„Nádasdy Ferenc (főúr)” változatai közötti eltérés

 

==A Wesselényi-összeesküvés részese==

 

A magyar szempontból elégtelen [[1664]]. évi [[vasvári béke]], valamint [[I. Lipót magyar király|I. Lipót]] önkényuralma ellen az elégedetlenség még a főurak körében is megnövekedett, ezért 1665-ben Nádasdy Ferenc országbíró is csatlakozott a [[Wesselényi-összeesküvés]]hez [[Wesselényi Ferenc (nádor)|Wesselényi Ferenc]] [[nádor]], [[Zrínyi Péter]] és [[Frangepán Ferenc]] mellett. Nevéhez köthető az a röpirat amely 1668-ban készült el [[Oratio az ország négy rendjéhez]] címmel. Ebben a [[rendi intézményrendszer]] mellett érvel és elutasítja az [[abszolutizmus]]t. 1670 márciusában Besztercebányára összehívott egy rendi gyűlést, amellyel az országgyűlés összehívását célozta meg. A vármegyék az összejövetelen küldöttekkel képviseltették magukat.<ref group=m>Mint országbírónak neki erre törvényes felhatalmazása volt. Nádasdy korábban 1667-ben jelezte a királynak az országgyűlés összehívásának a szükségességét.</ref> Az összejövetelen a résztvevők Nádasdy Ferenc nádorrá választását sürgették. Ezek alapján világossá vált, hogy a bécsi udvar abszolutizmust erősítő törekvéseinek az útjában a legfőbb akadály Nádasdy országbíró volt. A nyílt törés az udvar és az országbíró között ezen a besztercebányai összejövetelen következett be. Ez lett Nádasdy perbefogásának és letartóztatásának és kivégzésének az előidézője.

 

1670 szeptemberében pottendorfi kastélyában<ref group=m>A hatalmas értékkel telezsúfolt várat a katonák kifosztották.</ref> tartóztatták le.