„I. Mátyás magyar király” változatai közötti eltérés

Székesfehérvárott, [[Nagyboldogasszony-bazilika (Székesfehérvár)|Szent István bazilikájában]] temették el.{{refhely|Sulinet}} Az egyre növekvő török fenyegetettségre való tekintettel olyan királyra volt szükség, aki Mátyás nyugati figyelmű politikája után ezt a problémát is orvosolni tudja. Trónkövetelőként lépett fel Mátyás törvénytelen fia, [[Corvin János]], [[II. Ulászló magyar király|Jagelló Ulászló]] cseh király, valamint [[I. János lengyel király|János Albert]] [[Lengyelország|lengyel]] királyfi. Az ország [[báró]]i ezek köré csoportosultak. Corvin János az újjáalakuló ligákkal alkudozva lemondott a trónról, Mátyás III. Frigyessel kötött megállapodását figyelmen kívül hagyták, végül a pesti [[országgyűlés]] 1490. [[július 15.|július 15-én]] Ulászlót választotta királlyá. Mátyás király hatalmának alapját, a [[fekete sereg]]et 1493-ban feloszlatták, rablóbandává fajult maradékát a sereg legendás vezére, [[Kinizsi Pál]], [[Váradi Péter]] kalocsai érsek és [[Báthori István (erdélyi vajda, 1430–1493)|Báthory István]] erdélyi vajda 1492-ben egy csatában szórták szét.<ref>{{Cite web |url=https://honismeret.hu/ |title=Mátyás serege és a halasi Fekete-hegy {{!}} Honismeret |accessdate=2019-01-04 |work=Honismereti Szövetség |language=hu}}</ref> Post molestan juventutem post molestam juvumut, humuuustus