„Kolostor” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
2 forrás archiválása és 0 megjelölése halott linkként. #IABot (v2.0beta14) |
|||
4. sor:
== A név eredete ==
A középkorban a [[szerzetes]]ek épületeit monostor megjelölés mellett a klastrom szóval is illették. A monostor a görög ''monasztérion'' (remetelak) szóból kialakult latin ''monasterium'' átvétele,<ref>Tótfalusi István: Magyar szótörténeti szótár. ANNO Kiadó, {{ISBN|963-375-178-0}} p. 346.</ref> a klastrom a latin ''claustrum'' (retesz, lakat, erőd, végvár) szóból alakult ki.<ref>Tótfalusi István: Magyar szótörténeti szótár. ANNO Kiadó, {{ISBN|963-375-178-0}} p. 277.</ref> A középkori latinban a ''claustrum monasterii'' a rendház laikusok elől elzárt belső része volt, majd a claustrum ''rendház'' értelemben önállósult. Mára eltűnt; a ''kolostor'' szó teljesen kiszorította. Ezt a szót a nyelvújítók hozták létre (1784-ben)<ref>
A „kolostor” és „monostor” kifejezéseket mindmáig többnyire szinonimaként használják, de jelentésük elkezdett különválni. A monostor inkább a monasztikus rendek templommal egybeépített, kötött rendszerű telepét jelenti – az ilyen telepek a rend tagjainak minden élet-, hit- és gazdasági funkcióját (szállás, étkezés, ima, önellátó ipar, gazdálkodás) kiszolgálják. A kolostor viszont inkább csak a szerzetesek szállásépülete, amihez templom is csatlakozhat (nem fontos egybeépíteni), de nincs komplett kiszolgáló egysége.<ref name="BME">
20. sor:
| pages=1
}}</ref>
Rendháznak vagy székháznak általában a kolostorhoz, illetve monostorhoz tartozó, de más településen lévő szerzetesházat nevezik, így például a győri bencés rendház, illetve székház 2012-ig [[Pannonhalmi Bencés Főapátság|Pannonhalmához]] tartozott.<ref name="">
{{cite book |language = magyar
|author =
32 ⟶ 33 sor:
|id =
|pages =
}} {{Wayback|url=http://www.communio.hu/hitvallas/hitv0611/hitv061125.html |date=20080422213710 }}
== Kolostorokat építő vallások ==
| |||