„Szent Gellért” változatai közötti eltérés

[[1030]]-ban azonban István király marosvári, [[Szeged-Csanádi egyházmegye|csanádi püspökké]] nevezte ki, s tőle várta az [[Ajtony vezér|Ajtonytól]] visszafoglalt [[Tisza]]-[[Maros]]-[[Duna]]-közi terület megtérítését. Csanád ispán tíz (közte 7 magyarul tudó) [[Szerzetesrend|szerzetessel]] vitte őt püspöksége székhelyére, Csanádra, ahol az [[Oroszlámos]]ra áthelyezett [[ortodox kereszténység|ortodox]] szerzetesek monostorában telepedtek le. A nép ezrével tódult oda, hogy fölvegye a keresztséget, s ajándékaival árasztotta el a püspököt, aki a vidékre is gyakran kirándult, hogy templomok építésére helyet jelöljön ki, s hogy megkeresztelje a népet. Egyházmegyéjét 7 főesperességre osztotta. Valtert tanítóvá tette a magyar urak kérelmére Csanádon állított iskolában, s gondoskodott magyar ifjaknak papokká való neveléséről, [[székesegyház]]at épített, templomaiban meghonosította a menedékjogot. Amellett ő maga [[aszkéta]]életet élt, egyúttal azonban a tudományokkal meg [[csillagászat]]tal is foglalkozott, magyarul azonban sohasem tanult meg annyira, hogy a nép nyelvén szónokolhatott volna. [[Szűz Mária]] magyarországi tiszteletének ő az első és leghatásosabb terjesztője.

 

[[I. István magyar király|Szent István]] [[1038]]. [[augusztus 15.|augusztus 15-i]] halála után a politika zivatarai őt is kizavarták apostoli csöndes munkásságából, és aktív politizálásba kezdett. [[1041]]-ben a székesegyházában előre elkészíttetett sírjánál bánatosan siratta a magyar nemzet sorsát, [[1043]]-ban pedig [[Sámuel magyar király|Aba Sámuel]] királytól megtagadta a [[húsvét]]i koronázást, és nyilvánosan megtámadta őt – az általa vélelmezett, és az ő politikai irányvonalával ellentétes – politikai gyilkosságai miatt.<ref>[http://www.szepmagyarorszag.hu/magyar/oldalak/aba_nemzetseg_honfoglalas_matra_heves/ Az Aba-nemzetség története], [[Besze Tibor]]</ref> Elárulta és megölette Aba Sámuel királyt. [[Péter magyar király|Péter]] második uralkodása idejében éppen az ő székvárosában határozták el az elégedetlen magyarok [[Vazul]] fiainak visszahívatását, és [[1046]]-ban [[Szent Beszteréd]], [[Szent Bőd|Bőd]] és [[Beneta]] püspökök társaságában ő is útra kelt Székesfehérvárról, ahol várta a németeket, hogy [[I. András magyar király|Endre]] herceget üdvözölje. [[szeptember 24.|Szeptember 24-én]] azonban a [[Pest (történelmi település)|pesti]] révnél (a mai [[Belvárosi plébániatemplom (Budapest)|Belvárosi plébániatemplom]] és a [[Rudas gyógyfürdő]] között) megtámadták a [[Vata-féle lázadás]] résztvevői: elfogták, majd kétkerekű [[Kocsi|talyigán]] a [[Gellért-hegy|Kelen-hegyről]] a mélységbe lökték őket.