„Nagyhét” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a Visszaállítottam a lap korábbi változatát 195.199.222.132 (vita) szerkesztéséről Crimea szerkesztésére Címke: Visszaállítás |
|||
8. sor:
== Története ==
Amint erről [[Egeria (zarándok)|Egeria]] zarándoknő útinaplójában beszámolt, az Úr messiási bevonulását [[virágvasárnap]] már a [[4. század]] végén megünnepelték [[Jeruzsálem]]ben. Az [[Olajfák hegye|Olajfák hegyén]] gyűltek össze, majd [[Biblia|szentírási]] szakaszok olvasása után [[körmenet]]ben kísérték végig a városon a [[püspök]]öt. A gyermekek [[Olajfa (növényfaj)|olajfa]] és [[pálma (növény)|pálmaágakat]] vittek. A szertartás a [[8. század]]ban került át nyugatra.
Rómában [[IV. Leó pápa|Nagy Szent Leó pápa]] idejében már [[Jézus]] szenvedése állt a [[liturgia]] középpontjában, de az eredeti ünnep nyomai máig fennmaradtak. Ma a liturgiában a [[Virágzat#Barka|barkaszentelés]] (pálmaszentelés) az ünnepi [[szentmise|mise]] előtt van, az [[evangélium]] helyén pedig Jézus szenvedéstörténete szerepel.
A hétfő, kedd szerda kezdetben liturgikus nap volt. [[Hilár pápa]] ([[461]]-[[468]]) hétfőre és keddre már engedélyezte a szentmisét. [[II. Valentinianus]] császár ([[375]]-[[392]]) a közhivatalokban a nagyhétre munkaszünetet rendelt el és még a [[rabszolgaság|rabszolgákat]] is mentesítette a munka alól. A munkaszünet többé kevésbé változatlanul az egész [[középkor]]ban érvényes maradt. [[VIII. Orbán pápa]] a nagyhét napjait [[1642]]-ben ismét hétköznappá nyilvánította.
== Szokások ==
| |||