„Emberi idegrendszer” változatai közötti eltérés

A gerincvelői idegek hátsó gyöki érző idegdúcai ''(ganglion)'',<ref name=Ggl>{{cite web|url=http://ctrgenpath.net/static/atlas/mousehistology/Windows/nervous/ganglion.html|title=Érző ganglion|language=angol|publisher=Mousehistology|accessdate=2013-01-04|archiveurl=https://web.archive.org/web/20130329175303/http://ctrgenpath.net/static/atlas/mousehistology/Windows/nervous/ganglion.html|archivedate=2013-03-29}}</ref> valamint a háromosztatú agyideg ''(nervus trigeminus)'' [V], az arcideg ''(nervus facialis)'' [VII], a nyelv-garatideg ''(nervus glossopharingeus)'' [IX] és a bolygóideg ''(nervus vagus)'' [X] agyidegek érző idegdúcai azonos szerkezetűek. Minden gangliont egy kötőszövetes réteg vesz körül, amely folytatódik a perifériás idegek epineneurimába és perineuriumába. A neuronok<ref name=Neuron/> sejttestje kerek vagy ovális alakú. Minden sejttestből egy nyúlvány indul ki, és kanyargós lefutás után '''T''' alakban elágazik egy perifériás és egy centrális ágra ''(unipoláris- és pszeudounipoláris idegsejtek)''. Az előbbi axon számos elágazódással perifériás érző idegvégződésekhez ''(receptorok)'' fut ki, míg az utóbbi belép a központi idegrendszerbe. A beérkező idegi ingerület a T alakú elágazásnál közvetlenül átterjed a perifériás axonról a centrális axonra, kikerülve a sejttestet. Minden sejttestet szorosan körülvesz egy lelapult sejtekből álló réteg. A réteget alkotó, az idegsejteknél sokkal kisebb sejteket apródsejteknek ''(satellita)'' nevezik. Az apródsejtek hasonlítanak szerkezetileg a Schwann-sejtekre, és csatlakoznak is azoknak a neuronok perifériás és centrális nyúlványát borító rétegéhez.