Főmenü megnyitása

Módosítások

nincs szerkesztési összefoglaló
{{redir|Mátyás király|A}}
{{redir|Hunyadi Mátyás|A}}
{{Uralkodó infobox
| név = I. Mátyás
| kép = Matthias Corvinus from a Corvina Codex.jpg
| képméret =
| képaláírás = I. Mátyás arcképe egy [[Bibliotheca Corviniana|corvina]] miniatúráján
| ragadványnév = ''Igazságos'', ''Corvin'', ''Corvinus''
| állam = Magyarország
| megnevezés = királya
| uralkodási_név =
| uralkodás_kezdete = [[1458]]. [[január 24.]]
| uralkodás_vége = [[1490]]. [[április 6.]]
| koronázás dátuma = [[1464]]. [[március 29.]]
| koronázás helye = [[Székesfehérvár]]
| örököse = [[Corvin János]]
| előd = [[V. László magyar király|V. László]]
| utód = [[II. Ulászló magyar király|II. Ulászló]]
| állam2 =
| megnevezés2 = Cseh király
| uralkodási_név2 =
| uralkodás_kezdete2= [[1469]]
| uralkodás_vége2 = [[1490]]
| előd2 = [[I. György cseh király|I. György]]
| utód2 = [[II. Ulászló magyar király|V. Ulászló]]
| állam3 = Ausztria
| megnevezés3 = főhercege
| uralkodási_név3 =
| uralkodás_kezdete3= [[1486]]
| uralkodás_vége3 = [[1490]]
| előd3 = [[Zsigmond osztrák főherceg|Zsigmond]]
| utód3 = [[I. Miksa német-római császár|I. Miksa]]
| uralkodóház = [[Hunyadi-család|Hunyadi-ház]]
| születési dátum = [[1443]]. [[február 23.]]
| születési hely = [[Kolozsvár]]
| halálozási dátum = [[1490]]. [[április 6.]] {{életkor-holt|1443|2|23|1490|4|6}}
| halálozási hely = [[Bécs]]
| temetés dátuma = [[1490]]. [[április 25.]]
| nyughelye = [[Nagyboldogasszony-bazilika (Székesfehérvár)|Nagyboldogasszony-bazilika]], [[Székesfehérvár]]
| házastárs = 1. [[Podjebrád Katalin magyar királyné|Podjebrád Katalin]]<br>2. [[Aragóniai Beatrix magyar királyné|Aragóniai Beatrix]]<br>Ágyas: [[Edelpeck Borbála]]
| házastárs2 =
| gyermekei = [[Hunyadi N. magyar királyi herceg|N.]] (első feleségétől)<br/>[[Corvin János|János]] ([[Edelpeck Borbála|ágyasától]])
| édesapa = [[Hunyadi János]]
| édesanya = [[Szilágyi Erzsébet (kormányzóné)|Szilágyi Erzsébet]]
| vallás =
| wikicommons = Matthias Corvinus
}}
 
'''I. Mátyás''', közkeletűen: ''Corvin Mátyás'' vagy ''Igazságos Mátyás'', születési nevén: ''Hunyadi Mátyás'', hivatalos [[Latin nyelv|latin]] uralkodói nevén: ''Mathias Rex''; neve [[Német nyelv|németül]], [[latin nyelv|latinul]], [[angol nyelv|angolul]]: ''Matthias Corvinus'', {{olaszul|Mattia Corvino}}, {{románul|Matei Corvin}}, {{csehül|Matyáš Korvín}}, {{horvátul|Matija Korvin}} ([[Kolozsvár]], [[1443]]. [[február 23.]] – [[Bécs]], [[1490]]. [[április 6.]]) [[Magyar Királyság|Magyarország]] [[Magyarország uralkodóinak listája|királya]] 1458 és 1490 között. Hivatalos uralkodói címe eredetileg Magyarország, [[Dalmácia]], [[Horvátország]], [[Ráma királyság|Ráma]], [[Szerbia]], [[Galícia]], [[Galícia|Lodoméria]], [[Kunország]] és [[Bulgária]] királya volt, ehhez csatlakozott 1469 után, cseh királlyá választásától a Csehország királya cím is. Nemzetközileg ismert ''Corvinus'', azaz ''Hollós'' melléknevét a [[Hunyadi-család]] [[holló]]t ábrázoló címeréről kapta.
 
