Főmenü megnyitása

Módosítások

== Királyválasztás ==
[[Fájl:Mátyás budai vára.jpg|jobbra|bélyegkép|270px|A budavári palota Mátyás idejében, 1900-as ábrázolás]]
 
A váratlanul elhunyt fiatal uralkodó jogos örökösei nővérei lettek volna. Közülük [[Habsburg Anna magyar hercegnő|Anna]] [[III. Vilmos türingiai tartománygróf|III. Vilmos szász herceg]] felesége volt, [[Habsburg Erzsébet magyar hercegnő|Erzsébet]] pedig [[IV. Kázmér lengyel király]]é, akinek elődje, [[I. Ulászló magyar király|I. Ulászló]] 1440–1444 közt már ült a magyar trónon. [[III. Frigyes német-római császár|III. Frigyes német császárnak]] ugyan nem lehetett vérségi igénye a magyar trónra, de [[Luxemburgi Erzsébet magyar királyné|Erzsébet]], V. László anyja neki zálogosította el a magyar [[Szent Korona|Szent Koronát]], valamint több nyugat-magyarországi várat és várost, ezért volt bizonyos utódlási esélye.{{refhely|Kubinyi 2001|24. o.}}
 
Magyarországon a legfontosabb belső erőket Szilágyi Mihály, Garai László, Újlaki Miklós familiárisai, valamint a [[Felvidék]] nagy részét törvénytelenül uralmuk alatt tartó cseh szabadcsapatok alkották, utóbbiak [[Jiskra János]]sal az élükön, akik később a [[fekete sereg]] gerincét alkották. A magyar főúri csoportosulások számára ebben a helyzetben logikusnak látszott Hunyadi Mátyás megválasztása királynak, mivel úgy vélték, hogy a gyermek-király könnyen irányítható lesz. [[III. Kallixtusz pápa]] is Mátyás megválasztását támogatta, mivel nagy tisztelője volt Hunyadi János törökellenes harcainak, és abban bízott, hogy fia folytatni fogja ezt a küzdelmet.{{refhely|Kubinyi 2001|25. o.|azonos=K25}}
 
A kompromisszum jegyében Garai László felkereste a Szilágyi testvéreket Szegeden, és velük 1458. január 12-én megállapodott abban, hogy a Szilágyiak megbocsátanak a Hunyadi László kivégzésében szerepet játszó Garainak, [[Bánfalvi Barius II. Miklós]] [[pécs]]i püspöknek és [[Lendva|Lindvai]] Bánfi Pálnak, valamint támogatják a [[I. György cseh király|Podjebrád György]] őrizetében lévő Mátyás kiszabadítását és királlyá választását. Ennek fejében a Szilágyiak Mátyás nevében megfogadták, hogy ő feleségül veszi Garai leányát (bátyja volt menyasszonyát), megtartja apósát a nádori tisztségben és Buda birtokában, valamint összes javaiban.{{refhely|azonos=K25}} A megállapodásra esküt tettek, de azt is kikötötték, hogy azt majd meg kell ismételni [[Juan de Carvajal]] bíboros, [[pápai legátus]] és [[Szécsi Dénes (püspök)|Szécsi Dénes]] bíboros esztergomi érsek előtt. Ez a későbbiekben elmaradt, így a Szilágyiak és Mátyás szabad kezet kaptak.{{refhely|Kubinyi 2001|26. o.|azonos=K26}}
 
Ezzel elhárultak az akadályok Mátyás megválasztása elől. A királyválasztó országgyűlésre Szilágyi Mihály sereggel vonult fel. Budán biztosította az összegyűlt nagyurakat, hogy Mátyás nem fog bosszút állni bátyja kivégzéséért, így ők is beleegyeztek a megválasztásába. A döntés hírére január 24-én a nagyrészt Szilágyi katonáiból és az országgyűlésen megjelent köznemességből álló tömeg, a vár alatt, a Duna jegén királlyá kiáltotta ki Hunyadi János fiát.{{refhely|Pálosfalvi}} Az új uralkodó, akit a választást megelőző politikai folyamatba – prágai fogsága miatt sem – egyáltalán nem vontak be, sőt végig gyermeknek tekintették, még nem töltötte be tizenötödik évét sem. Korára hivatkozva nagybátyját, Szilágyi Mihályt öt évre kormányzónak választották.{{refhely|azonos=K26}} Az új kormányzó nyilván arra számított, hogy a hatalmat végre ő fogja gyakorolni. Szilágyi 1456-ig csak másodvonalú politikai szereplő volt, Hunyadi János familiárisa, és csak a Cillei-gyilkosság után, a szabad cselekvésében akadályozott király nevezte ki macsói bánná. Így került be a [[báró]]k sorába. Vagyoni helyzete sem érte el az arisztokraták színvonalát. Mátyás megválasztása után azonban a király után ő lett az első ember.{{refhely|azonos=K26}} Szilágyi még a királyválasztó országgyűlésen olyan törvényt hozott a maga nevében, amilyet az új uralkodók szoktak trónra lépésük alkalmával. Ebben arról is rendelkezett, hogy az összes királyi várat neki kell átadni, amivel rögtön megszegte a Garai nádorral kötött egyezségét.{{refhely|Kubinyi 2001|28. o.}}
 
== Trónra lépése és hatalmának biztosítása ==
1458 januárjában díszes – és jól felfegyverzett – küldöttség indult [[Cseh Királyság|Csehország]]ba, hogy [[Buda (történelmi település)|Budára]] kísérje a magyarok ifjú királyát. Az átadás feltételeit Vitéz János tárgyalta ki, de a küldöttségben ott volt Szilágyi Mihály és Szilágyi Erzsébet is. Mátyást [[I. György cseh király|Podjebrád György]] cseh kormányzó csak azzal a feltétellel engedte el fogságából, hogy Mátyás feleségül veszi a lányát, [[Podjebrád Katalin magyar királyné|Katalint]]. Az átadásra a magyar-morva határon lévő [[Strážnice (Hodoníni járás)|Strážnice]] településen került sor. A váltságdíj megfizetése után Mátyás kiszabadult a fogságából, de a jelenlévők előtt ünnepélyesen megerősítette házassági ígéretét.{{refhely|Kubinyi 2001|43. o.}} Az új király kíséretével ezután [[Esztergom]]nál átkelt a repedező jégen, és [[1458]]. [[február 14.|február 14-én]] megérkezett Budára.