„Münster-völgy” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
19. sor:
A [[Zernez]]-től a [[Fuorn-hágó]]-ig terjedő völgyrész [[bioszféra-rezervátum]].
==
A müstairi kolostor archeológiai kutatásai során egy 'bronzkori cölöpház' maradványaira találtak, valamint 'római-kori' településnyomokra is, ami a térség ős/ó-kori lakottságát igazolja. A völgy szigorúan vett története azonban csak a 8. század második felétől, a münstairi kolostor létesítésétől számítható, aztán ezt követően a középkori történelem során a Münster-völgy (Val Müsair) dinamikusan fejlődött tovább.
'''Santa Maria in Silvaplana'',1170-ben egy újabb településként tűnik fel a völgyben, saját kápolnájával, (ma: Santa Maria Val Müstair) és templomával, (a mai Veiler Sielva). 1230 körül ugyanitt létesült egy hegyvidéki menedékház is. Santa Mariában a közigazgatást 1290–ben a korabeli források kommunaként (önkormányzati közösség) jegyzik. Az [[Ofen-hágó]] (Ofenpaß, vagy [[Pass dal Fuorn]]): 2149 m) vonaláig terjedő völgy virágzása töretlen volt (ebben az időben a völgy felett a Chur-i püspök gyakorolt felügyeletet). Az innen induló, déli [[Valtelina]] (Veltlin)-be, [[Bormio]] felé, az [[Umbrailpaß]]-(Umbrail-hágó: (2501 m) kiépítése már a Stilfser-Joch kiépítése előtt is fontos stratégiai útnak számított, mivel az Engadin felé biztosított kapcsolatot, s ez tovább növelte a völgy és az itteni település(ek) jelentőségét.
A 14. századtól a völgy felső részén bányászat folyt. Az 1367-ben létrejött templomosszövetségen ([[Gotteshausbundes]]) belül, az Oberes (Felő-) Vintsgau településeit magába foglaló völgyet hivatalosan 'Obcalven'-nek, a másik felét 'Untercalven'-nek nevezték. A közigazgatási központi hely (a magyar szóhasználat ezt "hites hely"-nek nevezte, ahol hitelesített jogi írások, szerződések, bíráskodások, iratok készültek) Müstair volt.
| |||