„Szolnok” változatai közötti eltérés
[nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
3 forrás archiválása és 0 megjelölése halott linkként. #IABot (v2.0beta14) |
Nincs szerkesztési összefoglaló Címkék: Vizuális szerkesztés Mobilról szerkesztett Mobil web szerkesztés |
||
32. sor:
[[Fájl:Megyeszékhely - Jász-Nagykun-Szolnok megye - Szolnok.jpg|bélyegkép|balra|275px|Szolnok madártávlatból]]
Szolnok az [[Alföld]] közepén, [[Budapest|Budapesthez]]
{{Éghajlattáblázat
54. sor:
[[Fájl:Első katonai felvétel 1782-5.jpg|bélyegkép|balra|160px|Szolnok az [[Magyarország első katonai felmérése|első katonai felmérés]] (1782-84) alapján készült térképen. Jól látható, hogy a folyószabályozás előtt merre folytak a természetes vizek. A haragoszöld foltok ártéri mocsaras területeket, a világos zöldek nedves réteket, a sárgás részek száraz réteket és homokhátakat jelölnek a térképen]]
Ahogyan [[Egyiptom]] létét a [[Nílus]]nak, úgy Szolnok a Tiszának (és a Zagyvának) köszönheti. A [[Tisza]] és [[Zagyva]] találkozásánál épült város eredeti magja valahol a két folyó által körbezárt V-alakú területen volt. A Zagyva szabályozása előtt a "V" északi része is viszonylag elzárt, mocsaras terület lehetett. A Tisza egyszerre jelentett megélheti forrást, közlekedési útvonalat és védelmet az ott lakóknak. A mai Tiszaligetre Szandaszőlős felől Szolnokra vezető "Százlábú" eredetileg a Tisza egyik korábban elhagyott medre felett ível át. Ha megnézzük az első katonai felmérés során készült térképet, akkor látható, hogy a folyószabályozás előtt az élő Tiszától ma délre található Alcsi-sziget eredetileg a
A felszíni vizek mellett a mélyben forró artézi vizekre is találtak, amelyek táplálják a Tisza Szálló és a Tiszaliget fürdőit, valamint a város több pontján ivóvizet is szolgáltatnak a lakosság számára.
|