„Aquila János” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a ISSN sablon AWB |
a egyértelműsítés, +forrás |
||
1. sor:
A kifejezés szűkebb értelmében (alább részletesen kifejtve) '''Aquila János''' ([[latin nyelv|latinul]] ''Johannes Aquila'' teljes nevén ''Johannes Aquila de [[Bad Radkersburg|Rakespurga]]'' a lakóhelye, esetleg születési helye után: ''Radkersburg, Regede'') [[14. század]]ban, a [[Magyar Királyság]] délnyugati részén alkotott [[freskó]]festő és építész. Valódi neve és nemzetisége ismeretlen, származásáról és életéről jóformán csak a képeiből kihüvelyezhető információkból tudunk. A freskókon hátrahagyott „Johannes Aquila” felirat voltaképpen nem művésznév (bár akként kezeljük), hanem művész státuszának jelképes megjelölése.
Tágabb értelemben ugyanis ''„aquila jánosoknak”'' a középkorban az ihletett egyházművészeket nevezték. A ő védőszentjük [[János apostol|János evangélista]] volt, és mivel az ő szimbóluma a sas, e kettő kombinációja adta a művészeket jelölő szókapcsolatot.
5. sor:
== Életpályája ==
Egyik freskója szerint a [[14. század]] második felében született, [[Bad Radkersburg|Regedén]] (Radkersburg). Abból, mert Johannesként írta nevét, feltételezik, hogy [[németek|német]] származású lehetett. Mivel önarcképein arca és viselete [[magyarok|magyaros]], valószínűsítik, hogy a család, de legalábbis a festő erősen elmagyarosodhatott. Iskolázottságára abból következtetnek, hogy feliratait [[latin nyelv]]en írta – latin és hittanulmányait [[klerikus]]ként szerezhette.▼
▲Egyik freskója szerint a [[14. század]] második felében született, [[Bad Radkersburg|Regedén]]. Abból, mert Johannesként írta nevét, feltételezik, hogy [[németek|német]] származású lehetett. Mivel önarcképein arca és viselete [[magyarok|magyaros]], valószínűsítik, hogy a család, de legalábbis a festő erősen elmagyarosodhatott. Iskolázottságára abból következtetnek, hogy feliratait [[latin nyelv]]en írta – latin és hittanulmányait [[klerikus]]ként szerezhette.
A tanulás után [[Ágoston-rend]]i építkezéseken vett részt, hogy építészetet tanuljon. Ez a hatás érezhető épületeinek alaprajzán, szerkezetén. Valószínűleg tanulhatta el a [[támpillér]]es építkezést (a magyar építészetben ez cseh hatás). Később megtanult festeni is; ekkor válhatott szokásává a feliratszalagok festése. Mindezek után [[Magyarország]] nyugati részén több faluban is felkérték a templom kifestésére.
23 ⟶ 22 sor:
== Freskói ==
Freskóinak stílusa azt a [[Itália|felső-itáliai]] és [[csehország]]i elemeket egyesítő udvari ideált követi, amely a fénnyel mintázott, plasztikus figurákat, a perspektivikus építészeti elemeket és a mozgalmas drapériákat egyesíti a portré- és csendélet-realizmus igényeivel. Az elsők között festett önarcképet.
Híres freskói:
* ''Önarckép ([[Velemér]], [[Mártonhely]])''
* ''Szt. Anna harmadmagával (Velemér, Mártonhely)''
45 ⟶ 42 sor:
== Források ==
* '' A művészet történet Magyarországon (Gondolat Kiadó)''
* '' Művészeti kislexikon (Akadémia Kiadó)''
* '' Marosi Ernő: Magyar falusi templomok (Corvina Kiadó)''
* '' László Gyula (1993): A Szent László-legenda középkori falképei. Tájak-Korok-Múzeumok Könyvtára 4. szám, Budapest''
* [http://www.hung-art.hu/vezetes/aquila_h.html Festők és szobrászok]
* Németh Zsolt: A veleméri Szentháromság-templom. Pannon Gyöngyszemek; sorozatszerkesztő: Boda László. B.K.L. Kiadó, Szombathely. {{ISBN|978 963 7334 32 0}} {{ISSN|1788-0300}} p. 3.
* [[Surján László]]: ''[http://chartaxxi.eu/kozep-europaisagunk-gyokereirol-johannes-aquila/ Közép-európaiságunk gyökereiről: Johannes Aquila]'' (Charta XXI., 2014. augusztus 25.)
{{commonscat|Janez Aquila}}
| |||