„Formula–1” változatai közötti eltérés

[[F1 1970-es Formula–1 világbajnokság|1970]]-től [[F1 1982-es Formula–1 világbajnokság|1982]]-ig az igen megbízható [[Ford Motor Company|Ford]]–[[Cosworth]] motor dominált, amellyel összesen 155 versenyt, valamint 12 egyéni világbajnoki címet szereztek. Egyedül a [[Scuderia Ferrari|Ferrari]] tudott vele versenyképes motort gyártani, amivel három világbajnoki címet értek el. A [[Maserati]], a [[Weslake]], a [[Honda F1|Honda]], a [[British Racing Motors|BRM]], és a [[Brabham]]–[[Alfa Romeo]] V12-es motorjaikkal mindössze néhány győzelmet tudott aratni.

Az 1970-es évek első világbajnoki címét [[Jochen Rindt]] posztumusz nyerte meg, miután az [[1970-es Formula–1 olasz nagydíj|1970-es olasz nagydíj]] időmérő edzésén halálos balesetet szenvedett.<ref>[http://www.motorsport-total.com/f1/db/results/year.php?y=1970 1970-es szezon végeredménye] motorsport-total.com</ref><ref>[http://www.formula.hu/magazin/evad-osszefoglalok/1970---jochen-rindt-a-posztumusz-vilagbajnok-eve-c1292.html Az 1970-es esztendő összefoglalója] formula.hu</ref> A következő években, [[F1 1971-es Formula–1 világbajnokság|1971]]-től [[F1 1974-es Formula–1 világbajnokság|1974]]-ig a skót [[Jackie Stewart]] és a brazil [[Emerson Fittipaldi]] felváltva nyerték a világbajnoki címeket.<ref>[http://www.motorsport-total.com/f1/db/results/year.php?y=1971 1971-es szezon végeredménye] motorsport-total.com</ref><ref>[http://www.motorsport-total.com/f1/db/results/year.php?y=1972 1972-es szezon végeredménye] motorsport-total.com</ref><ref>[http://www.motorsport-total.com/f1/db/results/year.php?y=1973 1973-as szezon végeredménye] motorsport-total.com</ref><ref>[http://www.motorsport-total.com/f1/db/results/year.php?y=1974 1974-es szezon végeredménye] motorsport-total.com</ref> Az évtized második felében a [[Scuderia Ferrari|Ferrari]] dominált. [[F1 1975-ös Formula–1 világbajnokság|1975]]-ben,<ref>[http://www.motorsport-total.com/f1/db/results/year.php?y=1975 1975-ös szezon végeredménye] motorsport-total.com</ref> [[F1 1976-os Formula–1 világbajnokság|1976]]-ban,<ref name="autogenerated1">[http://www.motorsport-total.com/f1/db/results/year.php?y=1976 1976-os szezon végeredménye] motorsport-total.com</ref> [[F1 1977-es Formula–1 világbajnokság|1977]]-ben<ref>[http://www.motorsport-total.com/f1/db/results/year.php?y=1977 1977-es szezon végeredménye] motorsport-total.com</ref> és [[F1 1979-es Formula–1 világbajnokság|1979]]-ben<ref>[http://www.motorsport-total.com/f1/db/results/year.php?y=1979 1979-es szezon végeredménye] motorsport-total.com</ref> megnyerte a konstruktőri világbajnokságot. 1975-ben és 1977-ben az osztrák [[Niki Lauda]] nyert világbajnoki címet. 1976-ban a brit [[James Hunt]],<ref name="autogenerated1" /> [[F1 1978-as Formula–1 világbajnokság|1978]]-ban az amerikai [[Mario Andretti]],<ref>[http://www.motorsport-total.com/f1/db/results/year.php?y=1978 1978-as szezon végeredménye] motorsport-total.com</ref> 1979-ben a dél-afrikai [[Jody Scheckter]] lett világbajnok.

Az 1970-es években kezdték átépíteni azokat a hosszú, történelmi pályákat, mint a 23&nbsp;km hosszú [[Nürburgring]] (Nordschleife), vagy a 14 kilométeres [[Circuit de Spa-Francorchamps|Spa-Franchochamps]]. Ezek a versenypályák nem voltak biztonságosak, mivel sok helyen hiányoztak a bukóterek, és keskeny volt az aszfaltcsík. Emellett sokáig tartott az is, mire kiértek a mentők egy baleset helyszínére. Több versenyző is meghalt ezeken a hosszú pályákon. Niki Lauda 1976-os súlyos balesete miatt helyezték át később a [[Formula–1 német nagydíj|német nagydíj]]at a [[Hockenheimring]]re. Az 1970-es évek végén, az 1980-as évek elején sok technikai újítás került a Formula–1-be. Mario Andretti világbajnoki címe után kerültek előtérbe a szívóhatású („Ground Effect”) autók, amelyek speciális alvázkiképzésükkel hatalmas leszorítóerőt generáltak, így sokkal nagyobb sebességet tudtak elérni a kanyarokban. Különleges konstrukciók is készültek ekkor, mint a [[Brabham BT46]], amely alváza alatt negatív légpárnát létesítettek azáltal, hogy egy ventilátorral kiszívták alóla a levegőt. Így még erősebb leszorítóerőt értek el. Említésre méltó a hatkerekű [[Tyrrell P34]], [[Jody Scheckter]] és [[Patrick Depailler]] autója az 1976-os és 1977-es szezonban, vagy az ikerkasznis Lotus 1981-ben.<ref>[http://f1vilag.hu/cikk/20080628/Szazlabuak_a_palyan_Tyrrell_P34_es_a_tobbiek_1_resz A Tyrrell hatkerekű autójának története]</ref> Ezeket a túlzásba vitt ötleteket hamar betiltották a Formula–1-ben.<ref>[http://f1gp.extra.hu/techhtms/techerdekessegek.html Különleges Formula–1-es autók] (f1gp.extra.hu)</ref> 1977-től vezette be a [[Renault F1|Renault]] a [[turbófeltöltő|turbómotorokat]]. Az első "turbós" győzelem 1979-ben született.<ref>[https://www.youtube.com/watch?v=BplWPco6REg&feature=related Német nyelvű videó a turbó korszakról a Formula–1-ben]</ref>