„Népi műemlékegyüttes (Szalafő-Pityerszer)” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló
Címkék: Mobilról szerkesztett Mobil web szerkesztés
a link
5. sor:
== A szeres településforma, kialakulása és fejlődése ==
[[Kép:Őrség Pityerszer.jpg|280px|balra|bélyegkép|Gazdasági épület ([[Kástu]]) az őrségi skanzenben]]
Az itteni településformák közül a '''szeres település''' érdemli meg a legtüzetesebb megszemlélést. A őrségi szeres település forma megóvása érdekében a Vas Megyei Múzeumok Igazgatósága [[1970]]-ben Szalafő-Pityerszeren 3 [[porta|portát]] vásárolt meg 10 épülettel 3926 [[négyszögöl]] területtel, a hozzátartozó [[gyümölcsös]]sel és 2 db vízgyűjtő [[tóka ˙(Őrség)|tókával]] együtt. A cél az volt, hogy a helyszínen helyreállított és az eredeti funkciónak megfelelően berendezett szabadtéri néprajzi múzeum jöjjön létre. Ezzel a több épületre, műemlékegyüttesre kiterjedő helyszíni megőrzési móddal [[Vas megye]] országosan követendő példát mutatott.
 
A szűkebb értelemben vett Őrséghez 18 település tartozik. Az egykori őrtállók a dombok tetején, erdei irtásokon alakították ki a telephelyeiket, amelyekből létre jöttek a későbbi időkben a szerek. Ezek egymástól több kilométerre fekszenek egymástól. Az őrségi települések többsége 2-4 szerből áll. [[Szalafő]] 7, [[Őriszentpéter]] pedig 8 szeren épült ki.
30. sor:
{{Bővebben|kástu}}
 
Az emeletes kástu mellett kertelt vízgyüjtővízgyűjtő '''[[tóka''' (Őrség)|tóka]] található. E porta tartozéka a pajta amely a [[20. század]] elején épült. Az egyszerű pajta hosszanti oldalain, egy-egy kétszárnyú kapu tette lehetővé a [[szekér|szekerek]] átjárását. A kástu felőli kiskapu mellett személybejáróként szolgáló kis ajtó is látható.
 
=== A 2. számú porta érdekességei ===