Apja [[Hunyadi János]] erdélyi vajda, majd magyar kormányzó, anyja magyar köznemesi család lánya, [[Szilágyi Erzsébet (kormányzóné)|Szilágyi Erzsébet]]. Bár 1458-tól uralkodott, királlyá [[koronázás]]ára [[Székesfehérvár]]ott csak 1464-ben került sor. [[Csehország uralkodóinak listája|Cseh királlyá]] 1469-ben, [[Ausztria uralkodó hercegeinek és főhercegeinek listája#Ausztria főhercegei (1457 – 1564)|Ausztria főhercegévé]] 1486-ban választották. A magyarok, de számos más környező nép hagyománya is az egyik legnagyobb királyként tartja számon, akinek emlékét sok [[Mátyás király (néprajz)|népmese és monda]] őrzi. Mátyás nevének népszerű díszítő jelzője ''([[epitheton ornans]]a)'' az ''Igazságos''. A szakirodalom és a [[köznyelv]] egyaránt leginkább sorszám nélkül, egyszerűen ''Mátyás királynak'' nevezi.
 
Uralkodói teljesítménye már kortársai körében nagy vitákat váltott ki, az utókor történészei pedig máig sem jutottak egyetértésre. A kritikus nézet szerint Mátyás elhanyagolta a török veszélyt, és értelmetlen nyugati hódító hadjáratokra fecsérelte a rendelkezésére álló katonai, illetve az azt megalapozó, az ország kíméletlen adóztatása révén gyűjtött gazdasági potenciált. A másik nézet szerint viszont belátta, hogy az akkori Magyarország önmagában képtelen volt ellenállni a török veszélynek és ezért nagyobb államhatalom létrehozására törekedett. Eszerint felismerte, hogy korában a fejlődés [[Kelet-Közép-Európa|Kelet-Közép-Európában]] a [[perszonálunió]]kba tömörült államszövetségek irányába haladt. Ezt a tervet megvalósítani azonban nem tudta teljesen, ilyen szövetségi rendszer kiépítésére utóbb csak a [[Habsburg-család|Habsburgok]] voltak képesek.
 
Belpolitikai tevékenységének nagy eredménye, hogy választott királyként, legitimációs hiányosságokkal azért küzdve, de sikerült megszilárdítania hatalmát. Kihasználta a középkori uralkodói hatáskör szinte minden lehetőségét. Nagy ügyességgel maga mellé állította adott pillanatban az uralkodáshoz szükséges társadalmi erőket, illetve azok változatos koalícióit hozta létre. Mesterien kezelte a korabeli társadalmi kommunikációt, igyekezett külföldön és belföldön egyaránt jó hírét kelteni saját személyének, hogy akár ennek révén is támogatást szerezzen politikai céljai eléréséhez. Legfontosabb célját, fia örökösödésének biztosítását, [[Corvin János]] trónra lépését azonban nem sikerült elérnie.
 
== Ifjúkora ==
[[Kép:Kolozsvar Matyas kiraly szulohaza.JPG|bélyegkép|270px|Hunyadi Mátyás szülőháza [[Kolozsvár]]ott]]
1442 tavaszán [[Hunyadi János]] vajda [[Erdély]]ben tartózkodott, május 28-án például [[Szászhermány]]ból küldött egy levelet. A jelek szerint vele volt felesége, Horogszegi [[Szilágyi Erzsébet (kormányzóné)|Szilágyi Erzsébet]] is, aki kilenc hónappal később, 1443. február 23-án [[Kolozsvár]]ott megszülte második fiát, Mátyást. A kisgyermek neveléséről elsősorban anyja gondoskodott, mivel apját a politika és a háborúk foglalták le. Szilágyi Erzsébet a politikában – kivéve a férje halála és a fia királlyá választása közti időszakot – alig vett részt, viszont a hatalmas Hunyadi-birtokok gazdálkodását személyesen irányította.{{refhely|Kubinyi 2001|19. o.|azonos=K19}}
 
