„Bogányi Gergely” változatai közötti eltérés

2015. január 20-án ismerhette meg a nyilvánosság az új típusú hangversenyzongorát a [[Budapest Music Center]]ben (BMC), és másnap [[a magyar kultúra napja|a magyar kultúra napjának]] előestéjén egy zártkörű gálán – [[Orbán Viktor]] miniszterelnök jelenlétében – debütált a [[Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem|Zeneakadémián]]. A bemutatón a készítők kiemelték, hogy a karbonkompozitból készült rezonáns (hangzófenék) ellenállóbb a környezet változó hatásaival szemben és tartósabb is, ami a modern hangszerek esetében elsődleges szempont. Az új anyag egyenletesebb hangzást és hangképet biztosít, ugyanakkor jelentősen megnövekedett lecsengési időt is, ami hozzájárul ahhoz, hogy a régi zongorák szép, barátságos hangzását idézve szólaljon meg. A gyártás során sikerült a XIX. század jeles magyar zongoraépítő Beregszászy Lajos örökségét is felhasználni (aki felfedezte, hogy a cselló domború hátához hasonlóan a zongora rezonánsa is továbbfejleszthető). A zongorába a legmodernebb – pár éve kifejlesztett – ún. agráf rendszert építették be, amely a játék közben megszabadítja a rezonátorlemezt a mintegy féltonnás mechanika terhétől. A zongorához kikísérletezett egyedi mechanikát az a németországi Louis Renner cég készíti és szállítja, amelyet 1882-ben alapítottak és ma a hangszerkészítés legmagasabb színvonalát képviseli. Formavilága is zenei indíttatású, nem csak szemet gyönyörködtető. A hangszer felfelé, de lefelé is szól: a lábaknak ugyanis akusztikus funkciójuk is van, hangvetőként a publikum felé terelik azt a hangmennyiséget, ami lefelé egyébként „elveszne”. A hagyományos három láb helyett alkalmazott két lábas struktúra ugyanakkor futurisztikus külsőt kölcsönöz a hangszernek.

 

 

== Hivatkozások ==