„I. Mária skót királynő” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
→Élete: Nyelvtani javítás Címkék: Mobilról szerkesztett Mobilalkalmazás-szerkesztés Android-alkalmazás-szerkesztés |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
70. sor:
[[V. Jakab skót király]] és [[Lotaringiai Mária skót királyné|Lotaringiai Mária hercegnő]] ''(Marie de Guise)'' leányaként született. Egyhetes sem volt, amikor apja 1542. [[december 14.|december 14-én]] az angolokkal folytatott [[Solway Moss]]-i csatában elesett, s Mária a trónra került. Az [[Anglia|angolok]], akik már régen fennhatóságuk alá akarták vonni [[Skócia|Skóciát]], [[VIII. Henrik angol király|VIII. Henrik]] fiát, [[VI. Eduárd angol király|VI. Eduárdot]] akarták Stuart Mária férjévé tenni. Skóciának azonban nem volt hasznára az angol terv, ezért a skótok franciabarát politikába kezdtek. Mária hatéves korában a [[Franciaország|francia]] király, [[II. Henrik francia király|II. Henrik]] udvarába került, ahol [[reneszánsz]] nevelésben részesült. Tizenhat éves korában, [[1558]]-ban a később [[II. Ferenc francia király|II. Ferenc]] néven király, az ugyancsak tizenhat esztendős trónörökös felesége lett, ezzel a Skócia és Franciaország közötti dinasztikus kapcsolat megköttetett. Férje egy év elteltével, [[1559]]-ben a trónra lépett, de másfél évvel később bekövetkező korai halála után, [[1561]]-ben Mária visszatért Skóciába.
Hazájában nem fogadta béke, katolikus vallása miatt rendszeres támadásokat kellett elviselnie a skóciai [[protestantizmus|protestánsok]] részéről, s a skót főurak egy bizonyos köre késznek mutatkozott a Mária-ellenes összeesküvésre. Ugyanakkor az állami kincstár is szűkösnek bizonyult a kormányzati célok végrehajtására. A nehézségeket tetézte, hogy Mária [[1565]]-ben házasságra lépett egyik közeli rokonával, Darnley urával, azaz [[Stuart Henrik címzetes skót király|Stuart Henrikkel]]. A frigy azonban nem bizonyult tartósnak, Darnley ugyanis társuralkodó szeretett volna lenni, s céljai elérése érdekében [[1566]]-ban megölette hitvese, a királynő titkárát, [[David Rizzio|David Rizziót]]. [[1567]]-ben, a [[február 10.|február 10-ére]] virradó éjszaka [[James Hepburn Bothwell|Bothwell]] és Morton
Eddigre a skótok elégedetlensége forrpontra jutott. Polgárháború tört ki és [[1567]] júniusában Mária a felkelők kezére jutott, akik kényszerítették, hogy trónjáról lemondjon fia, a kiskorú [[I. Jakab angol király|Jakab]] javára. A következő évben, [[1568]]-ban Angliába menekült és unokatestvérétől, [[I. Erzsébet angol királynő|I. Erzsébettől]] kért segítséget, egyúttal menedéket. Erzsébet azonban nemcsak hogy megtagadta a segítségét, de érdekből szigorú őrizet alatt tartotta Máriát a vidéki Fotheringay-kastélyban. Nem támogathatta Mária terveit, mert ezzel Skócia haragját váltotta volna ki; Franciaországba sem engedhette, mert akkor az esetleges francia segítség az angol trónt is fenyegette volna; ugyanakkor szabadságát is el kellett vennie, nehogy Erzsébet katolikus ellenzékének vezéralakja legyen.
| |||