„Kápolnai Pauer István” változatai közötti eltérés

'''Kápolnai Pauer István''' ([[Pest (történelmi település)|Pest]], [[1833]]. [[augusztus 19.]] – [[Budapest]], [[1896]]. [[február 18.]]) katonatiszt, hadtudós, hadtörténész, a [[Magyar Tudományos Akadémia]] levelező tagja. A [[1848–49-es forradalom és szabadságharc|szabadságharc]] küzdelmeit követően harcolt az 1859-es [[szárd–francia–osztrák háború]]ban, majd az 1860-as évek [[Giuseppe Garibaldi|Garibaldi]] vezette [[olaszország]]i hadjárataiban. Az 1860-as–1880-as években a magyar [[Hadtudomány (fogalom)|hadtudomány]] meghatározó jelentőségű alakja volt.

Katonatiszti és katonapedagógusi pályája mellett az 1860-as években bontakozott ki tudományos munkássága. Élharcosa volt a magyar katonai [[szaknyelv|műnyelv]] fejlesztésének, a magyar nyelvű [[Hadtudomány (fogalom)|hadtudomány]]i szakirodalom megalapozásának. A [[hadászat]] legkülönfélébb kérdéseivel foglalkozott, de kiemelt figyelmet szentelt a harcászat tereptani, katonai földrajzi vonatkozásainak. 1867-ben megjelent, nagy jelentőségű hadászati monográfiájában kidolgozta a földrajzi környezet, domborzat, népesség, közlekedési és gazdasági infrastruktúra figyelembevételével megválasztandó védelmi és támadási hadműveletek körét, meghatározta a kialakítandó [[hadászati vonal]] sajátosságait. Behatóan foglalkozott a harcoló alakulatok anyagi eszközökkel való ellátásának ([[hadtáp]]) szervezési, logisztikai kérdéseivel. Áttekintette és elemezte az európai haderők [[szolgálati szabályzat]]ait, s személyesen is hozzájárult a magyar honvédség szolgálati szabályzatának kidolgozásához.