„Vezúv” változatai közötti eltérés

Nagyobb, plíniuszi kitörések, melyek 1 km³ vagy ennél is több [[magma|magmát]] a felszínre juttatnak (mint például a [[79]]-es kitörés, mely eltemette [[Pompeii]]t) ritkán, több ezer éves időközönként következnek be. A kisebb, szubplíniuszi típusú kitörések (mint pld. [[472]]-ben és [[1631]]-ben) viszont sokkal gyakoribbak, mindössze néhány évszázados időközökkel. Az [[1631]]-es kitörést követően, az [[1944]]-es kitöréssel bezárólag eltelt időszakban a Vezúv néhány évenként, kisebb kitörések során 0,001-0,01 km³ [[magma|magmát]] juttatott a felszínre. Megállapították, hogy a Vezúv egy kitörése által a felszínre dobott [[magma]] mennyisége lineárisan nő az előző kitörés óta eltelt idővel, ami kb. 0,001 km³-nyi [[magma|magmát]] jelent minden nyugalmi állapotban levő évben. Ezt figyelembe véve elmondható, hogy egy 60 éves nyugalmi periódus után bekövetkező kitörés kb. 0,06 km³-nyi [[magma|magmát]] hozna a felszínre.

 

 

A fentebb leírtakat figyelembe véve a biztonsági intézkedések felállítása során egy [[1631]]-hez hasonló erejű (VEI 4-szint) kitöréssel számolnak a szakemberek. Ebben az esetben a [[vulkán]] lejtői, illetve egy 7 km sugarú terület a [[vulkán]] körül lehet érintett egy esetleges [[piroklasztikus ár]] kialakulásában, míg a távolibb területeket a kiontott [[vulkáni hamu]] mennyisége veszélyezteti. A [[szél]]járást is figyelembe véve elsősorban a [[vulkán]]tól délre és keletre fekvő területek a veszélyeztetettebbek és akár [[Salerno|Salernót]] vagy [[Avellino|Avellinót]] is elboríthatja a [[vulkáni hamu|hamu]]. Ebben az esetben a legpesszimistább feltételezés mintegy 100 kg/m² [[vulkáni hamu]] lerakódása, amely már a háztetők beomlásához vezet. Északnyugati irányban, azaz [[Nápoly]] irányába feltehetőleg a hamuzápor nem terjed tovább a [[vulkán]] lejtőinél. Figyelembe kell venni azonban, hogy számos előre nem látható esemény is befolyásolhatja a kitörés lezajlását.