A felcseperedő Mátyás neveltetésében Hunyadi János már aktívan részt vett. Az ország egyik legfőbb méltóságaként az átlagos nemesi nevelésnél és saját szerény képzettségénél jóval többet nyújtott fiának. A korabeli magas gyermekhalandóság körülményei között arra is gondolnia kellett, hogy László fia halála esetén Mátyásra hárulhat a család irányításának és további felemelésének terhe. Hunyadi János külföldi útjain megfigyelhette a művelt nagyúri családok életét, és láthatóan ennek megfelelő igazi korabeli ismereteket akart adni fiainak, azaz a katonáskodás mellett nyelvtudást, valamint az akkori általános műveltség alapjait is elsajátították.{{refhely|azonos=K19}}
 
A katonai kiképzését bizonyára apja is felügyelte; a későbbi feljegyzések szerint Mátyás korán jártasságot szerzett a korabeli [[hadművészet]]ekben, fizikailag is jól szerepelt és képes volt akár egy folyót is átúszni.{{refhely|azonos=K19}} Első tanítója [[Szánoki Gergely]] lengyel [[humanizmus|humanista]] lehetett, aki [[I. Ulászló magyar király]] nevelőjeként került Magyarhonba. A király halála után, 1444-ben vette át a Hunyadi fiúk, illetve akkor még csak László tanítását. Azonban már 1451-ben, Mátyás nyolcéves korában elhagyta az országot, mert [[lviv|ilyvói]] érsek lett. Széles körben feltételezik, hogy [[Vitéz János]], Hunyadi fő tanácsadóinak egyike is Mátyás nevelője lehetett, de a püspök egyházi és politikai feladatai valószínűtlenné teszik tényleges nevelői szerepét.{{refhely|Kubinyi 2001|20. o.|azonos=K20}}
 
Mátyás humanista nevelőitől mindenesetre a korban szokatlanul széles körű ismereteket szerzett, többek között az [[egyházjog|egyház-]] és államjog, [[művészet]]ek területén. Kitűnően megtanult [[latin nyelv|latinul]], beszélt [[német nyelv|németül]], [[cseh nyelv|csehül]] vagy valamely szláv nyelven, valószínűleg [[román nyelv|románul]] is.{{refhely|azonos=K20}}
 
A kor arisztokratái, nemesei közül szintén kirívó módon szeretett olvasni, főként klasszikus latin szerzőket, ezeken belül is a [[hadtudomány]]i munkákat. Latinul olvasott [[III. Alexandrosz makedón király|Nagy Sándor]] bátorságáról, [[Hannibál (karthágói hadvezér)|Hannibál]] ravaszságáról szóló [[novella|elbeszéléseket]]. Műveltsége lehetővé tette, hogy király korában olasz humanistákkal is tudós beszélgetéseket folytathasson. Gyakorlatilag gyermekkorában alapozta meg tudását, hiszen még nem töltötte be tizenötödik évét, amikor királlyá választották, ezután pedig aktívan részt vett az uralkodás nehéz feladataiban, ezért rendszeres tanulásra már nemigen juthatott ideje.{{refhely|azonos=K20}}
 
A későbbi király még 12 éves sem volt, amikor a kor szokásainak megfelelően apja már menyasszonyt szerzett számára. Hunyadi János és [[Cillei Ulrik]] megegyeztek, hogy Mátyás feleségül veszi majd az akkor 10 éves Cillei Erzsébetet, a hatalmas Cillei-vagyon egyedüli várományosát. A tervezett házasság előnyös rokoni-politikai kapcsolatokkal is kecsegtetett. Cillei [[Garai László (nádor)|Garai László]] nádor unokaöccse, [[Brankovics György szerb despota]] veje volt. A kor szokásainak megfelelően Erzsébet a jövendőbelije családjához költözött, míg Mátyás a királyi udvarba került, gyakorlatilag túszként. Az esküvőre végül Cillei Erzsébet halála miatt nem kerülhetett sor.{{refhely|E. Kovács 2008|28. o.}}
 
