„Alekszandr Nyikolajevics Szkrjabin” változatai közötti eltérés

Szkrjabin műveinek stílusára kezdetben főleg [[Frédéric Chopin|Chopin]] hatott. Sajátos életszemlélete, a misztikus tanok iránti érdeklődés, majd azok hirdetése egyre jobban kihatottak zeneszerzői tevékenységére, egyre bonyolultabbá tették darabjait. Hozzájárult még ehhez, hogy Szkrjabinnak ''[[szinesztézia|szinesztéziája]]'' volt, aminek következményeként a hangokhoz színek és fények társultak számára: minden hangnak megfelelt egy konkrét szín, vagy színárnyalat. Ezeket a megfelelőségeket színkörökben és a zongorabillentyűk színezésével szokás ábrázolni. „Stílusát a szélsőséges kromaticizmus jellemzi. ''Désir'' című zongoradarabjában eljut a politonalitás és az atonalitás határáig. … Akkordjait inkább kvartok, semmint tercek sorozatából építi. ''Prometheus'' című zenekari művének (1908) misztikus akkordja a ''c-fisz-b-e-a-d'' hangokból áll.”<ref>{{ZeneLex|23|456}}</ref> Egyfajta művészeti univerzalizmusra törekedett, de a tervezett szintézist, a ''Misztérium''ot – talán korai halála miatt – nem tudta megvalósítani. Ezt feljegyzései alapján [[Alexandr NemtinPavlovics Nyemtyin|Alexandr Nyemtyin]] (1936–1999) próbálta elkészíteni.