„Magnetométer” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Gépelési hibák javítása |
typo |
||
1. sor:
'''Magnetométer''' a [[geofizika]]i vizsgálatok és az [[űrkutatás]] egyik, a mágneses tér mérésére alkalmas alapműszere. Bár a mágneses tér érzékelésére számtalan módszer létezik, ezek többsége nem ad értékelhető eredményt. Amikor magnetométerek ről beszélünk, akkor ez alatt a nagy érzékenységű módszereket értjük.
Az okostelefonokba, mint például az [[iPhone]]-ba is építenek magnetométert digitális iránytű gyanánt, de az általuk szolgáltatott adat csak tájékoztató jellegű, kombinálva az aGPS és a térképadatokkal segítheti a felhasználót a tájékozódásban.<ref>{{cite web |url=http://szifon.com/2014/12/21/mire-jok-az-okostelefonok-szenzorai-valosideju-magneskovetes-iphone-nal/ |title=Mire jók az okostelefonok szenzorai – valós idejű mágneskövetés iPhone-nal |accessdate=2019-02-24 |author=H2CO3 |date=2014-12-21 |publisher=szifon.com |language=magyar}}</ref> A hall szenzorok már régóta használatban vannak, nagy mennyiségben gyártják az ipar számára, állandómágnesek,
Az elektronika elterjedése előtt használatosak voltak még az analóg elektromos
Az űrkutatásban a magnetométereket az égitestek által létrehozott, illetve a köztük levő [[világűr]]ben fellelhető mágneses terek mérésére használják.
A magnetométereknek két
* ''Skalár magnetométerek''. Ezek az erővonalak irányától
* ''Vektor magnetométerek''. Ezeket a műszereket elsősorban a navigációs rendszerek részeként használják, de használatos még kutató fúrások
Egy adott terület mágneses felmérése során legalább két műszert kell használni. Mivel a feltérképezés hosszú időt vesz igénybe, ami alatt a Föld
== Proton-precessziós magnetométer ==
27. sor:
[[File:DC SQUID.svg|thumb|200px|A SQUID érzékelő vázlata. Az áram <math>I</math> a két ágban kétfelé oszlik, <math>I_a</math>-ra és <math>I_b</math>-re. A két szupravezető darab Josephson átmenettel van egymástól elválasztva. A <math>\Phi</math> mágneses fluxust szimbolizálja.]]
A SQUID szenzor egy szupravezető alapú a quantum interferencia elvét hasznosító eszköz. Egy rendkívül érzékeny mágneses szenzor, mely széles dinamika tartományban működik. Érzékenysége elérheti az 5×10<sup>−18</sup> T-t is.<ref name=Ran04>{{cite web |url=http://einstein.stanford.edu/content/education/GP-B_T-Guide4-2008.pdf |last=Ran |first=Shannon K’doah |title=Gravity Probe B: Exploring Einstein's Universe with Gyroscopes |page=26 |accessdate=2019-02-24 |year=2004 |publisher=[[NASA]] |language=angol}}</ref>
[[File:IV curve.jpg|thumb|Balra: A SQUID szenzor
Felépítését tekintve egy
A SQUID szenzoron konstans áramot átfolyatva, a kapcsain mérhető feszültség a belsejében mérhető mágneses fluxus függvénye. A fluxus és a kimeneti feszültség közti kapcsolat nem lineáris, hanem a fluxus növekedésével a feszültség periódikusan hol növekszik, hol pedig csökken. Ebből adódik az érzékenysége, mert kis fluxusváltozás nagy kimeneti jelváltozást idéz elő. Egyben ez hátrányt is jelent, ha nem változást, hanem abszolút érteket akarunk mérni, de erre is léteznek méréstechnikai trükkök. A két azonos kimeneti feszültség közti
Annak ellenére, hogy a szupravezetők komoly hűtést igényelnek, a SQUID magnetométerekből nem csak laboratóriumi, hanem terepi változat is létezik. A komoly hűtés azt jelenti, hogy a szenzorhoz használt nióbium 9,26 K hőmérséklet alatt válik szupravezetővé,<ref name=m>{{Cite journal | doi = 10.1103/RevModPhys.35.1| title = Superconductivity| journal = Reviews of Modern Physics| volume = 35| pages = 1| year = 1963| last = Matthias| first = B. T.| coauthors =Geballe, T. H., Compton, V. B.}}</ref><ref name=e>{{Cite journal | doi = 10.1103/RevModPhys.26.277| title = Superconducting Elements| journal = Reviews of Modern Physics| volume = 26| issue = 3| pages = 277| year = 1954| last = Eisenstein | first = J.}}</ref> azaz folyékony héliumos hűtésre van szükségük, sőt még az úgynevezett magashőmérsékletű szenzorokat is folyékony nitrogénnel kell hűteni.
|