=== Prágai fogsága ===
Hunyadi János 1456-os halála után László állt az ország akkor legnagyobb hatalmú családja, a [[Hunyadi-család]] élére és azonnal súlyos konfliktusba keveredett [[V. László magyar király|V. László királlyal]] és az ellenlábas főúri családokkal. A vitában Hunyadi László híveivel hatalmába kerítette és meggyilkolta [[Cillei Ulrik]]ot, majd megeskette a királyt, hogy emiatt nem fog bosszút állni. Néhány hónap múlva azonban a király, [[Garai László (nádor)|Garai László]] és [[Újlaki Miklós]] főurak és híveik segítségével csapdát állítottak a Hunyadi testvéreknek. Rávették Lászlót, hívja 14 éves öccsét a fővárosba. Bár apjuk annak idején meghagyta fiainak, hogy együtt soha se tartózkodjanak a király udvarában, és az utazást Szilágyi Erzsébet is ellenezte, Mátyás engedelmeskedett bátyjának. A király 1457. március 14-én letartóztatta a két Hunyadi fivért és a híveiket. Március 16-án kivégezték Hunyadi Lászlót, Mátyást pedig a király előbb bécsi, majd prágai udvarába vitte fogolyként. A 14 éves Mátyás tíz hónapot töltött külföldi fogságban. A Hunyadi család elleni támadás során azonban az összeesküvők nem vették figyelembe azt, hogy ellenfeleik vagyona és kipróbált hadereje érintetlen maradt. [[Szilágyi Mihály]] és Szilágyi Erzsébet megszervezték az ellenállást és csaknem egész Erdélyt elfoglalták, annak ellenére, hogy Mátyás túsz volt a király kezében. 1457 vége felé patthelyzet állt elő és fegyverszünetet lehetett kötni. A 17 éves V. László azonban 1457. november 23-án váratlanul elhunyt Prágában, valószínűleg [[leukémia|leukémiában]].<ref>Herbert Ullrich: ''Schädel-Schicksale historischer Persönlichkeiten'', 2004, {{ISBN|978-3899370553}}, S. 279ff.</ref> Ezzel új helyzet állt elő.{{refhely|Kubinyi 2001|21-24. o.}}
 
== Királyválasztás ==
[[Fájl:Mátyás budai vára.jpg|jobbra|bélyegkép|270px|A budavári palota Mátyás idejében, 1900-as ábrázolás]]
 
A váratlanul elhunyt fiatal uralkodó jogos örökösei nővérei lettek volna. Közülük [[Habsburg Anna magyar hercegnő|Anna]] [[III. Vilmos türingiai tartománygróf|III. Vilmos szász herceg]] felesége volt, [[Habsburg Erzsébet magyar hercegnő|Erzsébet]] pedig [[IV. Kázmér lengyel király]]é, akinek elődje, [[I. Ulászló magyar király|I. Ulászló]] 1440–1444 közt már ült a magyar trónon. [[III. Frigyes német-római császár|III. Frigyes német császárnak]] ugyan nem lehetett vérségi igénye a magyar trónra, de [[Luxemburgi Erzsébet magyar királyné|Erzsébet]], V. László anyja neki zálogosította el a magyar [[Szent Korona|Szent Koronát]], valamint több nyugat-magyarországi várat és várost, ezért volt bizonyos utódlási esélye.{{refhely|Kubinyi 2001|24. o.}}
 
Magyarországon a legfontosabb belső erőket Szilágyi Mihály, Garai László, Újlaki Miklós familiárisai, valamint a [[Felvidék]] nagy részét törvénytelenül uralmuk alatt tartó cseh szabadcsapatok alkották, utóbbiak [[Jiskra János]]sal az élükön, akik később a [[fekete sereg]] gerincét alkották. A magyar főúri csoportosulások számára ebben a helyzetben logikusnak látszott Hunyadi Mátyás megválasztása királynak, mivel úgy vélték, hogy a gyermek-király könnyen irányítható lesz. [[III. Kallixtusz pápa]] is Mátyás megválasztását támogatta, mivel nagy tisztelője volt Hunyadi János törökellenes harcainak, és abban bízott, hogy fia folytatni fogja ezt a küzdelmet.{{refhely|Kubinyi 2001|25. o.|azonos=K25}}
 
