„Cigányok” változatai közötti eltérés

Címkék: Mobilról szerkesztett Mobil web szerkesztés
Címkék: Mobilról szerkesztett Mobil web szerkesztés
A ''roma'' megnevezés a ''rom'' szó egyes szám megszólító esetben vagy többes szám alanyesetben lévő alakjából származik, a „rom” „embert”, „cigány embert”, „férfit”, illetve „férjet” jelent romani (azaz cigány) nyelven. A magukat különbözően megnevező [[cigány népcsoportok]]nak ''(dom, lom, rom, romnicsel, szinti, mánus, káló stb.)'' hagyományosan nem létezett közös összefoglaló elnevezésük. Egy ilyen, a világ minden cigány közösségét magába foglaló [[etnonima]] megalkotására már az [[1930-as évek]]ben felmerült az igény, de ez akkor még nem valósult meg. Az áttörést a [[London]]ban [[1971]]. április 8–12. között megtartott ''Első Roma Világkongresszus'' jelentette. Az ott jelenlévő, különböző cigány népcsoportokhoz tartozó küldöttek egyhangúlag elfogadták, hogy a világ összes cigány népcsoportjának és cigány származású emberének közös hivatalos elnevezése – legalábbis a cigányok számára – attól kezdve a ''rom'' ''(ember)'' többesszámú alakja, azaz a ''roma'' ''(emberek)'' legyen. Ezek után az [[1970-es évek]]től a ''roma'' kifejezés mint a nemzetközi cigányság összefoglaló elnevezése, fokozatosan épült be más nyelvek szókincsébe is. A magyar nyelvben valamivel később, a rendszerváltás első éveiben jelent meg, habár a magyar Alkotmány a cigány szót használja, s saját önkormányzatuknak is Országos Cigány Önkormányzat (OCÖ) a neve, illetve a mindennapokban is a ''cigány'' elnevezés az elfogadott.
 
A cigányok egy másik, több nyelvben is megtalálható hagyományos elnevezése az „egyiptomi”. Ilyen jelentésű kifejezések például az [[albán nyelv|albán]] ''evgjit, jevg'', az [[angol nyelv|angolul]] ''gipsy'', ''gypsy'', a [[görög nyelv|görög]] ''ejiftos, giftoi'', a francia ''gitans'', a [[spanyol nyelv|spanyolul]] ''gitano'', illetve a délszláv nyelvekben használt ''gipcan, gupcan, egjupci''. Ezeknek az elnevezéseknek az eredete a [[latin nyelv|latin]] ''aegyptanus'' („egyiptomi”). A kifejezés oda vezethető vissza, hogy évszázadokig egyiptomi eredetűnek tartották a cigányságot. Ma már ismert, hogy a cigányság IndiábólAnatóliából származik, [[Egyiptom]] csupán a cigányság egyik ágának volt rövidebb-hosszabb ideig hazája a [[Balkán-félsziget]]re való áttelepedés előtt. Az „egyiptomi” megjelölés [[szinonímia|szinonimájaként]] használták a [[középkor]]ban a latin ''populus Pharaonis'' („[[Fáraó]] népe”) kifejezést is. A „fáraók népe”, „fáraók ivadéka” kifejezések a magyar nyelvben is egészen a XIX. századig használatban voltak. A [[montenegró]]i cigányok körében még sokan hisznek az egyiptomi eredetben, ezért ők a népszámláláskor is egyiptominak vallják magukat.<ref>[http://m.kitekinto.hu/europa/2012/04/11/montenegro_megkerdjelezhet_identitasok/#.VXw-TGf-nVI Montenegró: Megkérdőjelezhető identitások (kitekinto.hu)]</ref>
 
Közép-Ázsiában a cigányok ''jughi'',&nbsp;''multani''&nbsp;vagy&nbsp;''luli ''néven ismertek, bár saját magukra a ''mugat/mughat'' arab eredetű megnevezést használják szívesen, melynek jelentése tűzimádó. Ghurbatnak, azaz magányosnak (másik konnotációja a szónak a nyomorgó) is nevezik magukat. A mai [[Üzbegisztán]] területén található [[Szamarkand]] városába az [[1380-as évek]]ben érkeztek a pakisztáni [[Multán]] városából, ezért gyakran nevezik őket ''multani''nak is.<ref>{{Cite web |url=http://www.thinking-east.net/index2ff8.html?option=content&task=view&id=53# |title=Archivált másolat |accessdate=2014-04-02 |archiveurl=https://web.archive.org/web/20110527185151/http://www.thinking-east.net/index2ff8.html?option=content&task=view&id=53# |archivedate=2011-05-27 }}</ref>