„I. Mátyás magyar király” változatai közötti eltérés

[nem ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a Visszaállítottam a lap korábbi változatát 195.199.223.201 (vita) szerkesztéséről Hkoala szerkesztésére
Címke: Visszaállítás
375. sor:
 
== Halála és öröksége ==
ANDREW TE GIGAFIKA Mátyás 1489-ben már sokat betegeskedett; súlyos köszvénye miatt időnként hordszéken vitette magát. Ez év őszén meglepő ajánlatot tett III. Frigyesnek: amennyiben a császár Bosznia és Horvátország királyává teszi Corvin Jánost, akkor Mátyás visszaadja a [[stájerország]]i és [[karintia]]i elfoglalt területeket, a magyar rendekkel pedig hűségesküt tétet le III. Frigyesnek és fiának, Miksának, és biztosítja magyar trónörökösödésüket. [[Alsó-Ausztria|Alsó-Ausztriát]] azonban meg akarta tartani. A császár azonban ragaszkodott örökös tartománya visszaadásához. Mátyás tehát hajlandó lett volna fia örökösödése érdekében elfogadni a Habsburgok magyar trónra lépését, sőt a [[Szent Korona]] egyik országát, Horvátországot elszakítani Magyarországtól. Persze Corvin független királyként és egyben Magyarország legnagyobb birtokosaként enyhén szólva is megnehezítette volna a Habsburgok uralkodását. Az ajánlat csak azt mutatja, hogy Mátyás messze nem volt biztos fia örökösödésében.{{refhely|Kubinyi 2001|120. o.|azonos=K120}}
 
1490 januárjában a király egészségi állapota javult, így beleegyeztek bécsi utazásába az orvosok. Az uralkodó elutazása előtt a budai várat a könyvtárral és kincstárral együtt fiára bízta, ezután azokat Ráskai Balázs várnagy és udvarbíró Corvin János nevében igazgatta tovább. Mátyás, Beatrix és Corvin Visegrádon keresztül utazott, ahol ugyancsak János herceg vette át a várat, és egyben a Szent Korona lakatjának kulcsát is. Bécsben a király látszólag jól volt, de környezetének dokumentált lépései már arra utalnak, hogy sejtették a várható változásokat.{{refhely|azonos=K120}}
382. sor:
A halálhírt Tibrilli, Mátyáshoz közelálló bizalmi embere, a bolondja tudatta az urakkal.<ref>http://real-j.mtak.hu/5750/1/TortenelmiSzemle_1991.pdf</ref>
 
Székesfehérvárott, [[Nagyboldogasszony-bazilika (Székesfehérvár)|Szent István bazilikájában]] temették el.{{refhely|Sulinet}} Az egyre növekvő török fenyegetettségre való tekintettel olyan királyra volt szükség, aki Mátyás nyugati figyelmű politikája után ezt a problémát is orvosolni tudja. Trónkövetelőként lépett fel Mátyás törvénytelen fia, [[Corvin János]], [[II. Ulászló magyar király|Jagelló Ulászló]] cseh király, valamint [[I. János lengyel király|János Albert]] [[Lengyelország|lengyel]] királyfi. Az ország [[báró]]i ezek köré csoportosultak. Corvin János az újjáalakuló ligákkal alkudozva lemondott a trónról, Mátyás III. Frigyessel kötött megállapodását figyelmen kívül hagyták, végül a pesti [[országgyűlés]] 1490. [[július 15.|július 15-én]] Ulászlót választotta királlyá. Mátyás király hatalmának alapját, a [[fekete sereg]]et 1493-ban feloszlatták, rablóbandává fajult maradékát a sereg legendás vezére, [[Kinizsi Pál]], [[Váradi Péter]] kalocsai érsek és [[Báthori István (erdélyi vajda, 1430–1493)|Báthory István]] erdélyi vajda 1492-ben egy csatában szórták szét.<ref>{{Cite web |url=https://honismeret.hu/ |title=Mátyás serege és a halasi Fekete-hegy {{!}} Honismeret |accessdate=2019-01-04 |work=Honismereti Szövetség |language=hu}}</ref> Post molestan juventutem post molestam juvumut, humuuustus
 
== Mátyás és a kultúra ==