„Horvát István (történész)” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Visszavontam az utolsó  változtatást (GéKI), visszaállítva Szilas szerkesztésére: Többször megbeszélt dolog.
GéKI (vitalap | szerkesztései)
Visszavontam Ulrich von Lichtenstein (vita) szerkesztését (oldid: 21194294)
Címke: Visszavonás
82. sor:
== Horvát István és a „Habsburg–ármány”- legenda eredetének kapcsolata ==
 
Az MTA Kommunikációs Osztálya szerkesztésében megjelenő honlap (www.tudomany.hu) őstörténeti cikksorozatának első részében, a [[Klima László]] nyelvész által jegyzett cikkben, az a Horváttal kapcsolatbankapcsolatos annyiállítás szerepeljelent meg, hogy: „...Nálanála jelenik meg először az a gondolat, hogy a finnekkel és a lappokkal való rokonságot a németek akarják a magyarokra erőltetni”,<ref>[https://tudomany.hu/cikkek/magyar-ostortenet-honnan-hova-108813 ''Magyar őstörténet – honnan hová?'' (2018)]</ref> viszont továbbra sem nyert tudományos igazolást Klima azon felvetése, hogy Horvát István lenne a a Habsburgok és a finnugristák ármánykodásáról szóló városi legenda szerzője.
A tudományos ismeretterjesztő irodalomban megjelent egy feltételezés,<ref>[https://www.nyest.hu/renhirek/a-ketfeju-sas-es-a-renszarvas-baratsaga ''A kétfejű sas és a rénszarvas titkos barátsága'' (2014)]</ref> hogy Horvát István lehetett a [[Habsburg-dinasztia]] és a [[finnugor nyelvrokonság]]ot hírdető tudósok összeesküvéséről szóló [[városi legenda]] forrása: „Jelenlegi ismereteink szerint a Habsburgok és a finnugristák bűnös összefonódásáról szóló városi legendát először Adolf Buchheim osztrák emigráns írta le 1850-ben. Hunfalvy és Budenz neve csak később került bele a történetbe. A legenda eredeti változata valószínűleg Horvát Istvántól, vagy egykori tanítványaitól származik. Kéziratos hagyatékának áttanulmányozásával talán igazolni lehetne, hogy elsőként ő is írta le. Vagyis ezt a mesét egy igaz magyar hazafi találta ki, csak éppen nem tudta, hogy mit beszél.”
 
Bár Horvát főművébenfő művének – ''Rajzolatok a magyar nemzet legrégiebb történeteiből'' (1825)<ref>„''Hát azt nem tanúljuk-e Saxo Grammaticus fontos soraiból, hogy a meggyőzetett Kúnok Lapponiába és Estoniába is által tétettek? Innend lehet megfejteni azokat, a’mik a’ Lapplandi, Finnlandi, Esthlandi Nyelvekben egyeznek a’ Magyar Nyelvvel, nem pedig azt következtetni, a’mit héába kiáltozott Schlözer, és utána sok majom Magyar, hogy a’ Magyarok Finnus Nemzetségből eredtek.''” Rajzolatok, 43. o.</ref><ref>August Ludwig von Schlözer (1735–1809) német történész.</ref> – apropóját Schlözer 1797-re elkészült ''Kritische Sammlungen zur Geschichte der Deutschen in Siebenbürgen'' című munkája adta, és abban némi Schlözer ellenesség valóban kiolvasható, az a megállapítás azonban nem szerepel benne, hogy a Habsburgok akarják ráerőltetni a magyarságra a finnekkel, észtekkel való rokonságot, így ebből nem igazolható, hogy a történész lenne a városi legenda forrása.
 
AAz MTA cikk egy olyan tudományos ismeretterjesztő irodalombanblogon megjelent egybejegyzésre is utal, ( @zegernyei jegyzi ) amelyen szintén megjelenik a feltételezés, hogy <ref>[https://www.nyest.hu/renhirek/a-ketfeju-sas-es-a-renszarvas-baratsaga ''A kétfejű sas és a rénszarvas titkos barátsága'' (2014)]</ref> hogy Horvát István lehetett a [[Habsburg-dinasztia]] és a [[finnugor nyelvrokonság]]ot hírdetőhirdető tudósok összeesküvéséről szóló [[városi legenda]] forrása: „Jelenlegi ismereteink szerint a Habsburgok és a finnugristák bűnös összefonódásáról szóló városi legendát először Adolf Buchheim osztrák emigráns írta le 1850-ben. Hunfalvy és Budenz neve csak később került bele a történetbe. A legenda eredeti változata valószínűleg Horvát Istvántól, vagy egykori tanítványaitól származik. Kéziratos hagyatékának áttanulmányozásával talán igazolni lehetne, hogy elsőként ő is írta le. Vagyis ezt a mesét egy igaz magyar hazafi találta ki, csak éppen nem tudta, hogy mit beszél.”
Az MTA Kommunikációs Osztálya szerkesztésében megjelenő honlap (www.tudomany.hu) őstörténeti cikksorozatának első részében, a [[Klima László]] nyelvész által jegyzett cikkben Horváttal kapcsolatban annyi szerepel, hogy: „...Nála jelenik meg először az a gondolat, hogy a finnekkel és a lappokkal való rokonságot a németek akarják a magyarokra erőltetni”,<ref>[https://tudomany.hu/cikkek/magyar-ostortenet-honnan-hova-108813 ''Magyar őstörténet – honnan hová?'' (2018)]</ref> viszont továbbra sem nyert tudományos igazolást Klima azon felvetése, hogy Horvát István lenne a a Habsburgok és a finnugristák ármánykodásáról szóló városi legenda szerzője.
 
Mivel azonban az ismeretterjesztő blog cikke is csak egy feltételezést fogalmaz meg, így tehát továbbra sem nyert tudományos igazolást Klima azon felvetése, hogy Horvát István lenne a a Habsburgok és a finnugristák ármánykodásáról szóló városi legenda szerzője.
Horvát könyvének apropóját Schlözer 1797-re elkészült ''Kritische Sammlungen zur Geschichte der Deutschen in Siebenbürgen'' című munkája adta.
 
==Munkái==