A kompromisszum jegyében Garai László felkereste a Szilágyi testvéreket Szegeden, és velük 1458. január 12-én megállapodott abban, hogy a Szilágyiak megbocsátanak a Hunyadi László kivégzésében szerepet játszó Garainak, [[Bánfalvi Barius II. Miklós]] [[pécs]]i püspöknek és [[Lendva|Lindvai]] Bánfi Pálnak, valamint támogatják a [[I. György cseh király|Podjebrád György]] őrizetében lévő Mátyás kiszabadítását és királlyá választását. Ennek fejében a Szilágyiak Mátyás nevében megfogadták, hogy ő feleségül veszi Garai leányát (bátyja volt menyasszonyát), megtartja apósát a nádori tisztségben és Buda birtokában, valamint összes javaiban.{{refhely|azonos=K25}} A megállapodásra esküt tettek, de azt is kikötötték, hogy azt majd meg kell ismételni [[Juan de Carvajal]] bíboros, [[pápai legátus]] és [[Szécsi Dénes (püspök)|Szécsi Dénes]] bíboros esztergomi érsek előtt. Ez a későbbiekben elmaradt, így a Szilágyiak és Mátyás szabad kezet kaptak.{{refhely|Kubinyi 2001|26. o.|azonos=K26}}
 
Ezzel elhárultak az akadályok Mátyás megválasztása elől. A királyválasztó országgyűlésre Szilágyi Mihály sereggel vonult fel. Budán biztosította az összegyűlt nagyurakat, hogy Mátyás nem fog bosszút állni bátyja kivégzéséért, így ők is beleegyeztek a megválasztásába. A döntés hírére január 24-én a nagyrészt Szilágyi katonáiból és az országgyűlésen megjelent köznemességből álló tömeg, a vár alatt, a Duna jegén királlyá kiáltotta ki Hunyadi János fiát.{{refhely|Pálosfalvi}} Az új uralkodó, akit a választást megelőző politikai folyamatba – prágai fogsága miatt sem – egyáltalán nem vontak be, sőt végig gyermeknek tekintették, még nem töltötte be tizenötödik évét sem. Korára hivatkozva nagybátyját, Szilágyi Mihályt öt évre kormányzónak választották.{{refhely|azonos=K26}} Az új kormányzó nyilván arra számított, hogy a hatalmat végre ő fogja gyakorolni. Szilágyi 1456-ig csak másodvonalú politikai szereplő volt, Hunyadi János familiárisa, és csak a Cillei-gyilkosság után, a szabad cselekvésében akadályozott király nevezte ki macsói bánná. Így került be a [[báró]]k sorába. Vagyoni helyzete sem érte el az arisztokraták színvonalát. Mátyás megválasztása után azonban a király után ő lett az első ember.{{refhely|azonos=K26}} Szilágyi még a királyválasztó országgyűlésen olyan törvényt hozott a maga nevében, amilyet az új uralkodók szoktak trónra lépésük alkalmával. Ebben arról is rendelkezett, hogy az összes királyi várat neki kell átadni, amivel rögtön megszegte a Garai nádorral kötött egyezségét.{{refhely|Kubinyi 2001|28. o.}}
 
== Trónra lépése és hatalmának biztosítása ==
1458 januárjában díszes – és jól felfegyverzett – küldöttség indult [[Cseh Királyság|Csehország]]ba, hogy [[Buda (történelmi település)|Budára]] kísérje a magyarok ifjú királyát. Az átadás feltételeit Vitéz János tárgyalta ki, de a küldöttségben ott volt Szilágyi Mihály és Szilágyi Erzsébet is. Mátyást [[I. György cseh király|Podjebrád György]] cseh kormányzó csak azzal a feltétellel engedte el fogságából, hogy Mátyás feleségül veszi a lányát, [[Podjebrád Katalin magyar királyné|Katalint]]. Az átadásra a magyar-morva határon lévő [[Strážnice (Hodoníni járás)|Strážnice]] településen került sor. A váltságdíj megfizetése után Mátyás kiszabadult a fogságából, de a jelenlévők előtt ünnepélyesen megerősítette házassági ígéretét.{{refhely|Kubinyi 2001|43. o.}} Az új király kíséretével ezután [[Esztergom]]nál átkelt a repedező jégen, és [[1458]]. [[február 14.|február 14-én]] megérkezett Budára.
[[Fájl:Mátyás király fiatalkori eszményesített dombormű-képmása a milanói Castello Sforzesco múzeumában.jpg|bélyegkép|balra|200px|Mátyás király fiatalkori eszményesített dombormű-képmása a [[milánó]]i [[Castello Sforzesco]] múzeumában]]
Komoly gondot okozott, hogy a magyar szokásjog szerint csak az volt a törvényes uralkodó, akit „Szent István koronájával” [[Székesfehérvár]]ott az [[esztergomi érsek]] koronázott meg. A [[Szent Korona]] azonban III. Frigyes birtokában volt. A koronázás pótlására végül egy gondosan kidolgozott ceremóniát hajtottak végre, amiben ötvözték a királyok első budai bevonulásának rítusát a székesfehérvári koronázások világi vonatkozásainak bizonyos részleteivel. A gyermekkirály diadalmenetét a város előtt a papság, a [[polgár (városlakó)|polgárság]] és a [[zsidók]] fogadták, ahol először a zsidók jogait erősítette meg. A városkapuban ugyanezt tette meg Buda város szabadságaival. A városháza börtönéből szabadon bocsátották a foglyokat. A templomban Te Deumot tartottak, a király pedig kötelezte magát az egyházi szabadságok megtartására. Utána a várkapuban a nemesség jogait erősítette meg. A palotában a trónra ülve pedig hozzáfogott az államügyek intézéséhez. Az ifjú Mátyás ezáltal az ország törvényes uralkodója lett.{{refhely|Kubinyi 2001|43-44. o.}}
 
