|
== Ifjúkora ==
[[Kép:Kolozsvar Matyas kiraly szulohaza.JPG|bélyegkép|270px|Hunyadi Mátyás szülőháza [[Kolozsvár]]ott]]
1442 tavaszán [[Hunyadi János]] vajda [[Erdély]]ben tartózkodott, május 28-án például [[Szászhermány]]ból küldött egy levelet. A jelek szerint vele volt felesége, Horogszegi [[Szilágyi Erzsébet (kormányzóné)|Szilágyi Erzsébet]] is, aki kilenc hónappal később, 1443. február 23-án [[Kolozsvár]]ott megszülte második fiát, Mátyást. A kisgyermek neveléséről elsősorban anyja gondoskodott, mivel apját a politika és a háborúk foglalták le. Szilágyi Erzsébet a politikában – kivéve a férje halála és a fia királlyá választása közti időszakot – alig vett részt, viszont a hatalmas Hunyadi-birtokok gazdálkodását személyesen irányította.{{refhely|Kubinyi 2001|19. o.|azonos=K19}}
A felcseperedő Mátyás neveltetésében Hunyadi János már aktívan részt vett. Az ország egyik legfőbb méltóságaként az átlagos nemesi nevelésnél és saját szerény képzettségénél jóval többet nyújtott fiának. A korabeli magas gyermekhalandóság körülményei között arra is gondolnia kellett, hogy László fia halála esetén Mátyásra hárulhat a család irányításának és további felemelésének terhe. Hunyadi János külföldi útjain megfigyelhette a művelt nagyúri családok életét, és láthatóan ennek megfelelő igazi korabeli ismereteket akart adni fiainak, azaz a katonáskodás mellett nyelvtudást, valamint az akkori általános műveltség alapjait is elsajátították.{{refhely|azonos=K19}}
A katonai kiképzését bizonyára apja is felügyelte; a későbbi feljegyzések szerint Mátyás korán jártasságot szerzett a korabeli [[hadművészet]]ekben, fizikailag is jól szerepelt és képes volt akár egy folyót is átúszni.{{refhely|azonos=K19}} Első tanítója [[Szánoki Gergely]] lengyel [[humanizmus|humanista]] lehetett, aki [[I. Ulászló magyar király]] nevelőjeként került Magyarhonba. A király halála után, 1444-ben vette át a Hunyadi fiúk, illetve akkor még csak László tanítását. Azonban már 1451-ben, Mátyás nyolcéves korában elhagyta az országot, mert [[lviv|ilyvói]] érsek lett. Széles körben feltételezik, hogy [[Vitéz János]], Hunyadi fő tanácsadóinak egyike is Mátyás nevelője lehetett, de a püspök egyházi és politikai feladatai valószínűtlenné teszik tényleges nevelői szerepét.{{refhely|Kubinyi 2001|20. o.|azonos=K20}}
Mátyás humanista nevelőitől mindenesetre a korban szokatlanul széles körű ismereteket szerzett, többek között az [[egyházjog|egyház-]] és államjog, [[művészet]]ek területén. Kitűnően megtanult [[latin nyelv|latinul]], beszélt [[német nyelv|németül]], [[cseh nyelv|csehül]] vagy valamely szláv nyelven, valószínűleg [[román nyelv|románul]] is.{{refhely|azonos=K20}}
A kor arisztokratái, nemesei közül szintén kirívó módon szeretett olvasni, főként klasszikus latin szerzőket, ezeken belül is a [[hadtudomány]]i munkákat. Latinul olvasott [[III. Alexandrosz makedón király|Nagy Sándor]] bátorságáról, [[Hannibál (karthágói hadvezér)|Hannibál]] ravaszságáról szóló [[novella|elbeszéléseket]]. Műveltsége lehetővé tette, hogy király korában olasz humanistákkal is tudós beszélgetéseket folytathasson. Gyakorlatilag gyermekkorában alapozta meg tudását, hiszen még nem töltötte be tizenötödik évét, amikor királlyá választották, ezután pedig aktívan részt vett az uralkodás nehéz feladataiban, ezért rendszeres tanulásra már nemigen juthatott ideje.{{refhely|azonos=K20}}
A későbbi király még 12 éves sem volt, amikor a kor szokásainak megfelelően apja már menyasszonyt szerzett számára. Hunyadi János és [[Cillei Ulrik]] megegyeztek, hogy Mátyás feleségül veszi majd az akkor 10 éves Cillei Erzsébetet, a hatalmas Cillei-vagyon egyedüli várományosát. A tervezett házasság előnyös rokoni-politikai kapcsolatokkal is kecsegtetett. Cillei [[Garai László (nádor)|Garai László]] nádor unokaöccse, [[Brankovics György szerb despota]] veje volt. A kor szokásainak megfelelően Erzsébet a jövendőbelije családjához költözött, míg Mátyás a királyi udvarba került, gyakorlatilag túszként. Az esküvőre végül Cillei Erzsébet halála miatt nem kerülhetett sor.{{refhely|E. Kovács 2008|28. o.}}
=== Prágai fogsága ===
Hunyadi János 1456-os halála után László állt az ország akkor legnagyobb hatalmú családja, a [[Hunyadi-család]] élére és azonnal súlyos konfliktusba keveredett [[V. László magyar király|V. László királlyal]] és az ellenlábas főúri családokkal. A vitában Hunyadi László híveivel hatalmába kerítette és meggyilkolta [[Cillei Ulrik]]ot, majd megeskette a királyt, hogy emiatt nem fog bosszút állni. Néhány hónap múlva azonban a király, [[Garai László (nádor)|Garai László]] és [[Újlaki Miklós]] főurak és híveik segítségével csapdát állítottak a Hunyadi testvéreknek. Rávették Lászlót, hívja 14 éves öccsét a fővárosba. Bár apjuk annak idején meghagyta fiainak, hogy együtt soha se tartózkodjanak a király udvarában, és az utazást Szilágyi Erzsébet is ellenezte, Mátyás engedelmeskedett bátyjának. A király 1457. március 14-én letartóztatta a két Hunyadi fivért és a híveiket. Március 16-án kivégezték Hunyadi Lászlót, Mátyást pedig a király előbb bécsi, majd prágai udvarába vitte fogolyként. A 14 éves Mátyás tíz hónapot töltött külföldi fogságban. A Hunyadi család elleni támadás során azonban az összeesküvők nem vették figyelembe azt, hogy ellenfeleik vagyona és kipróbált hadereje érintetlen maradt. [[Szilágyi Mihály]] és Szilágyi Erzsébet megszervezték az ellenállást és csaknem egész Erdélyt elfoglalták, annak ellenére, hogy Mátyás túsz volt a király kezében. 1457 vége felé patthelyzet állt elő és fegyverszünetet lehetett kötni. A 17 éves V. László azonban 1457. november 23-án váratlanul elhunyt Prágában, valószínűleg [[leukémia|leukémiában]].<ref>Herbert Ullrich: ''Schädel-Schicksale historischer Persönlichkeiten'', 2004, {{ISBN|978-3899370553}}, S. 279ff.</ref> Ezzel új helyzet állt elő.{{refhely|Kubinyi 2001|21-24. o.}}
== Királyválasztás ==
[[Fájl:Mátyás budai vára.jpg|jobbra|bélyegkép|270px|A budavári palota Mátyás idejében, 1900-as ábrázolás]]
|
