„Gajdán Imre” változatai közötti eltérés

→‎Élete: adatok még
(adatok még)
(→‎Élete: adatok még)
 
==Élete==
1935-ban Kunhegyesen született. Apja napszámos volt, majd 1945 után géplakatos lett; anyját 8 évesen elvesztette. Az általános iskola elvégzése után a kunhegyesi Lenin Tsz-ben kezdett dolgozni, majd a Magasépítő Vállalat segédmunkása lett, illetve az óbudai hajógyárban hegesztő szakmát tanult. 1955-ben vonultatták be katonai szolgálata letöltésére. 1956 októberében a karhatalomnál szolgált, így jelen volt október 23-án a Magyar Rádió védelménél, majd a Köztársaság térre vezényelték, a pártház védelmére.
1935-ben született. Sírfelirata alapján rendőrként tevékenykedett, akinek a legmagasabb rendfokozata alhadnagy volt. [[1956]]. [[október 30.|október 30-án]] halt meg [[Budapest]]en, [[a Köztársaság téri pártház ostroma]] során, az ostrom áldozatául esett 23 (más adat szerint 25) személy – pártmunkások, [[Államvédelmi Hatóság|ÁVH]]-sok és rendőrök – egyikeként. Feltehetőleg a pártházat védő egyenruhás őrség egyik tagja volt, akit a forradalmárok – a társaival együtt – lefegyvereztek és kikísértek az épületből a térre. Későbbi sorsa és halálának mikéntje nem egyértelmű, mert ebben még az ostrom eseménysorának legelhivatottabb kutatói sincsenek azonos állásponton.
 
1935-ben született. Sírfelirata alapján rendőrként tevékenykedett, akinek a legmagasabb rendfokozata alhadnagy volt. [[1956]]. [[október 30.|október 30-án]] halt meg [[Budapest]]en, [[a Köztársaság téri pártház ostroma]] során, az ostrom áldozatául esett 23 (más adat szerint 25) személy – pártmunkások, [[Államvédelmi Hatóság|ÁVH]]-sok és rendőrök – egyikeként. Feltehetőleg a pártházat védő egyenruhás őrség egyik tagja volt, akit a forradalmárok – a társaival együtt – lefegyvereztek és kikísértek az épületből a térre. Későbbi sorsa és halálának mikéntje nem egyértelmű, mert ebben még az ostrom eseménysorának legelhivatottabb kutatói sincsenek azonos állásponton.
 
[[Gosztonyi Péter]], [[Gyurkó László (író)|Gyurkó László]] és [[Horváth Miklós (történész)|Horváth Miklós]] sem tartották foglyoknak a térre ekkor kikísért karhatalmistákat, hanem úgy tekintették, hogy dezertáltak, szökésnek minősíthető, hogy elhagyták a pártházat. (Ezt erősítheti az is, hogy közülük a forradalmat túlélők vallomásait nem rögzítették, vagy ha mégis, az nem került bele az ostrom 1956 utáni, a szocialista történetírás által „kanonizált” históriájába.) [[Hollós Ervin]] ezzel szemben akként írta le az eseménysort, hogy szerinte a karhatalmistákat a forradalmárok túszként hurcolták ki a térre, és egy vagy több fegyveres fegyelmezetlensége miatt következhetett be a haláluk.