A király és a kormányzó viszonya azonban még sok kérdőjelet rejtett. Mátyás kilenc nappal trónra kerülése után lett tizenöt éves. Ez bizonyos ügyekben már jogképességet jelentett, de a teljes nagykorúságot, ami a birtokadományozáshoz való jogot is tartalmazta, csak huszonnégy évesen érhette volna el. A király március 9-én mégis nagybátyjának adományozta családi örökségét, [[Beszterce (település)|Besztercét]] és az örökös grófi címet. Ezzel nagykorúként intézkedett, és a kedvezményezett kormányzó nem tiltakozott. Mátyás tehát kezdettől fogva gyakorolta az uralkodói hatalmat, bár elvileg elismerte a kormányzó szerepét. Márciusban már külpolitikai és birtokadományozó okiratokat is kiállíttatott a maga nevében. Bizonyára pontosan tudta, hogy amikor apja néhány évvel azelőtt, 1453-ban lemondott a kormányzóságról, V. László király még csak tizenhárom éves volt.{{refhely|Kubinyi 2001|44. o.}}
 
Konszolidálódni látszott Mátyás kapcsolata leendő apósával, Podjebráddal, akit március 2-án cseh királlyá választottak. A volt [[husziták|huszita]] uralkodó titokban hűségesküt tett a pápának, így elhárult az akadály meg[[koronázás]]a elől. Mátyás, Podjebrád május 7-ei koronázására Salánki Ágoston győri és Szilasi Vince váci püspököket küldte, akik meg is koronázták.{{refhely|Kubinyi 2001|45. o.}}
 
[[Jiskra János]], aki 1458. február elején Podjebrád nyomására hűségesküt tett Mátyásnak, már március végén fellázadt. A király Rozgonyi Sebestyént nevezte ki a ''Felső részek főkapitánya'' címmel a Jiskra cseh zsoldosai elleni küzdelem vezetésére. A kezdeti sikerek után Rozgonyinak szeptembertől erdélyi vajdaként már az ottani török betörés ellen kellett harcolnia. Jiskra közben III. Frigyes szolgálatába is állt, de végül, 1462-ben átfogó megállapodásra jutott Mátyás királlyal. Ennek értelmében nagy pénzösszeg, és az ország másik végén, [[Lippa]] vidékén kapott nagy birtokok fejében örök hűséget fogadott a királynak, amit aztán meg is tartott. [[Zrínyi Miklós (költő)|Zrínyi Miklós]] szerint: "''(...) annak szelídíthetetlen elméjét megszelídíti, és a tolvajoknak kapitányából magának hívet csinál és állhatatos, vitéz embert. Más király alig várhatta volna, hogy kezébe kaphassa, hogy diadalmenetben hurcolja városról városra, de Mátyás király ilyen hiú gondolatokat nem gondolt, ő a jónak szolgálatára volt, s ezt inkább kívánta, mint a maga dicsőségét.''" {{refhely|Lengyel Dénes|320. o.}} Zsoldosainak egy része Mátyás szolgálatába állt, és belőlük lett a későbbi [[fekete sereg]] magva. A még ellenálló vagy újra lázadó cseheket Mátyás kemény kézzel leverte, ezzel 1467-re sikerült a Felvidéket megtisztítani tőlük.{{refhely|Kubinyi 2001|46. o.}}
 
