„Münster-völgy” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
23. sor:
A müstairi kolostor archeológiai kutatásai során egy 'bronzkori cölöpház' maradványaira találtak, valamint 'római-kori' településnyomokra is, ami a térség ős/ó-kori lakottságát igazolja. A völgy szigorúan vett története azonban csak a 8. század második felétől, a münstairi kolostor létesítésétől számítható, aztán ezt követően a középkori történelem során a Münster-völgy (Val Müsair) dinamikusan fejlődött tovább.
 
''Santa Maria in Silvaplana '',1170-ben egy újabb településként tűnik fel a völgyben, saját kápolnájával, (ma: Santa Maria Val Müstair) és templomával, (a mai Veiler Sielva). 1230 körül ugyanitt létesült egy hegyvidéki menedékház is. Santa Mariában a közigazgatást 1290–ben a korabeli források kommunaként (önkormányzati közösség) jegyzik. Az [[Ofen-hágó]] (Ofenpaß, vagy [[Pass dal Fuorn]]): 2149 m) vonaláig terjedő völgy virágzása töretlen volt (ebben az időben a völgy felett a Chur-i püspök gyakorolt felügyeletet). Az innen induló, déli [[Valtelina]] (Veltlin)-be, [[Bormio]] felé, az [[Umbrailpaß]]-(Umbrail-hágó: (2501 m) kiépítése már a Stilfser-Joch kiépítése előtt is fontos stratégiai útnak számított, mivel az Engadin felé biztosított kapcsolatot, s ez tovább növelte a völgy és az itteni település(ek) jelentőségét.
 
A 14. századtól a völgy felső részén bányászat folyt. Az 1367-ben létrejött templomosszövetségen ([[Gotteshausbundes]]) belül, az Oberes (Felő-) Vintsgau településeit magába foglaló völgyet hivatalosan 'Obcalven'-nek, a másik felét 'Untercalven'-nek nevezték. A közigazgatási központi hely (a magyar szóhasználat ezt "hites hely"-nek nevezte, ahol hitelesített jogi írások, szerződések, bíráskodások, iratok készültek) Müstair volt.
 
Az 1499. évi 'Calveni Csata' előtt és alatt a völgyet az osztrák csapatok feldúlták és kirabolták. A felső völgy öt településén a 'reformáció' meglehetősen korán megerősödött, az új hitet 1530 körül vették fel. Mindezzel szemben Müstair, - a kolostortelepülés - katolikus maradt. A 'szövetségi zavargások idején' (1620-1635) a völgy felváltva volt a osztrák-, francia-, vagy a spanyol csapatok megszállása alatt. 1720-ban aA Chur-i püspök az osztrákoktól1720-ban a völgyet szerződéssel az osztrákoktól megvásárolta 21.000 guldenért. 1762-ben aztán a "'Hármas Szövetség"' ugyanezen szerződés alapján kierőszakolta a visszavásárlást.
 
1798-99-ben osztrák- és francia csapatok tartották megszállás alatt a völgyet. Helvetika létrejöttét követően az Inn-völgyi Kerületbe tartozotttartozik.
 
Az 1854-es új, "'szövetségi kanton-törvény"' szerint vált a Münster-völgyi járás hat településével politikailag önállóvá. Az 1870-72 között megépített Ofen-hágó jobb összeköttetést teremtett a Müstair Völgy és a többi svájci terület között, 1898-1901 között az 'Umbrail-út' egy könnyebb átjárót teremtett Veltlinhez. A 20. század kezdetén az Adolf Guyer-Zeller által kezdeményezett Ofenbahn Project (Ofen-vasút terve) nem realizálódott.
 
== Lakosság ==