„Globális felmelegedés” változatai közötti eltérés

→‎A globális éghajlati válság tartós megoldásának lehetőségei: Most jó helyre került a kép, pedig, csak egy újsort írtam a megjegyzés után, ha valakinek van ideje/tudása, jelentheti a hibát.
a (→‎Esőerdők irtása: szén-dioxid kötőjellel 5x)
(→‎A globális éghajlati válság tartós megoldásának lehetőségei: Most jó helyre került a kép, pedig, csak egy újsort írtam a megjegyzés után, ha valakinek van ideje/tudása, jelentheti a hibát.)
 
*Csökkentjük az üvegházhatású gázok emisszióját. Minél nagyobb mértékben és minél korábban csökken a kibocsátás mértéke, annál kisebb és annál lassabb lesz a várható melegedés és tengerszint-emelkedés. A [[megújuló energiaforrás]]okra való áttérés egyidejűleg hozná a szén-dioxid koncentrációjának stabilizálását.<ref name="Pacala/Solow 2004">Pacala, Stephen und Robert Socolow (2004):''Stabilization Wedges: Solving the Climate Problem for the Next 50 Years with Current Technologies'', in: Science 305, 14. August, S. 968-972 [http://fire.pppl.gov/energy_socolow_081304.pdf (PDF)]</ref> <ref name="NEF 2005">New Economics Foundation (2005): ''Mirage and oasis. Energy choices in an age of global warming'', London [http://www.neweconomics.org/gen/uploads/sewyo355prhbgunpscr51d2w29062005080838.pdf (PDF, 1,2 MB)]</ref> <ref name="Leggett 2006"> Leggett, Mark (2006): ''An indicative costed plan for the mitigation of global risks'', in: Futures 38, Vol. 7, S. 778–809, {{DOI|10.1016/j.futures.2005.12.004}}</ref> <ref name"Edenhofer 2006">O. Edenhofer, K. Lessmann, C. Kemfert, M. Grubb, J. Köhler (2006):''Induced Technological Change: Exploring its Implications for the Economics of Atmospheric Stabilization. Synthesis Report from the Innovation Modeling Comparison Project'', in: The Energy Journal [http://www.econ.cam.ac.uk/research/imcp/synthesisreport.pdf (PDF)]</ref> <ref>[http://www.heute.de/ZDFheute/inhalt/1/0,3672,3995809,00.html ZDF heute.de: ''Studie: Klimawandel lässt Weltwirtschaft schrumpfen'', 30. Oktober 2006]</ref>
**A fosszilis energiahordozókat megújuló energiaforrásokra (nap- szél- és vízenergia), vagy atomenergiára cseréljük le. További megoldást jelent a [[bioetanol]], a [[biodízel]] ipari alkalmazása. A [[benzin]] helyettesítése bioetanollal 17 százalékkal fogja vissza az üvegházhatású gázok kibocsátását<ref>{{cite web | title=Érvek és ellenérvek | first=György | last=Heimer | publisher=[[hvg.hu]] | date=2007-06-20 | accessdate=2007-06-25 | url=http://hvg.hu/hvgfriss/2007.25/200725HVGFriss142.aspx}}</ref>, viszont az élelmezési célú termőterületet csökkenti és felborítja a termőföldek körüli természeti egyensúlyt. A [[vízerőmű]]vek is fenntartható technológiát képviselnek, viszont az ilyen létesítmények veszélybe sodorják az élőhelyeket és emberi otthonokat, ezért az energiahasznosítás e módját nem tartják megfelelőnek. Egyebek mellett az a baj vele, hogy a víztározókból szén-dioxid és metán kerül a levegőbe, főleg a trópusi vidékeken, ahol gyorsabban bomlanak le a víz alá került növényi anyagok. Az [[atomenergia]] felhasználásával is kiválthatjuk a fosszilis energiahordozókat, azonban a nukleáris hulladékot évszázadokra el kell szigetelni a külvilágtól. <!-- Sajnos minden megoldáshoz évtizedes tárgyalások vezetnek, így ezt kivettem. Mindenhol számolni kell a meghibásodás lehetősgével, az atomenergiánál miért hangsúlyozzuk külön ki? A statisztikák szerint (bekövetkezések száma * hatás) az atomerőművekben van a legkevesebb baleset, messze ezek e legbiztonágosabb létesítmények. -->[[Image:Geothermie.jpg|thumb|right|250px|[[Geotermikus energia|Geotermikus]] hőerőmű [[Kalifornia|Kaliforniában]]]]
<!-- Sajnos minden megoldáshoz évtizedes tárgyalások vezetnek, így ezt kivettem. Mindenhol számolni kell a meghibásodás lehetősgével, az atomenergiánál miért hangsúlyozzuk külön ki? A statisztikák szerint (bekövetkezések száma * hatás) az atomerőművekben van a legkevesebb baleset, messze ezek e legbiztonságosabb létesítmények. -->
[[Image:Geothermie.jpg|thumb|right|250px|[[Geotermikus energia|Geotermikus]] hőerőmű [[Kalifornia|Kaliforniában]]]]
**Korlátozásokat vezetünk be az üvegházgáz-kibocsátásra azzal, hogy adókat vezetünk be a szén-dioxid emisszió mértékének megfelelően. A felmelegedés lassítására a legjobb ismert mód az, ha az ipari országok radikálisan csökkentik a [[szén-dioxid-kibocsátás]]ukat. <ref>[http://cdiac.ornl.gov/pns/current_ghg.html T.J. Blasing and Karmen Smith: ''Recent Greenhouse Gas Concentrations'', CDIAC (Carbon Dioxide Information Analysis Center), 2006]</ref> [[Japán]]ban már hosszabb ideje fontolgatják a szén-dioxid-adó bevezetését, de az ipari lobbinak eddig sikerült azt megakadályoznia. A japán Környezetvédelmi Minisztérium felmérése szerint „a japánok túlnyomó része hajlandó elfogadni a szén-dioxid-adót – leginkább a szén-dioxid-kibocsátás arányában”<ref name="Lelegzet3375/2"> [http://www.lelegzet.hu/archivum/2005/12/3375.hpp ''Háztartási szén-dioxid adó''] [[Lelegzet.hu]], [[2005]]. [[december]]</ref>. A terv szerint egy átlagosan fogyasztó háztartás évi 5000 forintnak megfelelő adót fizetne. A korlátozások bevezetésének hátránya azonban, hogy a költségek régiónként és ágazatonként eltérnek. E költségek csökkentésére viszont jelentős technológiai és egyéb lehetőségek kínálkoznak. Továbbá a kibocsátási jogok hatékony kereskedelme is csökkentheti az abban résztvevők költségeit.
**Lehetőleg nullára csökkentjük a felhasznált [[CFC]] mennyiséget.