„Finnugor nyelvrokonság” változatai közötti eltérés

De a finnugristákat ( Hunfalvy Pált és Budenz Józsefet német anyanyelvű magyarnak nevezik ) is rendszeresen meggyanúsítják, ilyen valószínűleg soha nem igazolható állításokkal, például némi titkosszolgálati együttműködéssel is.

„Bár a Habsburgok nem igen foglalkoztak magyar eredetkutatással, Hunfalvy Pál szorosabb kapcsolatot ápolt az osztrák titkosrendőrséggel, mint az egy tudóstól elvárható lenne…” <ref> Bihari Dániel: Mi az, hogy finnugor - ( Szabados György nyomán) - 24.hu </ref>

 

A finnugrisztika történetének talán legismertebb momentuma az „ugor török háborúként” elhíresült közéleti vita, amelyet egyáltalán nem tudományos eszközökkel vívtak, és soha nem is zártak le, és még ma is meghatározza e tudományág körüli légkört.

 

„ A magyar nyelvtörténetben igazán nem nehéz észrevenni, hogyan telepszik rá a rokonságelmélet és a családfa metafora a származáselméletre. A finnugor gyökér megkülönböztetett figyelemnek örvend, és mindent maga alá rendel, a magyar nyelv más nyelvekből származó elemei pedig – mint olyan zavaró tényezők, amelyek csorbát ejthetnek a rendszer különben olyan szép egyértelműségén – valahogy úgy tűnnek fel, mint amelyek netalán veszélyeztethetnék nyelvünk tiszta finnugorságát és a finnugor nyelvtudomány végső győzelmét. (Ezt a félelmet még az ugor–török háború idejéből örököltük, és nagyon belénk szorult.) Az elhíresedett ugor–török háború stílusa nagyon is emlékeztet nemcsak a hitvitázó disputákéra, hanem a középkori boszorkányüldözésére is.”

 

A "tudományos téren kívüli" viták részeként kell, hogy értékeljük - nem sorolhatjuk máshová - a hazai finnugrisztika mai napság legbefolyásosabb képviselőjének, Honti Lászlónak néhány megnyilvánulását is. Oly annyira hogy Honti László : A nyelvrokonságról – Az török, sumer és egyéb áfium ellen való orvosság című könyve apropójaként - egy „tisztességes fiatal finnugrista” is kénytelen volt elhatárolnia magát ezektől a nézetektől.