 1966-os sikeres bemutatkozása után sorra vetítették fontosabb műveit – ''[[Csillagosok, katonák]], [[Fényes szelek]], [[Még kér a nép]], Szerelmem Elektra, [[Magánbűnök, közerkölcsök]], Magyar Rapszódia'' és ''Allegro Barbaro''<ref>Az [[1979-es cannes-i filmfesztivál|1979-es fesztiválon]] ''Magyar Rapszódia – Allegro Barbaro'' címen együtt szerepelt a tervezett ''Vitam et sanguinem'' trilógia első két darabja.</ref> stb., azonban rendezői munkáját díjjal csak [[1972-es cannes-i filmfesztivál|1972]]-ben ismerték el ''(Még kér a nép)''.
Jancsó Miklós mellett Makk Károly képviselte legtöbbször a [[magyar filmművészet|hazánk filmművészetét]] a fesztivál hivatalos válogatásában – az előbbi hét, míg az utóbbi hat filmet mutatott be (Jancsó-alkotásokat vetítettek a párhuzamos rendezvényen is.)
| |||