„Nagypéntek” változatai közötti eltérés

a
(nagyon érdekes elmélet, de a forrásról nem tudom, hogy mennyire elfogadható, a szöveg formázatlan és mérsékelten enciklopédikus. a vitalapon nyitok megbeszélést.)
[[Kép:St.Martin-Karfreitag36.JPG|jobbra|bélyegkép|Nagypéntek, a feszület az oltár elé helyezve, [[Tannheim]], [[Baden-Württemberg]], [[Németország]]]]
[[Kép:Tabernakel am Karfreitag.jpg|jobbra|bélyegkép|Nagypénteken a papság és a segítők az üres oltárszekrény ([[tabernákulum]]) előtt arcra borulnak]]
Nagypénteken a [[római katolikus egyház]]ban nem mutatnak be teljes [[szentmise|szentmisét]], mert a katolikus hagyomány szerint ezen a napon maga [[Jézus]], az örök főpap mutatja be az áldozatot. A nagypénteki szertartásból ennek megfelelően az [[Konszekráció|átváltoztatás (konszekráció)]] kimarad, csak igeliturgia<ref>[http://www.labjegyzetek.com/kezd337lap/igeliturgia-vs-szentmise ​Igeliturgia és szentmise: nincs különbség?], labjegyzetek.com</ref> van, áldoztatással. Erre utal a nagypénteki szertartástszertartás elterjedt elnevezése a ''csonka mise'' is.{{refhely|MKL, csonka mise}}
 
A pap a szertartást piros öltözékben végzi – a piros a [[vértanú|vértanúság]] liturgikus színe. A papság és a segítők teljes csendben vonulnak be a templomba, s az üres oltárszekrény ([[tabernákulum]]) előtt arcra borulnak. Ezt követi az igeliturgia: az olvasmány Isten szenvedő szolgájáról szól, majd a szentlecke után [[János evangéliuma|János evangéliumából]] olvassák fel vagy éneklik el Jézus szenvedéstörténetét, a [[passió]]t. Ezután következnek ünnepélyes formában az egyetemes könyörgések. Majd körmenetben behozzák a keresztet, amely előtt tisztelegve minden hívő kifejezheti háláját és imádatát a megfeszített Krisztus iránt. Az igeliturgiát áldoztatás követi, a [[nagycsütörtök]]i misén konszekrált kenyérrel. A szertartást egyszerű könyörgés zárja, nincs áldás, nincs elbocsátás.