„Nagykér” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
1 forrás archiválása és 0 megjelölése halott linkként. #IABot (v2.0beta14)
41. sor:
Már a [[11. század]]ban állt [[Szent Kelemen]] tiszteletére szentelt temploma, mely a tatárjárás idején pusztulhatott el. A települést [[1113]]-ban [[Kálmán magyar király|Könyves Kálmán]] király oklevelében ''Keer'' néven említik először. [[1156]]-ban ''Ker'', [[1222]]-ben ''Ker'', [[1269]]-ben ''Keer'' alakban említik az oklevelek. Neve a magyar ''Kér'' törzsnévből származik, amelynek szállásterülete lehetett. Első birtokosa a zobori bencés apátság volt. A települést és templomát a [[tatárjárás]] elpusztította, de [[1332]]-ben már állt az új templom. [[1349]]-től a falu az [[esztergom]]i érsekség birtoka,<ref>Knauz: Mon. Strig. III; Follajtár Ernő 1934: A zobori bencés apátság története. Nemzeti Kultúra II, 93.</ref> mely egy részét [[egyházi nemes]]eknek adta.
 
Az esztergomi érsekség birtokán 1597-ben végeztek kárfelmérést.<ref>[https://archives.hungaricana.hu/hu/urbarium/view/hu_mnl_ol_e156_a_fasc045_no028/?document=1&pg=36&bbox=-1645%2C-3279%2C3829%2C7 UC 45:28, pag. 16b]</ref> A [[17. század]] elejétől gyors fejlődésen ment keresztül, kiváltságokat és vásártartási jogot kapott. 1631-ben a Cétény vize erősen megáradt, ezért a katonaság más szállást keresett, például Berencsen, Köpösdön és Mocsonokon.<ref>[[Jedlicska Pál]] (szerk.) 1910: [http://digitalia.lib.pte.hu/books/jedlicska-pal-eredeti-reszletek-grof-pelffy-csalad-okmanytarahoz-1401-1653-1910/web/index.php?page=b093&wpid=2235 Eredeti részletek a gróf Pálffy-család okmánytárához 1401–1653 s gróf Pálffyak életrajzi vázlatai. Budapest. 93 No. 175.] {{Wayback|url=http://digitalia.lib.pte.hu/books/jedlicska-pal-eredeti-reszletek-grof-pelffy-csalad-okmanytarahoz-1401-1653-1910/web/index.php?page=b093&wpid=2235 |date=20150509023119 }}; Vadas András 2011: Árvizek a kora újkori Magyar Királyságban. In: Micae Mediaevales - Tanulmányok a középkori Magyarországról és Európáról. Budapest.</ref> 1632 januárjában a török a környékével együtt feldúlta.<ref>[[Hanuy Ferenc]] 1911: Pázmány Péter bíbornok, esztergomi érsek, Magyarország prímása összegyüjtött levelei II. Budapest, 233-234 No. 703.</ref> [[1663]] és [[1685]] között török uralom alatt állt. Lakói közül sokan elmenekültek, mások elestek. A török kiűzése után megkezdődött újratelepítése, azonban korábbi kiváltságait már nem kapta vissza. [[1690]]-ben, 5 évvel a török kiűzése után 320-an lakták.
 
[[1720]]-ban 25 adózó háztartása volt. 1784-ben a Konszky család szerzett egyházi nemesi adományt a faluban.<ref>[[Verebélyi szék|SAP]], 52. doboz, No. 8. Vö. Kempelen: Konszky.</ref> [[1787]]-ben 174 ház állt a községben. Lakói mezőgazdasággal, szőlőtermesztéssel, állattartással foglalkoztak. 1816-ból ismert a Nagykér melletti Nyitra szakasz folyószabályozási térképe, melyen vizimalom is látható.<ref>{{Cite web |url=http://mol.arcanum.hu/terkep/opt/a121112htm?v=pdf&a=start |title=Archivált másolat |accessdate=2014-10-26 |archiveurl=https://web.archive.org/web/20141226125207/http://mol.arcanum.hu/terkep/opt/a121112htm?v=pdf&a=start |archivedate=2014-12-26 }}</ref> 1884-ben [[Simor János]] érsek 50 forintot adományozott a tűzoltóegyletnek.<ref>1886 Simor Album. Esztergom, 240.</ref> [[Wittelsbach Erzsébet magyar királyné|Erzsébet királyné]] halála után emlékére a faluban 130 nyárfát ültettek.<ref>1899 Erzsébet királyné emlékfái. Budapest, 155.</ref>
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Nagykér