„Harkány” változatai közötti eltérés

A mediterrán jellegű enyhe éghajlat, a tiszta levegő télen-nyáron biztosítja a gyógyulást. [https://web.archive.org/web/20160624133857/http://www.harkanyfurdo.hu/hu Termálfürdő] területe mellett platánfákkal övezett, hatalmas kiterjedésű és gondozott virágszigetekkel, rózsakerttel is rendelkező parkot létesítettek, amely már lassan száz éve vonzza az idelátogatók nagy számát. A turizmust pártfogoló vasúti tömegközlekedés [[1928]]-tól naponta öt pár vonatszerelvényen hozta és vitte [[Pécs]] vasútállomásról az érdeklődőket, és gyógyulni vágyókat. [[1927]]-ben az itt megrendezett nemzetközi orvosi vándorgyűlés résztvevői nagy elismeréssel szóltak előadásaikban a fürdő gyógyforrásairól, amely lassan [http://harkanykorhaz.hu/ szak-orvosi] körökben is elfogadottá tette a termálfürdő hírnevét. A fürdőigazgatóság az 1920-as évektől fogva szerződéseket kötött a nagyobb hazai, és több külhoni egészség- és társadalombiztosító társasággal, akiknek tagsága kedvezményesen vehette igénybe a fürdő valamennyi szolgáltatását.

Az eleinte állandó szállás gondokkal küzdő városban a gondok enyhítésére a város vezetősége komoly lépéseket tett a kezdetektől fogva. [[1930]]-ra épült meg az akkor Gróf Benyovszky nevére keresztelt fürdőtelepi szálló 65 szobával, s még [[1928]]-ban megkezdték 50 holdnyi terület villakertekre parcellázását is, közvetlenül a nagy parkterület közelében, amely villák sokaságába nyerhettek egyéni elhelyezést később az ide utazók.<ref>Harkány gyógyfürdő - Az 50 éves Pesti Hírlap jubileumi albuma 1928., / 848-849 oldal</ref>

[[1977]]. [[április 1.|április 1-jén]] hozzácsatolták a 2&nbsp;km-re északnyugatra lévő [[Terehegy]] községet. (A két település majdnem egybeépült azóta, a 2&nbsp;km a településközpontok közti távolság.)<br>[[1999]]. [[július 1.|július 1-jén]] kapott [[város]]i rangot.