„Reflexív” változatai közötti eltérés

Az [[Gerincvelő|idegműködés elemi folyamata]] a [[Gerincvelő|reflex]], aminek szerkezeti alapja a reflexív. A reflexív fő komponensei: a receptor; az afferens szár; a központi kapcsolórendszer; az efferens szár; az effektor. A legegyszerűbb gerincvelői [[Gerincvelő|reflex]]ív, az izmok saját nyújtási reflexe mindössze két [[idegsejt|neuronból]] áll. A ''bonyolultabb reflexívek számos neuron kapcsolódásából'' alakulnak ki. Az egyszerű nyújtási ''(proprioceptív)'' reflex az alábbi módon, és az említett neuronok közreműködésével jön létre: Az izom megnyújtása az izomban lévő receptorokban (izomorsókban) található speciális rostok, meghosszabbodásával jár, ami ingerli a receptorokon végződő érző idegeket. Az idegi ingerület az afferens (az ingerületet a központi idegrendszer felé vezető) neuronokon keresztül eléri a gerincvelőt. Az afferens rostok a [[gerincvelő]]ben [[szinapszis]]t képeznek a nagy alfa motoros sejtekkel, amelyek a gerincvelő szürke állományának elülső szarvában helyezkednek el. Az idegi ingerület most az efferens (az ingerületet a központi idegrendszertől a környéki testrészek felé vezető) motoros rostokon terjed tovább és a motoros véglemeznél ingerli a munkaizomrostokat, mire az izom összehúzódik. Ez az egyszerű nyújtási reflex [[idegsejt|kétneuronos]], egy afferens és egy efferens neuronból álló ívet alkot. Meg kell említeni, hogy az izomorsó afferens ingerületei gátolják az antagonista izmokat ellátó alfa motoros neuronokat. Ezt a hatást reciprok gátlásnak nevezzük. Megemlíthető, hogy a védekező (nociceptív) és a vegetatív reflexív is a gerincvelői szelvény(ek) szintjén záródik. A [[autonóm idegrendszer|vegetatív]] reflexív efferens szára két, pre- és postganglionáris neuronból áll.

 

 

== Kapcsolódó szócikkek ==