Főmenü megnyitása

Módosítások

a
Hadtudomány egyértelműsítése (WP:BÜ), apróbb javítások
}}
 
'''III. Habsburg Ferdinánd''' (ismert még mint '''III. Ausztriai Ferdinánd''', {{németül|Ferdinand III. von Österreich}}, {{csehül|Ferdinand III. Habsburský}}, {{horvátul|Ferdinand III. Austrijski}}; [[Graz]], [[Habsburg Birodalom]], 1608. július 13. – [[Bécs]], [[Habsburg Birodalom]], 1657. április 2.), a [[Habsburg-ház]]ból származó osztrák [[főherceg]], aki 1637-től [[Nyugati császárok listája|német-római császár]], [[Német királyok listája|német]], [[Magyarország uralkodóinak listája|magyar]] és [[Csehország uralkodóinak listája|cseh király]], valamint '''IV. Ferdinánd''' néven [[Ausztria uralkodó hercegeinek és főhercegeinek listája|Ausztria uralkodó főhercege]] 1657-es haláláig.
 
Ferdinánd 1608-ban született [[II. Ferdinánd magyar király|II. Ferdinánd császár]] és [[Mária Anna bajor hercegnő (1574–1616)|Bajorországi Mária Anna]] gyermekeként. A kortárs leírások alapján Ferdinánd személyisége tekintélyt parancsoló és béketűrő volt. Hét nyelven is beszélt, köztük [[Német nyelv|németül]], [[Latin nyelv|latinul]], [[Spanyol nyelv|spanyolul]], [[Olasz nyelv|olaszul]], [[Francia nyelv|franciául]], [[Cseh nyelv|csehül]] és [[Magyar nyelv|magyarul]]. Nem örökölte apja vallási fanatizmusát, a béke érdekében hajlandó volt teret engedni a [[Protestantizmus|protestánsoknak]] is. Érdekelték a [[természettudomány]]ok és a [[művészet]], 1657-ben egy olasz irodalmi akadémiát is alapított [[Bécs]]ben. A legnagyobb szenvedélye a [[zene]] volt, ő maga is [[Zeneszerző|komponált]]. Ferdinánd háromszor nősült, házastársai [[Habsburg Mária Anna magyar királyné|Habsburg Mária Anna spanyol és portugál infánsnő]], [[Habsburg–Tiroli Mária Leopoldina magyar királyné|Habsburg–Tiroli Mária Leopoldina főhercegnő]] és [[Gonzaga Eleonóra magyar királyné (1630–1686)|Gonzaga Eleonóra Magdolna mantovai hercegnő]] voltak. Gyermekei között van [[III. Ferdinánd magyar király#Házasságai és gyermekei|többek közt]] a későbbi [[I. Lipót magyar király|I. Lipót német-római császár]], továbbá [[Habsburg Mária Anna spanyol királyné|Mária Anna spanyol királyné]], [[Habsburg Eleonóra lengyel királyné|Eleonóra lengyel királyné]] és [[Habsburg Mária Anna Jozefa főhercegnő|Mária Anna Jozefa pfalzi választófejedelemné]] is.
[[1608]]. [[július 13.|július 13-án]] [[Graz]]ban született [[II. Ferdinánd magyar király|II. Ferdinánd]] német–római császár, magyar és cseh király, és [[Mária Anna bajor hercegnő (1574–1616)|Mária Anna bajor hercegnő]] (1574–1616) harmadszülött fiaként. Heten voltak testvérek, de a két bátyja korai halála után ő lett a trónörökös.
 
Ferdinánd szinte mindenben, külsőleg és belsőleg egyaránt különbözött apjától. Magas termetű, de vékony testalkatú volt, fekete haja és sötét, rendkívüli kifejezőerejű szemei éles kontrasztban álltak sápadt arcával. Gyermekként igen törékeny, sőt gyenge volt, ami miatt rendszeres testedzéssel kellett testét erősíteni. [[Hadtudomány (fogalom)|Hadtudomány]]okra udvarmestere, Thun lovag tanította; a vallási és gazdasági ismereteket természetesen apja lelki vezetőitől, a [[Jézus Társasága|jezsuitáktól]] sajátította el, akiket egyébként meglepő módon nem kedvelt. Ennek ellenére ő is az [[ellenreformáció]] híve volt, de II. Ferdinándnál jóval kompromisszumkészebbnek mutatkozott. Apja jól felkészítette az uralkodásra, mivel III. Ferdinánd kiválóan képzett volt a földrajzban, történelemben, diplomáciában és államtudományban. Emellett tehetséges zeneszerző és költő is volt. Róla írták azt, hogy „''jogarát a kard és a lant fogta közre''”. Apja már fiatalon bevonta az államügyek intézésébe, ő rejtjelezte a jelentéseket.
 
[[1625]]. [[december 8.|december 8-án]] [[Pázmány Péter]] [[esztergomi érsek]] a [[sopron]]i [[ferencesek|ferences]] templomban („[[Kecske-templom]]”) [[Magyarország uralkodóinak listája|Magyarország királyává]] koronázta ([[Pozsony]]ban [[pestis]]járvány volt), [[1627]]. [[november 27.|november 27-én]] pedig a [[Csehország uralkodóinak listája|cseh trónt]] is elfoglalhatta. Az [[1630]]. évi birodalmi gyűlésen nem szavazták meg trónutódlását, csak [[1636]] decemberében, két hónappal apja halála előtt koronázták német–római királlyá.
475 068

szerkesztés