Szilágyi Mihály 1458 nyarán már felismerte, hogy Mátyás kijátszotta őt, ezért összeesküdött a király ellen [[Garai László (nádor)|Garai László]] nádorral és [[Újlaki Miklós]]sal. Mátyás erre azonnal leváltotta a nádort, és anyjával együtt igyekezett jobb belátásra bírni nagybátyját. Ez azonban csak időlegesen sikerült, mert Szilágyi újra meg újra Mátyás ellen fordult, aki időnként letartóztatta, időnként visszahelyezte magas funkcióiba. Végül Szilágyi 1460 végén erdélyi kormányzóként egy török elleni összecsapásban fogságba esett, és a szultán kivégeztette. A pápa magyarországi követe ezt jelentésében Mátyás számára szerencsés fordulatnak értékelte, mivel a kormányzó mindvégig a király ellen szervezkedett.{{refhely|Kubinyi 2001|49. o.}}
 
Még 1459 elején Garai és Újlaki újra összeesküdtek Mátyás ellen, és [[Németújvár]]on magyar királlyá választották [[III. Frigyes német-római császár|III. Frigyest]]. Garai a választás után hamarosan meghalt, Újlaki pedig csak félszívvel folytatta a küzdelmet Mátyás ellen, július 1-jén pedig birtokai megtartása fejében örök hűséget fogadott neki. Újlaki taktikázása révén megerősítette helyzetét, de ennek fejében III. Frigyes élete végéig magyar királynak titulálhatta magát, sőt később a Habsburgok innen vezették le magyar trónigényüket. A hatalmi harcban fontos tényező volt, hogy a [[pápa (egyházfő)|római pápa]] a Magyarországon tartózkodó Carvajal bíboros révén folyamatosan biztosította a magyar főpapi kar támogatását a király számára, elsősorban a török elleni magyar harc reményében.
 
1463-ban Vitéz János hosszas tárgyalásai eredményeképpen tető alá hozták [[III. Frigyes német-római császár|III. Frigyes]]sel a [[bécsújhelyi megállapodás]]t, aminek értelmében - [[Zrínyi Miklós (költő)|Zrínyi Miklós]] szavaival - "''a császárnak [[Kalács (sütemény)|kalács]]ot vet a torkába, a [[Szent Korona|koronáért]] hetvenezer [[arany]]at vet neki, és azzal a fösvény szemét befedi''". {{refhely|Lengyel Dénes|320. o.}} Ezen kívül az egyezségben közös céljuknak nevezték meg a harcot a [[Oszmán Birodalom|török]] ellen. Kinyilvánították, hogy ha Mátyás fiú utód nélkül hal, a magyar trónt Frigyes fia, [[I. Miksa német-római császár|Miksa]] örökli. A 20 éves Mátyás esetében ez nem látszott komoly veszélynek. A császár pedig a maga részéről örökbe fogadta Mátyást, ami elméleti lehetőséget nyitott arra, hogy ő örökölje majd a császár birodalmát.
 
== Belpolitika Mátyás korában ==
Mátyás belpolitikai tevékenységének fő céljai uralkodásának első időszakában a saját hatalmának megerősítése, majd a kincstári bevételek növelése, végül pedig Corvin János trónutódlásának biztosítása volt. A nemesi uralkodó osztály, azon belül is a főurak tekintetében ez a politika elsősorban a hatalmi pozíciók és az ezzel járó birtokok szinte folyamatos újraosztásáról szólt. Mátyás emellett figyelmet fordított a szélesebb köznép, a városi polgárság, sőt a parasztság helyzetére is. Az adóprés szorításából nem engedett, de országjárásai során a főurak által elkövetett kirívó igazságtalanságokat igyekezett orvosolni, később ez a tevékenysége lett az „igazságos Mátyás királyról” szóló legendák reális magva.